bezár
 

gyerek / alkotás

Boldog-boldogtalan Boldogország
Kezdetben volt a gyermek, a kíváncsi, a kérdező, aki csak azért sem hagyta abba, kérlelte apját: „rajzolj nekem!” Apa pedig hagyta magát meggyőzni, rajzolt is egy krumplit fejnek, rá kék sapkát, két nagy szemet, hatalmas mosolygós szájat és két, szuperhosszú, tekergőző kart – rögtön el is nevezte Mr. Tickle-nek, Csiki úrnak. Aztán jöttek az újabb gömbölyű alakok, s hozzájuk a kalandok, lett belőle sorozat, világhírnév, kultusz. Roger Hargreaves Mr. Men és Little Miss figurái idén 40 évesek. Éppen itt volt az ideje, hogy a magyar gyerekek is megismerjék őket.
Élek, írok, elalélok
A beavató programok egyre nagyobb tért hódítanak Magyarországon, hiszen e kereteken belül olyan témákat lehet a fiatalabb generációval, a középiskolás korosztállyal megvitatni, amikről sajnos a családokban, de még az iskolákban is csak korlátoltan esik szó. Mi történik például akkor, ha a középiskolás fiú kapcsolatba kerül a droggal, jelen esetben függő heroinista lesz, s az ugyan mellette álló, aggódó szülő mégsem találja az ebből vezető kiutat. Erre a kérdésre (is) keres választ Scherer Péter A gyáva című rendezése, jómaga és Kovács Krisztián szereplésével. Az előadás a 2011-es Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle egyik fődíjas darabja.
Szellemek a ruhagyárból
Rém Rozi és barátai ugyanis szellemek: nappal egy ruhagyárban alszanak lepedőként összehajtva, ám éjjel iskolába mennek, ahol a rettegett Horror Terézia mesternő várja őket. Rozi barátságot köt egy embergyerekkel, és Párizsba indul egy társa megmentésére.
„…és fejbe vágja mind…”
Szembe jön velünk a Nyugati aluljárójában, a pesti éjszakában, az egykori Bank Disco környékén, lesötétített üvegű fehér Mercedesekben. A plázák üzleteiben tömegesen van jelen, meghatározó szubkultúrát alkot, jelenlétére pedig ezerféle magyarázatot találhatunk. A prostituáltak, pénzes toplessmodellek, stricigyanús fiatal férfiak, tátott szájjal rágózó, betépett, kivillanó melltartópántos, műkörmös, szőrmés fiatalok világáról van szó.
A test abszurd változásai
Képtelenség eldönteni, hogy Illés Györgyi Beszéd utca 3. című könyve egy kiváló mesekönyv (beszéd)pedagógia gyakorlatokkal kiegészítve, vagy egy vidám tankönyv mesei körítéssel. Melyik a fontosabb benne: a mese vagy a tanulás? Egy biztos, a meseszövegek nélkülözik a didaxist, ami jót tesz a könyvnek, hiszen a meseolvasó nyugodtan kalandozhat a gyermeki gondolkodás nonszensz világában, nem kell attól tartania, hogy a mesélő valami fontos dolgot akar neki megtanítani.
Mengele tuszkolta fel a sárgára festett teherautóra
A borítón régi fénykép, fonott copfos lány mosolyog az olvasóra. Teli élettel, vidámsággal. A könyv az ő naplója, tele borzalommal, szomorúsággal. A holokausztirodalom egyik elfeledett alkotása most újra olvasható magyarul. Az Éva lányom című könyvről Bárdos András, Vekerdy Tamás és Margittai Linda beszélgetett.
Egy előadás boldog, szomorú képe
A Bárka Színház Párkák című előadásának alapötlete kiváló: a moirák történetét és a görög mitológiát, az Olümposz isteneinek zavaros, harsány, alkukból és büntetésekből csillagos ötöst érdemlő természetét, a földi világ felé kacsingató (egy-egy szép nőben mindig könnyű némi léha örömöt lelni), olykor véresen komoly, olykor tréfának szánt játékait átfordítani a gyerekekhez közelebb álló nyelvre nem kis próbálkozás. Pláne akkor, ha mindezek egy opera történetébe illeszkednek.
Gyerekkönyvajánlók a XVIII. Könyvfesztiválra
Alább összegyűjtöttük a Könyvfesztiválra recenzált könyveinket. A cikkek a Könyvfesztivál rovatban olvashatók (és innen linkelhetők).
Teremtő erő
„...tizenöt éve írok gyerekverseket, ideje lenne azokból is kötetet szerkeszteni, de ezt állandóan halogatom, mert szeretném, ha valóban szép és komoly könyv állna össze, és ahhoz még nem nőttem fel" – László Noémi ezt nyilatkozta, most méltán lehet büszke magára, hiszen sikerült neki. A romániai magyar irodalom jeles képviselője számos verseskötet után 2010-ben először Feketeleves címmel a kiskamaszoknak szóló kötetét jelentette meg, most a legkisebbeket szólítja meg a Labdarózsa verseivel.
Bemutatjuk a PRAE.HU különdíjasait: Maléna kertje
A 2011-es Aranyvackor meseíró pályázaton Molnár Krisztina Rita költő és Simonyi Cecília grafikus nyerte a PRAE.HU és a Naphegy kiadó különdíját. Könyvtervük képi és szövegvilága rendkívül részletgazdag, a mese finom líraisága pedig jó adag humorral párosul. Remélhetőleg nem sokára könyvformátumban is kézbe vehetjük a Maléna kertjét - de addig is közlünk belőle néhány részletet és illusztrációt.
34   35   36   37   38   39   40   41   42 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés