gyerek / alkotás
2012. 07. 15.
"Mifenét a dolog micsodájának!" – integet lelkesen két zöldruhás miabigyói hőseink után, akik tudják, hogy ez afféle jókívánságot takar. "Kevés szó kell hozzá, viszont annál nagyobb képzelőerő" – állítják Jeney Zoltán balatóniai lovagregényében. Az elbeszélt mesében azonban nemcsak a fantázia nincs híjával, de a szavakkal sem fukarkodnak, ráadásul a humor forrása is kiapadhatatlan. Hogy mást ne is mondjak: "De a legizésebb mégis a másik mifenénél lehet, ami valamerre esik a micsodától."
2012. 07. 13.
Janne Teller Semmi című regényében azt vizsgálta, minek lehet értelme a mai világban, a Ha háború lenne nálunk című műben viszont eleve apokaliptikus képből indul ki. Nem kiábrándultabb, azonban a Semmi folytatása is lehetne, amelyben az értelmetlenséggel találkozó fiatalok számára esély sincs egy lehetséges jobb világra. A Semmi tizennégyéves diákjai hiába gyűjtik össze a Fontos Dolgok Halmát, Pierre Anthon azt is hiábavalónak találja, és ezért a gyerekek bosszút állnak rajta. A Ha háború lenne nálunk elbeszélője szintén tizennégyéves, és a körülmények áldozata lesz az írónő értelmezése szerint.
2012. 07. 03.
Egy fiú, akinek soha nem szabad szerelembe esni, mert akkor a szívét működtető óramű mechanikája meghibásodik. Egy álmokat gyártó illuzionista, aki a Holdig is elmenne, hogy visszakapja elvesztett szerelmét. Egy szürreális utazás a 19. századi Európában, miközben könyörtelenül tik-takkol a kakukkos óra. A szív mechanikája különös és furcsa világot tár elénk, ahol az emlékeket tojásokban gyűjtik, és egy könnykoktél elűzi a legmélyebb szomorúságot (kiegészítve egy kis almapálinkával).
2012. 06. 26.
Izgalmak, kalandok megnyerő nyelvi humorban pácolva – Fülig Jimmy, de Rejtő Jenő is elégedetten nyalná meg mind a tíz ujját Aszlányi Károly történetei után. A leginkább filmforgatókönyvei révén ismert szerző ifjúságiregény-kettőse igazi gyöngyszem, mely ma is kenterbe veri a hazai mezőny jelentős részét.
2012. 06. 16.
Nem tudom, elképzelhető-e a valóságban ma, 2012 Magyarországán Prakter Mariann kisebb gyerekeknek szóló képeskönyve pontosan meg nem határozott időszakban és helyszínen játszódó történeteinek alaphelyzete: Paprika, a hetyke magyar legény, és Rózsa, a romantikus lelkű cigány lány mulatságosan évődő, szenvedélyes, viszontagságos és mégis boldog szerelme.
2012. 06. 02.
Napok óta az járt a fejemben, hogyan fogom levezényelni a nemsokára esedékes szülinapi zsúrt, mivel tudom majd lekötni egy csapat nagycsoportos ovis igencsak szerteágazó, ide-oda elkalandozó figyelmét. Adott ugyanis egy (leendő) ötéves, aki hercegnőnek képzeli magát és pontosan tizenegy hónapja készül a szülinapjára, amit ráadásul mindenképpen itthon szeretne megünnepelni.
2012. 05. 27.
A Könyvmutatványosokkal közösen indított Itt egy kritika, ott egy ajánló című sorozatunk második írása egy francia meséről szól, melynek főhőse Félix úr, a leleményes feltaláló, akit megkörnyékez a kapzsiság.
2012. 05. 20.
Ha van valami, amit a gyerekek nem bírnak elviselni a felnőttekkel kapcsolatban, azok a felesleges szabályaik. Pedig jobban tennék, ha belátnák: szabályok nélkül káoszba fulladna az emberi civilizáció! Képzeljük csak el, milyen lenne, ha mindenki azt tehetné, amit szeretne – akkor és azt enne, amikor és amihez kedve van, akkor menne iskolába, ha már nagyon unatkozik otthon, oda dobná a szemetet, ahová éppen kedve tartja, és akkor pukizna, amikor akar – vagy, amikor kell.
2012. 05. 20.
A fiatal angol író-illusztrátor, Alex T. Smith kutyás sorozatának harmadik része a könyvfesztivál előtt jelent meg magyarul a Manó Könyvek gondozásában. Ezúttal Claude, a dundi, piros pulcsis, micisapkás kutyus és hűséges barátja, Bolyhos Zokni uraság a parkba indulnak felfedezőútra.
2012. 05. 08.
Bruck András a rendszerváltás előtt hosszú ideig az Amerikai Egyesült Államokban élt, A fogadalom című ifjúsági regényét is ott kezdte el írni. Az eddig megjelent kritikák mind elismerően szólnak a könyvről.
