bezár
 

film / gondolat

Kane 70: egy lángész diktátor születése (1. rész)
Az örök sikertelen filmes zseni, Orson Welles első egészestés alkotása a hetven éve bemutatott Aranypolgár. A kanonizált és máig sokat tárgyalt bukástörténet centrumában álló sajtómágnás, Charles Foster Kane karaktere Welles életművében különféle formákban, de kivétel nélkül mindig visszatér. Ennek oka pedig a figura alteregó-jellege, s az, hogy a hagyományos klasszikus hollywoodi hőstípustól eltérően elsők közt fedezhetünk fel benne vonásokat a modern, kiüresedő és bizonytalanná váló egyénből.
Rekviem egy szerzőért? – A forrástól a hattyú haláláig
Aronofsky konvenciókat leginkább kikezdő filmje, A forrás egetrengető bukása után elkészítette A pankrátort, melyet a legkommerszebb filmjeként emlegettek, ennek megfelelően addigi legnagyobb financiális sikereként könyvelhette el. E film sem annyira felszínes, mint amilyennek mutatja magát, de legújabb mozija, a Fekete Hattyú ékesen bizonyítja, hogy Aronofsky további remekeket ígérő szerzői filmes maradt.
Emberre szerelt felvevőgép – Darren Aronofsky mozija
Az idei velencei filmfesztivál zsűrielnökének választott Darren Aronofsky alig múlt negyven, filmográfiájában mindössze öt nagyjátékfilm található, de joggal nevezhető az egyik legizgalmasabb stílusú kortárs filmesnek. A Fekete Hattyúval csak jelölésig jutott az idei Oscar Legjobb Rendező kategóriájában, de talán szükségszerű megtorpanás volt ez: túl öntörvényű és szókimondó alkotó ő egy efféle kirakatdíjhoz.
Nők szóljanak nőkről őszintén: a leszbikus tabuk megdőltek
Leszbikus pár szülő szerepben. Spermadonor apa-szerepben. És a gyerekek, akik tényleg nagyon jól vannak, a lehető legérettebben kezelik a régi-új családmodellt. Lisa Cholodenko filmje, A gyerekek jól vannak a leszbikusságot nem mint másságot kezeli, csupán a hagyományos családmodell kissé szokatlan felállású verzióját mutatja be. A nálunk a Titanicon debütáló film a leszbikus-tematika feldolgozásában tekinthető leginkább mérföldkőnek.
Nina feketén-fehéren
Diderot színész-ideálja számára a legfontosabb „mindenekfelett a biztos ítélőképesség, tehát hogy a színész hideg fejjel, higgadtan figyelje meg önmagát. Egyszóval: sok éleslátás és semmi érzelem! A színész tudjon bármit színlelni, vagy ami ugyanaz, bármely jellemet, s szerepet egyforma készséggel színpadra állítani.” Darren Aronofsky Fekete hattyújában az ideges, törékeny Nina előtt nem a tánc kihívása áll, aminek kifogástalan mestere. Kihívása a szerepben, vagyis a színészi feladatban rejlik. Mivel pedig a fekete hattyút eljátszani nem tudja, Nina számára csak az átváltozás marad.
Gondolatok a filmvágó gondolatairól
Walter Murch vágóként minden kétséget kizáróan bizonyított már. Hangmérnökként is bizonyított. Ezzel könyvvel pedig bizonyíthat a magyar olvasók előtt íróként, filmről gondolkodó szakemberként is. Ugyanekkor bizonyíthat egy teljesen új magyar könyvkiadó, a Francia Új Hullám Kiadó is, melynek alapítói Szerzőifilmes Könyvtár címmel sorozat kiadására adtáka fejüket. E sorozat első darabja a vizsgált mű: Egyetlen szempillantás alatt – Gondolatok a filmvágásról.
Grindhouse: Machete (3. rész)
Vicces, percéletű kamu-előzetesnek indult, és halálosan komoly, sztárokkal (Robert De Niro, Jessica Alba) fémjelzett, franchise-gyanús mozifilm lett belőle. Természetesen a Machete "komoly" mivolta minden értelemben vitatható: noha az előzmények ismerete nélkül is lehet remek filmélmény, akkor működik igazán, ha Tarantino és Rodriguez Grindhouse-showjának posztmodern kontextusán belül, azaz B-film/exploitation-hommageként dekódoljuk.
Grindhouse retrospektív a Machete tiszteletére: Zombik bálja (2. rész)
Aki keveselte az igazi "bűnös élvezet"-mókát Tarantino Halálbiztosában, annak Rodriguez Terrorbolygója minden álmát valóra válthatta. A Grindhouse-projekt kritikai elismertsége elsősorban Rodriguez munkájának köszönhető, nem is beszélve az utóbbi években elharapódzó neo-grindhouse hullámról, aminek betetőzése természetesen a szintén általa rendezett Machete. (Az első rész itt olvasható.)
A passzív csábító vs. Dracula özvegye
A passzív csábító vs. Dracula özvegye
A vámpírfilmek egyik alapvető női karaktere mindig is a naiv, ártatlan fiatal lány volt, a másik pedig a buja, csábító démon. John Carpenter Vámpírokjában az utóbbira látunk tökéletes példát, míg Coppola Drakulájában mindkét karaktert használja. Az előző cikkben a buja démon és az ártatlan szűz tipusát vizsgáltuk.
Grindhouse retrospektív a Machete tiszteletére: Tarantino és a haverok (1. rész)
Az amerikai posztmodern két pionírja, Quentin Tarantino és Robert Rodriguez 2007-ben a kedvenc hetvenes évekbeli trash-, exploitation- és B-filmjeik előtt tisztelgő hommage-duplafilmmel álltak elő. Az USA-ban együtt vetített, gyakorlatilag bemutatása pillanatától kultfilmnek számító Grindhouse: Halálbiztos és Grindhouse: Terrorbolygó jelentőségére elegendő bizonyíték a show egyik ál-előzetesének egész estés változata, a magyar mozikat e hónapban megtámadó Machete elkészülte.
6   7   8   9   10   11   12   13   14 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés