bezár
 

gyerek / alkotás

"Lányregény" és tabudöntés
"Lányregény" és tabudöntés
A Móra Kiadó bátor döntést hozott: az idei Könyvfesztiválon új sorozatot indított útjára Tabu-könyvek néven. A Móra X könyvek folytatásának is tekinthető vállalkozás egy fiatal német írónő, Beate Teresa Hanika első ifjúsági regényével vette kezdetét, amely a családon belüli erőszak, illetve a pedofília témájához nyúl érzékenyen és elementáris erővel.
Boldog vagyok
A kötet tétje az alcímben van. Versek felnőtteknek és gyerekeknek. Fekete Vince szerint a vers mindenkié, a Piros autó lábnyomai a hóban éppen emiatt ingoványos talajon mozog. Felmerül a kérdés: a széttöredezett világ cserepeit rakosgatva nem vágja-e meg a kezét a gyerek, miközben ezt az olykor varázstalanított világot olvassa. Vagy a másik oldalról nézve: valóban nem tarthatjuk burokban a gyerekeket, és a patchwork családok, válások, féltestvérek világa a költészetben is meg kell jelenjen, akár egy poros város díszletei között. A legnehezebb feladat mégis a szülők előtt áll: dönteniük kell majd.
Illusztris illusztrációk
Forgat(hat)ókönyv – dagadt lepkék – baba-mama ölelés – böngésző, mesekönyv, használati útmutató – három legkisebbeknek szóló kötet, egyéni és érdekes illusztrációkkal.
Boldog-boldogtalan Boldogország
Kezdetben volt a gyermek, a kíváncsi, a kérdező, aki csak azért sem hagyta abba, kérlelte apját: „rajzolj nekem!” Apa pedig hagyta magát meggyőzni, rajzolt is egy krumplit fejnek, rá kék sapkát, két nagy szemet, hatalmas mosolygós szájat és két, szuperhosszú, tekergőző kart – rögtön el is nevezte Mr. Tickle-nek, Csiki úrnak. Aztán jöttek az újabb gömbölyű alakok, s hozzájuk a kalandok, lett belőle sorozat, világhírnév, kultusz. Roger Hargreaves Mr. Men és Little Miss figurái idén 40 évesek. Éppen itt volt az ideje, hogy a magyar gyerekek is megismerjék őket.
Élek, írok, elalélok
A beavató programok egyre nagyobb tért hódítanak Magyarországon, hiszen e kereteken belül olyan témákat lehet a fiatalabb generációval, a középiskolás korosztállyal megvitatni, amikről sajnos a családokban, de még az iskolákban is csak korlátoltan esik szó. Mi történik például akkor, ha a középiskolás fiú kapcsolatba kerül a droggal, jelen esetben függő heroinista lesz, s az ugyan mellette álló, aggódó szülő mégsem találja az ebből vezető kiutat. Erre a kérdésre (is) keres választ Scherer Péter A gyáva című rendezése, jómaga és Kovács Krisztián szereplésével. Az előadás a 2011-es Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle egyik fődíjas darabja.
Szellemek a ruhagyárból
Rém Rozi és barátai ugyanis szellemek: nappal egy ruhagyárban alszanak lepedőként összehajtva, ám éjjel iskolába mennek, ahol a rettegett Horror Terézia mesternő várja őket. Rozi barátságot köt egy embergyerekkel, és Párizsba indul egy társa megmentésére.
„…és fejbe vágja mind…”
Szembe jön velünk a Nyugati aluljárójában, a pesti éjszakában, az egykori Bank Disco környékén, lesötétített üvegű fehér Mercedesekben. A plázák üzleteiben tömegesen van jelen, meghatározó szubkultúrát alkot, jelenlétére pedig ezerféle magyarázatot találhatunk. A prostituáltak, pénzes toplessmodellek, stricigyanús fiatal férfiak, tátott szájjal rágózó, betépett, kivillanó melltartópántos, műkörmös, szőrmés fiatalok világáról van szó.
A test abszurd változásai
Képtelenség eldönteni, hogy Illés Györgyi Beszéd utca 3. című könyve egy kiváló mesekönyv (beszéd)pedagógia gyakorlatokkal kiegészítve, vagy egy vidám tankönyv mesei körítéssel. Melyik a fontosabb benne: a mese vagy a tanulás? Egy biztos, a meseszövegek nélkülözik a didaxist, ami jót tesz a könyvnek, hiszen a meseolvasó nyugodtan kalandozhat a gyermeki gondolkodás nonszensz világában, nem kell attól tartania, hogy a mesélő valami fontos dolgot akar neki megtanítani.
Mengele tuszkolta fel a sárgára festett teherautóra
A borítón régi fénykép, fonott copfos lány mosolyog az olvasóra. Teli élettel, vidámsággal. A könyv az ő naplója, tele borzalommal, szomorúsággal. A holokausztirodalom egyik elfeledett alkotása most újra olvasható magyarul. Az Éva lányom című könyvről Bárdos András, Vekerdy Tamás és Margittai Linda beszélgetett.
Egy előadás boldog, szomorú képe
A Bárka Színház Párkák című előadásának alapötlete kiváló: a moirák történetét és a görög mitológiát, az Olümposz isteneinek zavaros, harsány, alkukból és büntetésekből csillagos ötöst érdemlő természetét, a földi világ felé kacsingató (egy-egy szép nőben mindig könnyű némi léha örömöt lelni), olykor véresen komoly, olykor tréfának szánt játékait átfordítani a gyerekekhez közelebb álló nyelvre nem kis próbálkozás. Pláne akkor, ha mindezek egy opera történetébe illeszkednek.
34   35   36   37   38   39   40   41   42 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés