gyerek / alkotás
2011. 11. 03.
Kezdhetnénk Ádámnál és Évánál. Mi más lett volna érdekesebb, mint a Biblia első néven nevezett állatától hallani egy személyes beszámolót a történtekről? Klein-Varga Noémi és Nádori Gergely Nagy az Isten állatkertje című kötetébe viszont csak kilenc állat története fért bele, s bibliai ráutaltság ellenére mindig a természettudományos ismertető viszi el a pálmát.
2011. 10. 28.
Több szempontból sem előzmény nélküli a Miklya házaspár meseregénye. Bár Miklya Zsoltot elsősorban verseiről ismerhetjük, írt már prózát is, Luzsányi Mónika pedig kifejezetten e műnemben mozog otthonosan – igaz, inkább a regényei tették ismertté.
2011. 10. 21.
A kortárs gyerekkönyv-író generáció merészebb, mint bármelyik korábbi nemzedék: tele vannak indulattal, cselekedni, változtatni akarnak és nem csak kapirgálják, hanem egyesek bombákkal irtják civilizációnk tartóoszlopait. Négy olyan provokatív kortárs szerzőt mutatunk be röviden, akik meghatározzák, miről és hogyan gondolkodjanak ma a gyerekek és a kamaszok.
2011. 10. 13.
A nagyvárosi élet csupa meglepetés. A szmogot és a szürke házfalak egyhangúságát a folyó kékje, a fák zöldje, a villamos sárgája színezi. És egy piros gördeszka, amin hősünk, kicsi Kovács Áron begördül az óriási díszletek közé, szétnéz, felteszi csodaszemüvegét és a város megtelik mesével.
2011. 10. 07.
Minden zöld témájú, környezetvédelemmel és/vagy fogyasztói tudatossággal foglalkozó kiadvány hiánypótlónak számít a hazai – egyelőre – igen szűkös palettán. A Leon-könyv pedig vagány, lendületes és humoros – tele vizuális fejtörőkkel, poénokkal. Bátran kézbe veheti bármely korosztály, hiszen nem (csak) gyerekeknek szól.
2011. 09. 17.
Mielőtt megvásárolnánk egy gyerekkönyvet, többnyire elolvassuk a hátoldalán található ajánlót, összefoglalót. Eric Carle szóban forgó két könyvének hátsó borítóján csupán egy-egy képet találunk: a belső oldalak egyikét mindenféle szöveg nélkül. Tökéletes összefoglalása ez a könyveknek, hiszen minden fontos információ benne van. A vizuális meghatározottság, a könyv felépítése és a benne rejlő játék.
2011. 09. 10.
A magyar gyermekirodalom rendkívül erős. Ezt bizonyítja, hogy egyik napról a másikra kerülnek elő olyan csodák, mint Kányádi Sándor, Kiss Ottó vagy Lackfi János gyönyörű gyermekkönyvei, gondoljunk csak a Talpas történetek, a Csillagszedő Márió vagy az Apám kakasa címűekre. Az ilyen művektől a műfaj sikere töretlen, a gyermeki és szülői lélek békés, csendes, nyugodalmas.
2011. 09. 06.
Mackónak eléggé föl kell kötnie a gatyáját a mára a gyerekek és felnőttek szívébe egyaránt beköltözött nagynevű medveelőd-figurák híres és emlékezetes cselekedetei miatt. Azonban valószínűleg túl nagyok az elvárásaink e téren, hiszen bármennyire is társcímszereplő őkelme, Tasnádi Emese mesekönyvében nem ő a fő-főszereplő, még csak nem is Julijuli, hanem a mesélés maga.
2011. 09. 03.
Emlékszem, gyerekkoromban a nyugati volt a menő, a hamburger, a kóla, meg a cartoon network (mert ha valaki sokat ül a rajzfilmek előtt, akkor felsőfokon beszél majd angolul, mire iskolába megy, ez az urban legend is létezett). Most meg a háztáji bio, a mangalicakolbász és a hordozókendő számít menőnek. Jófelé megy a világ, gondolom én. Persze a „vissza a gyökerekhez”-törekvésnek is vannak súlyos és vicces hátulütői, de most örvendezünk, például a Kerekítő-mozgalom hihetetlen sikere fölött.
2011. 08. 24.
A szülők elmentek otthonról. Charlie, a hétéves odaadó, birkatürelmű bátyó vigyáz Lolára, aki még csak ötéves lesz, de már nagyon is tudja, hogy mit akar. Ezzel az alaphelyzettel indulnak Lauren Child testvér-történetei, melyek közül kettő a Csimotának köszönhetően már magyarul is olvasható. Azazhogy inkább játszható, a Child-könyv ugyanis általában olyan, mint egy játék, melynek egyik résztvevője maga az olvasó.
