film / stream
2008. 06. 12.
Egésssssség! A hagyomány szerint ismét máshonnan jelentkezünk. Azt mondják valami könyvfesztivál van itt a Móriczon, de nem sokat látni belőle, pedig itt ülök a közepe táján. Előttem egy teli söröskrigli meg egy jókora kürtőskalács, az ég kék, a laptopom fekete, valami nagyokos megint megtalált, megkérdezte kinek és hova írok. Megmondtam. Vannak emberek akik még mindig le vannak ragadva ott, hogy a Prae az egy regény. A faszi azt hitte azt folytatom nagy lelkesen. Magyarország, 2008. Na mindegy!
2008. 06. 02.
A délutáni eső szitál, itt ülök a Merlinnel meg a tűzoltósággal szembeni kiskocsmában, biztonságos távolban az aktuális geszti-fesztiváltól. Remélem elmossa az eső azt is, ha már reggel kaptam belőle én is. Májusi eső aranyat ér, annak különösen aki korán kel. Genesis P-Orridge telefonált, azt mondja perelni fog ha nem változtatom meg a sorozat címét, hát láttam én már karón varjút, kedves Gene, de legyen igazad, azért a kollázsomat majd felrakom és akkor sírni fogsz. Rohamléptekben írok, mert egy részeg folyton idejön és javaslatokat tesz, de mondtam neki, hogy hűtse le magát, nem a Parlamentben vagyunk!
2008. 05. 26.
Szép jó estét, ismét jelentkezünk, ezúttal a Szamaras Búfelejtőből, a helyi temető mellől. Esténként az úri közönség gyászol és táncol, népi és gépzene szól, a bánat mellett pedig a szerelem is tenyészik az eldugott sarkokban, mintegy igazolva a mondást, hogy az idő minden sebet begyógyít. Ezúttal kiemelt figyelmet fordítok egy-két film zenéjére, már csak azért is, mert az itt játszott zene messze nem olyan jó mint ami épp most nekem kéne hangtapétának, a fejhallgatót meg nem merem feltenni, hátha leszúrnak érte.
2008. 05. 24.
Szép jó napot, egy héttel a PTV3 koncert után elindítom a PTV (Prae TV) kísérleti adását, lesz itt minden ami szubjektív, vagy nem annyira az. Van amiket ki fogok emelni és van amiket nem, és nem tudom hogy lesz meg meddig, de próbálok hetente jelentkezni. Most épp egy kocsmában vagyok, kezemben a laptop, és két részeg énekel mellettem, erről eszembe jut egy történet múlt hétről: egy másik kocsmában, ahol Csodálatos Zenét hallgattunk Jó Társaságban, ám minden csorda három napig tart, és most arra kell figyelnem, hogy a helyi késdobálófamília el ne lopja a gépet, amíg iszom a söröket és írok. Előrebocsátanám, hogy még csak próbálkozom az oldallal meg a kódolásokkal, és ezt a sör csak nehezíti, szóval úgy olvassátok, ami jönni fog. Kezdjünk is bele! (S a többi adás kocsmából vagy nem kocsmából, de időben jelentkezik, mert úgy van értelme. - a szerk.)
2008. 05. 08.
Ez a Tűzvonalban dolog nagyon tetszik nekem: végre egy kitűnő magyar akció-krimi, aminek az esetlenségén nem röhögöm halálra magam - bár szó mi szó, a Lindát kifejezetten imádtam anno. Na kérem szépen, ez teljesen más: profi történet, profi szereplők, fel van itt kenve minden rendesen.
2008. 04. 03.
Kezdjük a napunkat egy kis elérzékenyüléssel: nézzük meg a Quinn doktornő című sorozatot az M1-en, kavargassuk reggeli kávénkat és hagyjuk, hogy a könnycseppek feloldódjanak a sűrű feketében.
2008. 03. 29.
Heti váltásban sztárok látják vendégül egymást otthonukban (?), ahol a kamerák szépen mindent (?) rögzítenek. Valaki főz, a többiek pontoznak. Aztán az egészet összevágják háromnegyed órára, s megetetik velünk minden hétköznap, uzsonnára.
2007. 09. 20.
Ryan Murphy KÉS/ALATT című sikersorozata a szépségipar paradox világába kalauzolja a nézőt, de valójában egy biológiai invázió történetét láthatjuk, ahol a valószerűtlen szépség egy ismeretlen faj hordozója.
2007. 09. 05.
A csipás szemmel fürdőszobába botorkálás, kávézás, zoknihúzás pillanatait megédesíteni még a szeretteinknek sem könnyű feladat, hát egy tévéműsornak. Reggeli információs/szórakoztató műsort készíteni tehát mindenképpen hálátlan misszió.
2007. 06. 22.
Mivel a legutóbbi cikkem (Amikor a lekvár teszi el a nagymamát) komoly zavarokat idézett elő a nemzetközi média gépezetében, úgy éreztem, becsületbeli ügy a munka befejezése, és ideje leszámolni a másik ál-közszolgálati mamelukkal is.
