gyerek / alkotás
2016. 07. 19.
Az elmúlt években egyre inkább felerősödik a gyermekirodalomban egy olyan, játékosan a mese köntösébe bújtatott törekvés, amely arra irányul, hogy a gyermeki nyelvezetet és őszinte gondolkodást középpontba helyezve az egymás iránti elfogadást, toleranciát erősítse, már egészen kis kortól kezdődően. Ebbe a tendenciába illeszthető például Boldizsár Ildikó könyve, Az elveszett madártoll is, amely kimondottan a gyermekjogokra épül, és hasonló irány fedezhető fel Mészöly Ágnes frissen megjelent kötetében is, amelyben az egyes naplóbejegyzések teljesen különféle életutakat tárnak az olvasó elé, a didaktikus hangvétel olykor izzadságszagú kialakulása nélkül.
2016. 05. 21.
Az elmúlt hónapok nyugat-európai eseményei, elsősorban a párizsi terrortámadás után rengeteg cikk foglalkozott azzal, hogyan próbáljuk meg a történteket kisgyerekeknek megmagyarázni. Hogyan dolgozzák fel magukban az értelmetlen öldöklést, ártatlan emberek halálát. Mindez ha közvetve és áttételesen is, de új megvilágításba helyezi azt a kérdést, hogyan ismertessük meg a gyerekekkel Európa 20. századi történetének legsötétebb pillanatait. Luca Cognato és Silvia del Francia A láthatatlan hős című könyve erre tesz kísérletet.
2016. 05. 07.
Bár az internetes molesztálások révén az utóbbi időben nagyobb figyelem irányul a kamaszkori öngyilkosság jelenségére, és a hírekben hallott történetek is képesek belőlünk felháborodást, dühöt kiváltani, a közvetlen környezetünkben élők problémáit mégis hajlamosak vagyunk elbagatellizálni. A Móra Kiadó nemrég két olyan young adult regényt is megjelentetett, amely ugyan két nagyon is különböző megközelítésből, ám ugyanarról a jelenségről bennünk élő képet igyekszik árnyalni.
2016. 04. 30.
A recenzióírás ritka és örömteli mellékhatása, ha a recenzens kifejezetten hálás a feladatért, mert e nélkül talán sosem ismert volna meg egy remek írót. Így vagyok most A láp gyermekével: már keresem is Siobhan Dowd (1960-2007) másik két, magyarul is megjelent regényét.
2016. 04. 12.
Ponyvaregény. A szerzőpáros által meghatározott, sejtelmesen tarantinós műfaj-megnevezés tökéletesen jellemzi és összefoglalja e könnyed irodalmi trip, eszeveszett agymenés mibenlétét. Két szerző improvizatív összjátéka, amelyben úgy adogatják egymásnak a tollat, mintha éppen csak egy vicces cigit tüdőznének mélyre egy izzasztóan meleg, nyári nap végén. Őrületes szatíra.
2016. 03. 19.
Aldous Huxley neve hallatán az olvasónak minden bizonnyal a világ egyik leghíresebb disztópiája, a Szép új világ ugrik be. Magyar fordításban most először megjelenő, kisiskolásoknak szóló könyvében azonban nem a jövő tökéletesen megszervezett társadalma, vagy épp a szatirikus hangvétel mögött megbújó aggodalom, hanem sokkal inkább a múlt század negyvenes éveinek amerikai kisvárosa, ezen belül pedig az állatok konfliktusokkal teli, az emberekéhez hasonló világa kerül előtérbe.
2016. 03. 06.
Félünk a haláltól, amely a maga teljes bizonyosságával és mégis kiismerhetetlenségével önmagában is elgondolkodtató paradoxont alkot. Egy életen át tépelődünk ezen az ellentmondáson, és sokszor inkább kerüljük azokat a helyzeteket, ahol farkasszemet kellene nézni a közhellyé szelídített frázis dermesztő igazságával: A halál az élet része. Henrik körülbelül tizenhat éves. Henrik szerelmes Kjerstibe, a gyönyörű mosolyú osztálytársába. Henrik szeret mesélni Kjerstiről Simonnak, a fiatal nagybátyjának, aki rákbeteg. Henrik szembenéz a halál gondolatával.
2016. 02. 25.
A Minden című novelláskötet legtöbb elbeszélője, szereplője gyerek vagy fiatal, akik kiélezett, sarkított helyzetből szólnak hozzánk, ahol a tét: élet vagy halál. Egy gyerek nézőpontjából persze – aki egy helyzetben, vagy mondatban, a gonoszság illetve a jóság legapróbb csíráját is megérzi – a világból szinte minden jelentőséggel bír. Janne Teller ebből a mindenből nyolcat sűrített most egy könyvbe. A legutolsó novella pedig rávilágít az első hétre, illetve magának az írásnak a mibenlétére is.
2016. 02. 19.
Abban a kortárs gyermekirodalmi bummban, ami az utóbbi évek örvendetes fejleménye, egy kezdő szerzőnek nem könnyű kivívni a figyelmet. A Magyar Gyermekirodalmi Intézet által megszervezett könyvmustra és ennek végeredménye, a zsűri TOP 25-ös listája jó segítség lehet, hogy a szakma és a közönség felfigyeljen egy arra érdemes könyvre. Remélhetőleg így történik ez a Szmirkóval is, mert megérdemli a figyelmet.
2016. 01. 23.
Ha a tetvek életéről valaha filmet forgatnának, bizonyosan Szécsi Noémi Tetűmese című legfrissebb gyerekkönyvét vennék hozzá alapul, amelyet nemrégiben P. Szathmáry István illusztrációival jelentetett meg a Kolibri. Az említett mű leginkább viccesen felfuvalkodott, világuralomra törő élősködőkről szól, miközben egy nagyon is hétköznapi problémát jár körül.
