gyerek / alkotás

Ki az osztály vesztese? Wéber Anikó Az osztály vesztese című könyve az első bekezdésben ad rá egy választ. A fiú, akinek hátrakötik a kezét, maszkot húznak rá, és fölé írják nagy betűkkel a címadó mondatot, majd lefotózzák és a képet posztolják egy mindenki által látható közösségi weboldalon. Aztán a szerző a következő fejezetben ad egy másik választ, a rá következőben egy harmadikat, és így tovább. Lassan kiderül, a saját szempontjából mindenki az osztály vesztesének tartja magát, még akkor is, ha a felirat, persze, csak egy gyerek fölé kerül.

Kimagasló kortárs mesék bizonyították, hogy a fiatal közönséget célzó történet is komoly gondolati tartalmat hordozhat, saját szabályaihoz hűen ragaszkodva, és képes lehet egyszerre több generációt is szórakoztatni. Ehhez persze sok tényezőnek kell összejönnie. A Kilenc életbe nem jutott ilyenekből, de nem ez a legnagyobb hibája.

Vannak ilyen hetek, hónapok az életben, mikor minden baj összejön. Az öcsédet megverik, a nővéred rossz társaságba keveredik, apád egyik kliense kiírtja fél családját. És akkor még a legjobb barátnőd is meghülyül, és arról kezd hadoválni, hogy az osztálytársaid szerint meg kellene változnod, mert túl furán éled az életedet. Mit tehet egy ilyen helyzetben egy tizenöt éves gimnazistalány? És vajon mit tesz Molnár T. Eszter Stand-up! című regényének főhőse, Bakos Virág?  

Az elmúlt években egyre inkább felerősödik a gyermekirodalomban egy olyan, játékosan a mese köntösébe bújtatott törekvés, amely arra irányul, hogy a gyermeki nyelvezetet és őszinte gondolkodást középpontba helyezve az egymás iránti elfogadást, toleranciát erősítse, már egészen kis kortól kezdődően. Ebbe a tendenciába illeszthető például Boldizsár Ildikó könyve, Az elveszett madártoll is, amely kimondottan a gyermekjogokra épül, és hasonló irány fedezhető fel Mészöly Ágnes frissen megjelent kötetében is, amelyben az egyes naplóbejegyzések teljesen különféle életutakat tárnak az olvasó elé, a didaktikus hangvétel olykor izzadságszagú kialakulása nélkül.

Bár az internetes molesztálások révén az utóbbi időben nagyobb figyelem irányul a kamaszkori öngyilkosság jelenségére, és a hírekben hallott történetek is képesek belőlünk felháborodást, dühöt kiváltani, a közvetlen környezetünkben élők problémáit mégis hajlamosak vagyunk elbagatellizálni. A Móra Kiadó nemrég két olyan young adult regényt is megjelentetett, amely ugyan két nagyon is különböző megközelítésből, ám ugyanarról a jelenségről bennünk élő képet igyekszik árnyalni.