bezár
 

gyerek / alkotás

Tuti recept ifjúsági regényekhez
Nagyjából 6-7 éves kora táján a legtöbb gyerek megtanul olvasni felénk, nem volt ez másképp velem sem. De hogy aztán a következő években pont anyám féltett kötetein kellett gyakorlom az új tudományt, az már korántsem olyan triviális. Gárdonyi után rögvest Dumas A három testőrével folytattam, és egyszer s mindenkorra eljegyződtem a francia történelmi (kaland)regények világával és stílusával.
De mi van a szivárvány mögött?
A Nagyon zöld könyv után az idei könyvfesztiválra jelent meg Gévai Csilla második gyerekkönyve, a Holdfényszüret. Az első didaktikus, ám annál hiánypótlóbb kötet volt, a szerző aktuális és elgondolkodtató írást tett le az asztalra, melyből a tíz év körüliek játékosan szerezhetnek ismereteket olyan fogalmakról, mint ökológiai lábnyom, globális felmelegedés, újrahasznosítás. A Holdfényszüret elolvasása után azonban hiányérzetünk marad.
NemKritika (csak egy picit)
Ugyan melyik gyerekre nem dörrentek rá a szülei, amikor valamelyik mesekönyvét készült kidekorálni? Most azonban legtitkosabb vágyait is büntetlenül kiélheti bármely gyermek – vagy gyermeki felnőtt – egy nemrégiben magyarul is megjelent könyvön. Vagy legalábbis egy ahhoz hasonló tárgyon.
Négysornyi verses meseregény
"Mifenét a dolog micsodájának!" – integet lelkesen két zöldruhás miabigyói hőseink után, akik tudják, hogy ez afféle jókívánságot takar. "Kevés szó kell hozzá, viszont annál nagyobb képzelőerő" – állítják Jeney Zoltán balatóniai lovagregényében. Az elbeszélt mesében azonban nemcsak a fantázia nincs híjával, de a szavakkal sem fukarkodnak, ráadásul a humor forrása is kiapadhatatlan. Hogy mást ne is mondjak: "De a legizésebb mégis a másik mifenénél lehet, ami valamerre esik a micsodától."
Senki
Janne Teller Semmi című regényében azt vizsgálta, minek lehet értelme a mai világban, a Ha háború lenne nálunk című műben viszont eleve apokaliptikus képből indul ki. Nem kiábrándultabb, azonban a Semmi folytatása is lehetne, amelyben az értelmetlenséggel találkozó fiatalok számára esély sincs egy lehetséges jobb világra. A Semmi tizennégyéves diákjai hiába gyűjtik össze a Fontos Dolgok Halmát, Pierre Anthon azt is hiábavalónak találja, és ezért a gyerekek bosszút állnak rajta. A Ha háború lenne nálunk elbeszélője szintén tizennégyéves, és a körülmények áldozata lesz az írónő értelmezése szerint.
Ketyegő szerelem
Egy fiú, akinek soha nem szabad szerelembe esni, mert akkor a szívét működtető óramű mechanikája meghibásodik. Egy álmokat gyártó illuzionista, aki a Holdig is elmenne, hogy visszakapja elvesztett szerelmét. Egy szürreális utazás a 19. századi Európában, miközben könyörtelenül tik-takkol a kakukkos óra. A szív mechanikája különös és furcsa világot tár elénk, ahol az emlékeket tojásokban gyűjtik, és egy könnykoktél elűzi a legmélyebb szomorúságot (kiegészítve egy kis almapálinkával).
Felfedezők nagyhatalma
Izgalmak, kalandok megnyerő nyelvi humorban pácolva – Fülig Jimmy, de Rejtő Jenő is elégedetten nyalná meg mind a tíz ujját Aszlányi Károly történetei után. A leginkább filmforgatókönyvei révén ismert szerző ifjúságiregény-kettőse igazi gyöngyszem, mely ma is kenterbe veri a hazai mezőny jelentős részét.
Tiritarka
Nem tudom, elképzelhető-e a valóságban ma, 2012 Magyarországán Prakter Mariann kisebb gyerekeknek szóló képeskönyve pontosan meg nem határozott időszakban és helyszínen játszódó történeteinek alaphelyzete: Paprika, a hetyke magyar legény, és Rózsa, a romantikus lelkű cigány lány mulatságosan évődő, szenvedélyes, viszontagságos és mégis boldog szerelme.
Játék-válogatott
Napok óta az járt a fejemben, hogyan fogom levezényelni a nemsokára esedékes szülinapi zsúrt, mivel tudom majd lekötni egy csapat nagycsoportos ovis igencsak szerteágazó, ide-oda elkalandozó figyelmét. Adott ugyanis egy (leendő) ötéves, aki hercegnőnek képzeli magát és pontosan tizenegy hónapja készül a szülinapjára, amit ráadásul mindenképpen itthon szeretne megünnepelni.
Találd fel magad!
A Könyvmutatványosokkal közösen indított Itt egy kritika, ott egy ajánló című sorozatunk második írása egy francia meséről szól, melynek főhőse Félix úr, a leleményes feltaláló, akit megkörnyékez a kapzsiság.
29   30   31   32   33   34   35   36   37 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés