gyerek / alkotás
2021. 01. 21.
Kár, hogy a tanév csak júniusig tart – kezdhetnénk akár itt, hiszen akkor Balássy Fanni meséje is tovább szövődhetett volna. Az ifjú írónő, aki a Hol is kezdjem című könyvvel debütált a regény műfajában, alkotói szemmel nem választott egyszerű tárgyat: hihetnénk, hogy elsős gimnazista tinilányokról már mindent megírtak, amit csak lehet, nehéz ezen a terepen kitörni, izgalmasnak lenni. Ezt a könyvet azonban letenni nehéz, s bár egy augusztustól júniusig tartó kvázi diákévet követ végig – a fejezetcímek is a hónapok nevét követik –, könnyű pillanatok alatt a végére érni.
2020. 12. 10.
„Az itt elmesélt történet azokban az időkben játszódik, amikor még nem volt ennyire kényelmes a világ.” A befogadó olyan világba csöppen bele már rögtön a kötet kezdő sorait böngészve, ahol nem a materiális, kézzelfogható értékek számítanak, hanem az érzelmek, a cselekedetek, az emberi jóság határozza meg a szereplők motivációit.
2020. 12. 09.
„Átok az alvás. Bűn az éberség” – idézi a könyvborító a kötet egyik legfontosabb tételét. Huszti Gergely regényének két idősíkon játszódó, több szálon, három főszereplővel elindított cselekménye az alvás körül forog.
2020. 11. 23.
Kilencévesen nem könnyű munkát találni, Ninnit azonban nem olyan fából faragták, hogy megrettenjen a kihívásoktól. Vagy bármi mástól. Ha kell, ő bizony segédnek áll egy szellemekkel és más, bizarr teremtményekkel teli boltban, és közben még jól is érzi magát. Bába Laura fordításának és a Cerkabella kiadónak köszönhetően végre magyar nyelven is megjelent a sikeres finn könyvsorozat, a Rémálmok kisboltja.
2020. 11. 10.
Mit tehet egy kisfiú, ha unja már, hogy gyerekként kezelik? Hogyan kerülje el, hogy találkoznia kelljen anyukája új partnerével? És legfőképp, mihez kezdjen azzal a rengeteg érzéssel, ami belülről feszíti, de képtelen kiadni magából? A gyermeki lélek komoly kérdéseit, az agresszív indultok kezelésének nehézségeit boncolgatja Kertész Erzsi Göröngyös Úti Iskola sorozatának legújabb kötete.
2020. 11. 02.
Woody Allen könnyű románcot kereső Kugelmass professzora helyett Szabó Borbála regényének főhősét Bertinek hívják, akit nem a Bovaryné, hanem történetesen a János vitéz nyel el. Ahogyan az olvasókat is: A János vitéz-kód nemcsak egy Bolyai-matekversenyt nyert kisiskolás csapat kalandjaihoz, de Petőfi művéhez is átjárókat nyit.
2020. 08. 04.
Az ifjúsági könyv mint kategória sok mindent elbír. Hagyományos és klasszikus műfajain, témáin túlmenően rendre bekebelezi a furcsát, a perifériát, a besorolhatatlant, a kísérletit. A Hogyne szeretnélek? című kötet talán így került az Év Gyerekkönyve-díjazottai közé – bár vitathatatlan, hogy az elnyert címet (2019 Leginnovatívabb Könyve) mintha rászabták volna.
2020. 06. 30.
A Lehetnék bárki című antológia 160 verset tartalmaz nyolc ciklusba szedve, 110 kortárs és kortalan, azaz klasszikus költőtől. A régi és új költőgenerációkat összekapcsolja, hogy verseiket harminc éves koruk előtt írták, valamint, hogy megihleti őket a szerelem, a család, a város vagy a természet témaköre. A kötet a Tilos az Á Könyvek kiadásában jelent meg, szerkesztője Péczely Dóra, akivel Vinczellér Katalin beszélgetett a kötet kulisszatitkairól; a kiválasztási és szerkesztési folyamatokról június elején a Margón, online. Végül az is kiderül, melyik két vers volt a cikk szerzőjének a legkedvesebb.
2020. 06. 01.
Egy történet segíthet felnőni. Az orosz mesekutató, Vlagyimir Jakovlevics Propp úgy fogalmazott, hogy a tündérmesékben benne van a beavatási szertartások szerkezete és azok motívumai is, így pontosan úgy épül fel egy mese, ahogyan egy felnőtté avatási rítus. Lipták Ildikó könyve a mesékhez hasonlóan egy olyan történetbe kalauzolja el kamasz olvasóját, ahol az akaratlanul is belép a felnőttek világába. Ahogy az elbeszélés főszereplőjével, Lillával is történik: kezdetben gyerekként tekintünk rá, majd a történet végére a felnőtté válás útját járó fiatalként látjuk őt.
2020. 04. 26.
Fontos elkülöníteni a gyerekbetegségek diszkurzivitását a felnőttet érintő komoly betegségek művészeti, irodalmi megjelenítésétől. Ezekben ugyanis a „betegség létmetafora”, „a fenyegetettség, a kiszolgáltatottság, magára utaltság helyzeteként ábrázolják,” írja Bartal Mária. A gyerekkötetekben az akut betegségnek nincsen tudatmódosító hatása, sem az időérzékelés megváltozása nem jellemző, a betegség nem válik identifikációs eszközzé, hiszen a gyereket egy egyszerűbb akut nyavalya jellemzően nem billenti ki jelentősen hétköznapi tudatából vagy identitásából.
