gyerek / alkotás
2009. 06. 16.
Sok kritériummal lehet megmérni, hogy mitől jó egy gyerekkönyv. Egy látszólag független a szövegtől, ám valójában nagyon is közel áll hozzá: hányszor tudja a könyvet a szülő is elolvasni. Különösen fontos ez azoknál, amelyek az óvodás, kisiskolás korosztályt célozzák meg, azokat, akik önállóan még nemigen olvasnak (hosszabb szövegeket). Ez nem azt jelenti, hogy felnőttek számára kell írni a gyerekkönyveket – az is elég, ha a szöveg több sablonos karakterek és történetelemek halmozásánál, saját nyelvet és világot teremt, amelybe a felnőtt olvasó is újra meg újra bele tud merülni.
2009. 06. 02.
Paddington medve most volt ötven éves. Hihetetlen, de az egyik legnépszerűbb, legsikeresebb könyvsorozatból nem készült magyar fordítás a fél évszázad alatt. Talán nem túlzok, ha azt írom: a Ciceró Kiadó az egyik legnagyobb hiányt pótolta a gyerekkönyvek hazai piacán, amikor 2008-ban megjelentetett Tandori Dezső fordításában két Paddington-kötetet. A kiadói gyakorlat mindenesetre kicsit furcsán járt el: a legelső és a legutolsó Paddingtonokat adta ki.
2009. 05. 02.
A Könyvfesztiválra jelent meg Tóth Zita és Tóth Anita közös vállalkozása, a Filc, a zoknimuki című meseregény. A testvérek ezzel a kötettel mutatkoztak be a gyerekirodalomban: a kötetet Zita írta, Anita rajzolta. Igazi felüdülés édes manócskák helyett bizarr mukikról olvasni, bár egy huszonéves jogász-meseírótól nem számítottam arra, hogy olyan viccesen undorító dolgokat tud kitalálni, mint a szösztüsszentés és a pukkantás-házibajnokság.
2009. 04. 25.
Gaiman mesekönyvéről beszélve gyakran emlegetnek olyasmi közhelyeket, mint hogy „vigyázz, mit kívánsz, mert valóra válik”. Csakugyan arról szólna ez a könyv, hogy a jó kisgyerek nem unatkozik, nem zaklatja unalmában a szüleit, nem elégedetlenkedik a kevéssé érdekes szomszédok miatt, hanem örül a jó dolgának, mert mennyivel rosszabb is lehetne? Nem hinném.
2009. 03. 08.
A Csimota kiadó már az első papírkofferbe zárható gyerekversek megjelentetése óta (Tóth Krisztina A londoni mackók kötete 2003-ban látott napvilágot) rendhagyó kiadványokkal jelentkezik a gyerekkönyvpiacon. A múlt év végén egy olyan mesekönyv-sorozatot jelentettek meg, amely a mesekönyveket mintegy színházzá alakítja, és darabjai a szórakoztatáson túl komoly terápiás funkcióval is bírnak..
2009. 02. 01.
A Cipelő cicák feltartóztathatatlanul nyomulnak! A hegyek-völgyek, erdők, tavak megidézése mintha alkalmasabb lenne a felnőttben is ott bújó kisgyerek előcsalogatására, s ezáltal egy humorban gazdagabb, (át)élhetőbb (szöveg)környezet teremtésére.
2009. 01. 25.
Nem, azért nem egészen. Bár J. K. Rowling új könyve, a Bogar bárd meséi a varázslóvilág még tüzetesebb feltérképezését is megcélozza, Harry Potter történetéhez alig van köze. Ellenben mulathatunk a Roxfort igazgatójának, Albus Dumbledore-nak a történetekhez fűzött jegyzetein.
2009. 01. 21.
A kis anarchista, az ingyenélő vakond, aki nem is olyan régen még sastollal fizetett a limonádéért, mára a legdrágább filmcsillag, aki még grübedlis mosolyát sem adja ingyen. Ökokritikai sorozatunk befejező részében áttekintjük, a radikális gyalogos és gerillakertész Krtek hogyan jut(hat) el a Kisvakond és a médiahekk című epizódig.
2009. 01. 20.
Nincs az a föld alatti üreg, amelyben elférne mindaz, amit Kisvakond összegyűjtött az elmúlt ötven esztendőben. Ökokritikai sorozatunk második részében azt vizsgáljuk, hogyan kerülnek Krtekhez, és milyen szerepet töltenek be életében (akár csak egy-egy epizód erejéig) a tárgyak.
2009. 01. 19.
Kisvakond imád autót vezetni, de utálja, hogy az autó hangos és büdös. Telipakolja a csomagtartóját, mielőtt víkendezni indul, azután rájön, hogy nincs jobb, mint pucéran rohangálni a fűben. Kisvakond kortársunk, barátunk és példaképünk. Háromrészes ökokritikai sorozatunkban megvizsgáljuk, milyen ő és miért szeretjük ennyire.
