gyerek / alkotás
2016. 09. 06.
Minden kisgyerek életében izgalmas időszak, amikor óvodába készül. Csesznák András és Csesznák Verka Lapibaba oviba megy című verses meséjének főszereplői – a hároméves Borika és az ő játékbabája – csak a történet végén mennek oviba: addigra a mese olvasói – vagy még inkább hallgatói – megismerik és megszeretik őket.
2016. 08. 16.
Vannak ilyen hetek, hónapok az életben, mikor minden baj összejön. Az öcsédet megverik, a nővéred rossz társaságba keveredik, apád egyik kliense kiírtja fél családját. És akkor még a legjobb barátnőd is meghülyül, és arról kezd hadoválni, hogy az osztálytársaid szerint meg kellene változnod, mert túl furán éled az életedet. Mit tehet egy ilyen helyzetben egy tizenöt éves gimnazistalány? És vajon mit tesz Molnár T. Eszter Stand-up! című regényének főhőse, Bakos Virág?
2016. 07. 25.
Dunajcsik Mátyás első gyerekkönyve, A szemüveges szirén a Kolibri kiadónál jelent meg az idei Könyvhétre. Ennek apropóján Németh Eszter kérdezte a szerzőt.
2016. 07. 19.
Az elmúlt években egyre inkább felerősödik a gyermekirodalomban egy olyan, játékosan a mese köntösébe bújtatott törekvés, amely arra irányul, hogy a gyermeki nyelvezetet és őszinte gondolkodást középpontba helyezve az egymás iránti elfogadást, toleranciát erősítse, már egészen kis kortól kezdődően. Ebbe a tendenciába illeszthető például Boldizsár Ildikó könyve, Az elveszett madártoll is, amely kimondottan a gyermekjogokra épül, és hasonló irány fedezhető fel Mészöly Ágnes frissen megjelent kötetében is, amelyben az egyes naplóbejegyzések teljesen különféle életutakat tárnak az olvasó elé, a didaktikus hangvétel olykor izzadságszagú kialakulása nélkül.
2016. 05. 21.
Az elmúlt hónapok nyugat-európai eseményei, elsősorban a párizsi terrortámadás után rengeteg cikk foglalkozott azzal, hogyan próbáljuk meg a történteket kisgyerekeknek megmagyarázni. Hogyan dolgozzák fel magukban az értelmetlen öldöklést, ártatlan emberek halálát. Mindez ha közvetve és áttételesen is, de új megvilágításba helyezi azt a kérdést, hogyan ismertessük meg a gyerekekkel Európa 20. századi történetének legsötétebb pillanatait. Luca Cognato és Silvia del Francia A láthatatlan hős című könyve erre tesz kísérletet.
2016. 05. 07.
Bár az internetes molesztálások révén az utóbbi időben nagyobb figyelem irányul a kamaszkori öngyilkosság jelenségére, és a hírekben hallott történetek is képesek belőlünk felháborodást, dühöt kiváltani, a közvetlen környezetünkben élők problémáit mégis hajlamosak vagyunk elbagatellizálni. A Móra Kiadó nemrég két olyan young adult regényt is megjelentetett, amely ugyan két nagyon is különböző megközelítésből, ám ugyanarról a jelenségről bennünk élő képet igyekszik árnyalni.
2016. 04. 30.
A recenzióírás ritka és örömteli mellékhatása, ha a recenzens kifejezetten hálás a feladatért, mert e nélkül talán sosem ismert volna meg egy remek írót. Így vagyok most A láp gyermekével: már keresem is Siobhan Dowd (1960-2007) másik két, magyarul is megjelent regényét.
2016. 04. 12.
Ponyvaregény. A szerzőpáros által meghatározott, sejtelmesen tarantinós műfaj-megnevezés tökéletesen jellemzi és összefoglalja e könnyed irodalmi trip, eszeveszett agymenés mibenlétét. Két szerző improvizatív összjátéka, amelyben úgy adogatják egymásnak a tollat, mintha éppen csak egy vicces cigit tüdőznének mélyre egy izzasztóan meleg, nyári nap végén. Őrületes szatíra.
2016. 03. 19.
Aldous Huxley neve hallatán az olvasónak minden bizonnyal a világ egyik leghíresebb disztópiája, a Szép új világ ugrik be. Magyar fordításban most először megjelenő, kisiskolásoknak szóló könyvében azonban nem a jövő tökéletesen megszervezett társadalma, vagy épp a szatirikus hangvétel mögött megbújó aggodalom, hanem sokkal inkább a múlt század negyvenes éveinek amerikai kisvárosa, ezen belül pedig az állatok konfliktusokkal teli, az emberekéhez hasonló világa kerül előtérbe.
2016. 03. 06.
Félünk a haláltól, amely a maga teljes bizonyosságával és mégis kiismerhetetlenségével önmagában is elgondolkodtató paradoxont alkot. Egy életen át tépelődünk ezen az ellentmondáson, és sokszor inkább kerüljük azokat a helyzeteket, ahol farkasszemet kellene nézni a közhellyé szelídített frázis dermesztő igazságával: A halál az élet része. Henrik körülbelül tizenhat éves. Henrik szerelmes Kjerstibe, a gyönyörű mosolyú osztálytársába. Henrik szeret mesélni Kjerstiről Simonnak, a fiatal nagybátyjának, aki rákbeteg. Henrik szembenéz a halál gondolatával.
