film / gondolat
2013. 05. 23.
Talán fura, de az amerikai függetlenfilm népszerűségéhez képest alulreprezentált a honi szakirodalomban. Most azonban rögtön két kiadvány is tágítja a témába vágó ismereteinket: míg a Korszakalkotók a legnagyobb kortárs amerikai rendezőkről közöl portrékat, addig a Prizma 10. lapszáma indie-kezdők helyett ínyenceknek kínál szórakozást.
2013. 04. 14.
Lassan kezd kitavaszodni, s ezt nem a Meteorológiai Szolgálat legújabb közleménye alapján tudatjuk mindenkivel, hanem csak egyszerűen azon hétköznapi megfigyelés ürügyén, hogy a prae.hu szerkesztőségének falán áprilist mutat a falinaptár. Ez a tény természetesen azonnali felmelegedést önmagában nem okoz, de előrevetíti, hogy lassacskán elkezdenek szállingózni 2013 blockbusterei, amelyek idén számos tudományos-fantasztikus filmet is tartogatnak. Ennek apropóján le is emeltük a polcról a 101 sci-fi film amit látnod kell, mielőtt meghalsz című almanachot, hogy addig is olvasással hangolódjunk az idei felhozatalra.
2013. 04. 06.
Nagy téma a fantázia és a valóság összekeveredése és szétválasztása. Mintha a rendszerváltás után fölnövekedett generáció számára más szinte nem is maradt volna. A túlszabályozott keretek fölbomlásával egy csapásra szakadt ránk a korábbi korok traumáiból következő összes hasadás, persze föltáratlanul. Ez az egész jelenségkör óhatatlan kölcsönhatásban áll az egyes lélek struktúrájával, ám a szokott módokon – a hagyományos, hétköznapi interpretációs modellekkel – csak a személyes élményeinket közelíthetjük meg. Mit kezd ezzel a legújabb filmes nemzedék?
2013. 01. 15.
"A film az egyik leggyönyörűbb átverés a világon" – hangzik el a mondat Godard egyik szkeccsfilmjében, melyet egyben a rendező ars poetica-jaként is értelmezhetnénk. Azt a páratlanul zseniális, kiterjedt és igen összetett oeuvre-t, amit a rendező épít a filmtörténet számára, első alkalommal mutatkozik meg magyar szerzők műveiből összeállított tanulmánykötet formájában.
2012. 12. 25.
Kim Ki-duk 2012. december 20-án ünnepelte 62. születésnapját. Saját hazájában igazi outsider rendezőnek számít, nemzetközi viszonylatban azonban rendkívül sikeres, az Uránia Nemzeti Filmszínházban ötödik alkalommal megrendezett Koreai Filmhét is az ő életműve előtt tisztelgett ingyenes vetítésekkel. Idén Piéta című filmjével elnyerte a Velencei filmfesztivál fődíját. Hősei mindig számkivetett figurák, történetei pedig szimbólumokon keresztül megfogalmazott erkölcsi tanmesék.
2012. 12. 23.
Hahner Péter vadnyugatról szóló történelemkönyve maga is olyan, mint a határvidék: nemcsak érdekes és izgalmas, de egyaránt helyet kap benne a valóság és a legenda – és persze az indián és a fehér ember, az egyén és a társadalom egymást kiegészítő perspektívája. Kötelezővel bővült a western-rajongók könyvgyűjteménye.
2012. 10. 30.
Habár idén egy évtizedes, jelen sorok papírra vetője a szkeccsfilmek non plus ultrájaként tekint rá (a kortárs füzérek közül talán a Kávé és cigaretta, és a The Hire című BMW-s promóció-sorozat érhet a nyomába). Gondolatok egy vízfodorként alakuló-formálódó absztrakcióról – a kreátorok szándékai szerint a Millennium beköszöntére reflektálva.
2012. 09. 07.
Jason Bourne korunk emblematikus hőse: identitásvesztett gyilkológép. Hatékony, mint egy számítógép, és kb. annyira nehéz vele azonosulni, mint egy videójáték-karakterrel. Identitásvesztése okán olyan univerzális hőssé válik, akiről talán Joseph Campbellnek is lenne egy-két szava. A Bourne-identitást elemeztük – a CIA-ügynököknél kicsit alaposabban.
2012. 09. 04.
Quentin Tarantino legutóbbi filmje, a Becstelen Brigantyk forgatókönyve jóval a premier előtt felkerült a világhálóra, ugyanez történt a hozzánk jövő januárban érkező várva-várt Django elszabadul szkriptjével. A Becstelen Brigantyk esetében kevés különbség volt a szkript és a kész film között, a forgatókönyvből és az előzetesekből tehát összerakhatjuk, hogy fog festeni a Django elszabadul (spoiler nélkül).
2012. 08. 06.
Maupassant egyik legsikeresebb regénye időről időre megjelenik a filmvásznon is, hogy a 19. század végének Párizsából tartson tükröt a mindenkori nézőnek. A mozgóképes változatok aztán hol jobban, hol kevésbé maradnak hűek irodalmi elődjükhöz, ami a legkülönfélébb adaptálási eljárások lehetőségein túl a kor szellemi kérdéseire, esztétikai törekvéseire és nézői elvárásaira is rámutat.
