gyerek / alkotás
2014. 07. 10.
Legalább két érvet biztosan tudok, amelyek miatt Finy Petra új gyerekregénye jó időben, jó helyen született meg. Egyrészt, miközben immár évtizedes tendenciaként mondhatjuk, hogy a fantasztikus könyvek világszerte reneszánszukat élik – mi több, megkockáztatom, hogy sosem látott sikerük van –, itthon, hazai szerzőtől továbbra sincs átütő sikerű regény e területen. Másrészt egyfajta disztópia a Kettő, ezt a műfajt pedig aligha kell bemutatni manapság.
2014. 07. 05.
Erwin Moser népszerű osztrák író, olyasvalaki, mint nálunk Marék Veronika. Betűszedőként kezdte a pályáját, és azért kezdett gyerekkönyveket írni, mert elégedetlen volt az akkori kínálattal. Első könyve 1980-ban jelent meg, amelyet később rengeteg másik követett. Műveit 19 nyelvre fordították le, számos gyermekirodalmi díjat kapott. A Manó Könyvek jóvoltából most már a magyar közönség is megismerkedhet Moser történeteivel.
2014. 06. 26.
Az apás mesékre valamiért mindig jobban odafigyelünk. Persze nem feltétlenül az adott történet miatt, hanem mert viszonylag kevés van belőlük, ahogyan igazán vicces, urambocsá’ ironikus hangú gyerekkönyvből sincs elég. Markus Majaluoma Apa!-könyvei viszont apásak is, viccesek is; a hazai olvasók nemrégiben vehették kezükbe a sorozat első darabját, amelyet a kolozsvári Koinónia adott ki.
2014. 06. 24.
A Földön fellelhető javak meglehetősen igazságtalanul oszlanak el, az emberek szomorúak és idegesek, de egy kis képzelőerővel és vidámsággal mindez feldobható. Na meg toleranciára, más kultúrák tiszteletére való neveléssel. David J. Smith ismeretterjesztő könyve az utóbbi, Tasnádi Emese mesekönyve az előbbi kategóriába tartozik.
2014. 06. 21.
Ahogy elkezdtem olvasni a könyvet, azonnal magával ragadott a lendülete, visszarepített a gyermekkorba, én is légtornász lettem, meg egykerekeztem, aztán kiálltam kurjantatni a porondra, és ott láttam magam pindur emberpalántaként, kifeszített mellkassal büszkén, a világot jelentő deszkákon.
2014. 06. 09.
Kismackó és Kistigris történeteinek legfőbb értéke a kettőjüket összefűző barátság. A didaktikusnak semmiképpen nem nevezhető művek a megcélzott 4–8 éves korosztályhoz kétségtelenül eljuttatják az üzenetet: hogyan légy jó barát.
2014. 06. 02.
Ha A 3 emeletes mesekönyvet egyetlen szóval kellene jellemezni, akkor az a huncutság lenne. Többféleképpen is huncut ez a mesekönyv: először is lerombol egy falat a gyermekeknek és a felnőtteknek szóló irodalom között, s mindezt nem infantilis módon teszi, hanem végig autentikusan, már-már felnőttesen. Másodszor: folyamatosan játékba hozza a referencialitást és a fikciót, megteremtve egy izgalmas és nagyon finom szerkezeti textúrát. Harmadszor: könnyűszerrel játszadozik a mesehagyománnyal, nem félve azt modern köntösbe bújtatni.
2014. 06. 01.
Fellinger Károly verseskönyve véletlenül jutott el hozzám. Egyik nap kimentem a postaládához, és ott volt. Minő szerencse! A váratlanul kapott gyerekkönyv mindenhol és mindenkinek jól jön. Nekem is! Némi elfogultsággal lapoztam fel a kötetet a borítón ágaskodó, vidám csiga láttán. Ugyanis nekem is van csigám. De ígérem, eddig és nem tovább a felesleges személyeskedés.
2014. 05. 24.
Virtualitás és valóság, magány és fenyegetettség egy posztapokalipktikus világban az egyik oldalon, a kamaszélet örök kétségei és vergődései a másikon. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy Patrick Ness főhőse rögtön az első jelenetben öngyilkos lesz, és szó esik a könyvben a homoszexualitásról is, akkor már érthetőbb, hogy miért nevezi a kiadó a regényt a fülszövegben provokatív hangvételűnek.
2014. 05. 23.
Amerikában már igazi klasszikusnak számít Natalie Babbitt Örök kaland című kisregénye, sok helyen kötelező olvasmány, behatóan foglalkoznak vele az általános iskolai irodalomórákon, ám hozzánk kicsit késve ért el. Így is mindenképpen hiánypótló kötetnek számít, de talán hatásosabb lett volna 15-20 évvel korábban megjelentetni.
