irodalom
2023. 10. 07.
Szerdán a szokásosnál is sűrűbb program várta a táborozókat. Rácz Péter utolsó szemináriuma befejeztével megérkezett hozzánk Imreh András, majd az ebédszünetet követően egy izgalmas, a kortárs külföldi költészetet népszerűsítő eseménysorozatról, illetve a balatonfüredi Fordítóházról tartott nekünk előadást. A hét második felében már vele fognak dolgozni a résztvevők, elsősorban a versfordítás kérdéseit körüljárva. A továbbiakban Balogh Endrét köszönthettük, aki a Prae Kiadó újdonságaiba nyújtott betekintést, este pedig Péczely Dóra szerkesztő várt minket a könyvtárszobában, és Ughy Szabinát kérdezte frissen megjelent novelláskötetéről, ami Az átlátszó nő címet viseli.
2023. 10. 06.
Kedden a szokásosnál is izgatottabban ébredtem, hiszen nekem ez volt a tábor legmozgalmasabb napja. Délelőtt 10-től belehallgattam Rácz Péter szemináriumába, amelyen elsőként a már részleteiben lefordított Békés Pál-szöveggel foglalkoztak a jelenlévők, majd Kácsor Zsolt Cigány Mózes című regényével kezdtek el ismerkedni. Ami engem illet, nem tudtam ellenállni a csábító napsugaraknak: az ebéd előtti szabad órámat sportolással töltöttem. Lefutottam a kikötőbe, ahol néhány horgászon kívül senki nem volt, így zavartalanul élvezhettem a Balaton megunhatatlan látványát. Ezek után feltöltődve, tele energiával vetettem bele magam a munkába, és készültem az esti programra, melynek keretében Nagy Gerzsonnal beszélgethettem könyveiről, apa-fiú kapcsolatról, fiatalkori szerelmekről, élményekről és életre szóló döntésekről.
2023. 10. 05.
Szeptember 30-án, este 8 órakor kezdődött Jelena Glazova és Szemjon Hanyin lett költőknek a közös könyvbemutatója. A Prae Kiadónál Kis Orsolya magyar fordításában jelent meg Glazovától a Naivitás és Hanyintól a De nem úgy című kötete. A szerzőkkel a Kis Présházban Vass Annamária beszélgetett, Zoltán Dominika tolmácsolásával.
2023. 10. 05.
Szeptember 27-én a Kis Présházban bemutatták Szeles Judit Libegő című legújabb kötetét, amely a Vár Ucca Műhely és Prae Kiadó gondozásában jelent meg. A beszélgetést Fenyvesi Ottó vezette. A tárcakötet szövegei Balázs Attila felkérésére születtek, és az Újvidéki Rádió Libegő című adásában hangzottak el felolvasás formájában. Ezen írások válogatását tartalmazza a könyv.
2023. 10. 04.
Idén új helyszínen, a nagy múltú Szigligeti Alkotóházban vette kezdetét a József Attila Kör egykori táborának hagyományát továbbörökítő műfordítói workshop. Az egyhetes programsorozat immár ötödik alkalommal jöhetett létre a Prae Kiadó szervezésében, a célkitűzés pedig hosszú évek óta változatlan: a szemináriumvezetők és a meghívott előadók egyaránt arra törekednek, hogy minél szélesebb képet nyújthassanak a magyar szellemi életről. A világ számos országából érkező résztvevők nemcsak műhelyfoglalkozások keretein belül fejleszthetik a tudásukat, hanem a délutáni és esti könyvbemutatókon, beszélgetéseken személyesen is találkozhatnak kortárs szerzőkkel, neves irodalomtörténészekkel, kritikusokkal. Első vendégünk Puskás Panni volt, akit Mariia Kashtanova és L. Varga Péter kérdezett többek között bátorságról, függőségről és a szolidaritás fontosságáról.
2023. 10. 04.
Szeptember 21-én sor került sor a Perceval avagy a grál meséje című könyv bemutatójára, amely Vaskó Péter verses fordításában jelent meg. A középkori történetmesélés hagyományaihoz híven a Jeney Zoltán és Vaskó Péter zenélős, kvaterkázós hangulatban adták elő mondandójukat. Szövegrészleteket olvastak fel, amit korabeli dalok előadása követett, majd a műalkotás születésének történeti és kulturális környezetét is megismerhették a részvevők.
2023. 09. 28.
A huszonöt éves fennállását ünneplő Fiatal Írók Szövetsége ősz elején háromrészes beszélgetéssorozatot szervezett, ahová a szervezet korábbi elnökeit hívták meg, ráadásul mindegyikőjüket költői minőségükben, illetve moderátorként egy-egy irodalomtörténészt. Szeptember 21-én Korpa Tamás foglalta el a Lumen Kávézó színpadát, akinek Smid Róbert tette fel kérdéseit.
2023. 09. 28.
„Tudod, őrizni kell a nevet” (536.) – olvashatjuk Tompa Andrea ötödik könyvében, amely nemcsak a huszadik századi Erdély világának újabb szeletét tárja elénk hatalmas tudásanyagot mozgósítva, hanem arra is kísérletet tesz, hogy emléket állítson mindazoknak, akiktől „az emberi faj legnagyobb tragédiája” (485.) elvette a nevüket, a létüket, sőt, a méltó halál esélyét is. A Sokszor nem halunk meg egyszerre holokauszt- és örökbefogadás-narratíva, amely a történelmi, valamint a fejlődésregény műfajait is játékba hozva keresi a választ arra, hogy miként lehet megbirkózni az elképzelhetetlennel, és hogyan hatnak az egyénre a feltáratlan családi titkok. A szerző megsemmisítő mélységeken és lélekemelő magasságokon vezet végig minket, ezáltal megmutatja, hogy „a katasztrófa közepén is megszólal valami” (538.), ami azt sugallja, hogy mindig választhatjuk az életet.
2023. 09. 25.
Most, hogy a cikksorozat előző részében végeztünk Balassi kötetének rekonstrukciójával, munkánk eredménye – reményeim szerint – a rekonstrukció hitelességét tekintve inkább a Főőrség, a Lovarda vagy a drezdai Frauenkirche épületéhez hasonlítható, mint a diósgyőri várhoz, vagy a nyírbátori „várkastélyhoz”.
2023. 09. 23.
Rómeó és Júlia szerelmi tragédiájának története a világ színpadait járta körbe. De vajon feltettük-e valaha magunkban azt a kérdést, hogy mi történne, ha a fiatal házaspár végzete nem a mindent felülíró halál lenne? Miként folytatódna az életük?
