gyerek / interjú
2011. 03. 14.
A Szívdesszert elkészítése után bolyonghattunk vele a fővárosban, legutóbb pedig egyenesen csillagközi űrutazásra invitálta a legkisebbeket sci-fi színezőfüzetével. Nem bírja a személyi kultuszt, gyűjti a gyermekkönyveket, néha a Földet is ufó szemmel nézi.
2010. 12. 01.
Megjelent Rudyard Kipling világszerte népszerű állatos mesekönyve, a Hogyvolt-mesék, amely egy gyermekének mesélő apa szórakoztató evolúciós magánmitológiája. A mesék egy részét már ismerheti a magyar olvasóközönség Az elefántkölyök című gyűjteményből. A kötet most új mesékkel, versekkel, Kipling fametszeteivel és a fametszetekhez írott szellemes leírásaival kiegészülve, Elekes Dóra és Greskovits Endre új fordításában olvasható. Elekes Dórát kérdeztük.
2010. 04. 15.
A bolognai gyermekkönyvvásáron immáron második éve önálló standon állít ki a Magyar Gyermekkönyvkiadók Egyesülése. Ottjártunkkor is pezsgett az élet a magyar gyermekkultúra eme kicsiny szigetén: illusztrátorok, szerzők és kiadók, érdeklődő magyar és külföldi vásározók néztek bele a gazdag magyar gyermekkönyvkínálatba, cseréltek gazdát névjegyek, időpontok és ötletek.
2010. 04. 13.
Mesét mondani és mesét hallgatni az életben maradásért – ez a meseterápia egyik legfontosabb célja. A meséket azért lehet jól alkalmazni a gyógyításban, az emberélet útvesztőiben, mert mindig az élet működését veszélyeztető dolgokról szólnak. Manapság, amikor a mesét már mint gyermekműfajt tartjuk számon, meglepődünk ezen. És meglepődünk azon is, ha erről az ősi tudásról olyan valaki ad számot, akit a „felnőtt” irodalom jeles képviselőjeként ismerünk, ám tudjuk, nem alkot a gyerekirodalom terén. Kemény István egy ilyen meglepetés.
2010. 03. 29.
A Csodaceruza gyermekirodalmi folyóirat 2008 végén mintha olyan mélységes mély téli álomba zuhant volna, hogy kis híján át is aludta az egész rákövetkező esztendőt: csak 2009 végén ébredt fel újra (nagy megkönnyebbülésünkre!). Akkor azonban rögvest rendhagyó számokkal jelentkezett, amelyek közül a 42. tele volt Both Gabi készítette interjúkkal, beszélgetésekkel, a 43. számban pedig a kérdező már mint „mesekrónikás és hírvivő” mutatkozott be az olvasóknak. Ezúttal Both Gabit válaszol.
2009. 12. 21.
Igazi gyermekkönyv-különlegesség: egy klasszikus amerikai mese, a mindenre kíváncsi kismajom története talált utat a magyar olvasókhoz. Kíváncsi Gyurka kalandjairól a kötet fordítójával és kiadójával, Bánfalvi Gáborral beszélgettünk.
2009. 12. 08.
Az újságírástól a regényen át a gyerekversekig érzi otthon magát a szövegek világában Kiss Ottó. Hírnevét az utóbbi időben gyerekirodalommal szerezte. Újabban regényt ír A másik ország munkacímmel.
2009. 11. 21.
Zenés mesejátékot volt szerencsém látni a múlt vasárnap a MŰPÁ-ban, a Cifra Palota rendezvényen. Háromnegyedórát jelzett a műsor („Nem lesz ez egy kicsit hosszú?” – gondoltam), de amint belefeledkeztem a játékba, amelyben a két színésznő, a gyerekek (a közönség), a bábok és a zene egységes, élő anyaggá keverték a Holle anyó motívumvilágát is felhasználó, a rossz és a jó testvér típusú mesét, megszűnt az idő. Lelkes érdeklődéssel nézte végig a darabot szülő, karon ülő baba, óvodás és iskolás gyerek. Mi volt ez a varázslat? Kíváncsi lettem az előadókra.
2009. 11. 18.
November 13-án, péntek este, az Anno meseboltban Boldizsár Ildikó Királylány születik című könyvének a Rotary Irodalmi Díj kapcsán elért sikerét ünnepelték az egybegyűltek. Köszöntőt mondott Sterk Péter, a RID Alapítvány elnöke; Boldizsár Ildikóval és Szegedi Katalinnal, a könyv illusztrátorával Schäffer Erzsébet beszélgetett. Boldizsár Ildikót kérdeztük.
2009. 08. 18.
Lackfi János József Attila-díjas író, költő, drámaíró, műfordító. Számos elfoglaltsága mellett nagycsaládos, édesapa: öt gyermeke van. Az "apamesékről" Szepesi Dóra kérdezte.
