gyerek / alkotás
2014. 06. 24.
A Földön fellelhető javak meglehetősen igazságtalanul oszlanak el, az emberek szomorúak és idegesek, de egy kis képzelőerővel és vidámsággal mindez feldobható. Na meg toleranciára, más kultúrák tiszteletére való neveléssel. David J. Smith ismeretterjesztő könyve az utóbbi, Tasnádi Emese mesekönyve az előbbi kategóriába tartozik.
2014. 06. 21.
Ahogy elkezdtem olvasni a könyvet, azonnal magával ragadott a lendülete, visszarepített a gyermekkorba, én is légtornász lettem, meg egykerekeztem, aztán kiálltam kurjantatni a porondra, és ott láttam magam pindur emberpalántaként, kifeszített mellkassal büszkén, a világot jelentő deszkákon.
2014. 06. 09.
Kismackó és Kistigris történeteinek legfőbb értéke a kettőjüket összefűző barátság. A didaktikusnak semmiképpen nem nevezhető művek a megcélzott 4–8 éves korosztályhoz kétségtelenül eljuttatják az üzenetet: hogyan légy jó barát.
2014. 06. 02.
Ha A 3 emeletes mesekönyvet egyetlen szóval kellene jellemezni, akkor az a huncutság lenne. Többféleképpen is huncut ez a mesekönyv: először is lerombol egy falat a gyermekeknek és a felnőtteknek szóló irodalom között, s mindezt nem infantilis módon teszi, hanem végig autentikusan, már-már felnőttesen. Másodszor: folyamatosan játékba hozza a referencialitást és a fikciót, megteremtve egy izgalmas és nagyon finom szerkezeti textúrát. Harmadszor: könnyűszerrel játszadozik a mesehagyománnyal, nem félve azt modern köntösbe bújtatni.
2014. 06. 01.
Fellinger Károly verseskönyve véletlenül jutott el hozzám. Egyik nap kimentem a postaládához, és ott volt. Minő szerencse! A váratlanul kapott gyerekkönyv mindenhol és mindenkinek jól jön. Nekem is! Némi elfogultsággal lapoztam fel a kötetet a borítón ágaskodó, vidám csiga láttán. Ugyanis nekem is van csigám. De ígérem, eddig és nem tovább a felesleges személyeskedés.
2014. 05. 24.
Virtualitás és valóság, magány és fenyegetettség egy posztapokalipktikus világban az egyik oldalon, a kamaszélet örök kétségei és vergődései a másikon. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy Patrick Ness főhőse rögtön az első jelenetben öngyilkos lesz, és szó esik a könyvben a homoszexualitásról is, akkor már érthetőbb, hogy miért nevezi a kiadó a regényt a fülszövegben provokatív hangvételűnek.
2014. 05. 23.
Amerikában már igazi klasszikusnak számít Natalie Babbitt Örök kaland című kisregénye, sok helyen kötelező olvasmány, behatóan foglalkoznak vele az általános iskolai irodalomórákon, ám hozzánk kicsit késve ért el. Így is mindenképpen hiánypótló kötetnek számít, de talán hatásosabb lett volna 15-20 évvel korábban megjelentetni.
2014. 05. 19.
Mira Lobe remekműve 1972-ben jelent meg. Az osztrák írónőről hevenyészett adatokat találtam, 1913-ban született zsidó családban, Hilde Mirjam Rosenthal néven, és 1995-ben bekövetkezett haláláig Bécsben élt.
2014. 05. 11.
Hogyan lehet megölni egy embert a legtökéletesebben? Egyszerűen, és a létező leghumánusabb módon. Pláne, ha az indíték nem más, mint hogy valakinek már a puszta jelenléte is annyira idegesítő, hogy úgy érezzük, minél hamarabb meg kell tőle szabadulnunk. Kiss Márton tizenévesekről/tizenévesekhez szóló darabja különösen érzékeny témához nyúl: a közelmúltban történt kaposvári diákgyilkosságot igyekszik - több-kevesebb sikerrel - rekonstruálni.
2014. 05. 10.
Regénysorozatról nehéz spoilerek nélkül írni, mégis megpróbálom, mert meglehetősen izgatottan vártam, hogyan alakul a Sigray Jakab Gimnázum tanulóinak sorsa – főképp Hannáé, akitől úgy búcsúztunk a 2. rész végén, hogy éppen Mária Terézia palástzsebében kotorászott üzenethagyás céljából. Szerencsére nem kellett sokáig várnom, megjelent az Időfutár 3. része is – többé-kevésbé azonos szereplőgárdával, melyek közül páran kevesebb szerepet kapnak, míg az előző részek mellékszereplői közül akad, aki kulcsfontosságúvá válik, sőt új karakterek is felbukkannak. Viszont tartom magam az ígéretemhez: Hannáról egy szót se!
