építészet
2015. 02. 23.
Barcelonától két óra autóval, Budapesttől húsz a Matarraña nemzeti park, ami mellett egy építészeti park kezd alakot ölteni az olajfa-ültetvények tövében. Az ötletgazda és befektető Christian Bourdais építészetért rajongó francia, aki önmagára mint egy építészeti kiállítás kurátorára tekint. A megszerzett 50 hektáros vidéki birtokon egy tucat ígéretes építészt bízott meg, hogy építsenek egy-egy attraktív, innovatív második otthonnak megfelelő házat, a pénz nem számít.
2015. 02. 23.
Az utóbbi években Budapesten is látványos és előremutató megoldások születtek, amelyek hozzájárultak az üresen álló épületek és vegetáló közterek rehabilitálásához. Elég csak megemlíteni a különféle pop-up store-okat és galériákat, a kávézók utcafrontjait vagy akár a Katona József Színház A borbély című előadásának igen rendhagyó helyszínét. Azonban még így is van hová fejlődnünk és van mit tanulnunk az olyan nagyágyúktól, mint a Stipo, ami az 1990-es évektől kezdve foglalkozik a térbeli és társadalmi problémák kezelésével, a fizikai, társadalmi és gazdasági elemek összekapcsolásával, és a hálózatépítéssel, eseményekkel és differenciált bérleti konstrukciókkal való kísérletezéssel. A városfejlesztő társaság alapítója, Hans Karssenberg a Preziben beszélt a Stipo munkájáról és egyik fejlesztési projektjéről, a ZoHo-ról.
2014. 12. 23.
„Az osztrák elvette tőlünk a mi kedves Budánkat.” Énekelte egy régen élt török költő nagy sajnálatában, s valóban, a török hódoltság idején a törökök hozzászokhattak Magyarországhoz, a magyar városokhoz, s joggal érezhették a magukénak. Igen ám, de másképp gondolkoztak erről a magyarok, s nem kevésbé határozott egyetértéssel adhatunk igazat nekik is.
2014. 11. 18.
Az idei, Fundamentals címet viselő, 14. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále szakít a korábbi években megszokott, inkább szakmai és kevéssé „közönségbarát” felfogással. A központi terekben látható kiállítások az építészet témáját egyrészt tágabb, társadalmi kontextusba helyezik, másrészt szerkezeti szempontból vizsgálják. Jól kiegészíti egymást e kétféle aspektus, a kissé didaktikus „építészeti ábécé” mikroszkópikus nézete (Elements of Architecture) és a Monditalia szekció átfogó, az építészet tágabb, épített környezetként való értelmezése.
2014. 10. 31.
Végignéztük az Airbnb.com budapesti kínálatát, hogy megtudjuk az újkori zimmer ferizés mit ad a világnak budapestből, mennyire képes megfogni azt a hangulatot és érzést, amit Budapest tud nyújtani - már ha van neki olyan.
2014. 10. 25.
A 20. század elején a nagyvárossá váló Budapest alapjaiban befolyásolta a fővárosba költöző írók látásmódját, akik nemcsak rácsodálkoztak a fejlődésre és az urbanizációra, hanem ezeket a benyomásaikat rögzítették is regényeik lapjain. Jókai Mór, Krúdy Gyula és Molnár Ferenc műveiben is nagy jelentőséggel bírnak a pesti, főleg a józsefvárosi helyszínek, amelyeket mi magunk is végigjárhattunk egy kellemes őszi délelőttön. A PIM és a Hosszúlépés. Járunk? szervezezésében megvalósuló két órás séta alatt a fogadók asztalaitól a graffitikkel telerajzolt panelokig vezetett az út.
2014. 10. 24.
A köztudatban a lakótelep gyakran a nagyváros sivárságának, monotonitásának metaforájaként jelenik meg, illetve ezek az egyforma betontömbök a modern ember magányosságának és az előre tervezett életterek kudarcának sztereotípiáiként is működnek, azonban a kép a valóságban ennél jóval árnyaltabb. A PIM Budapest Transzfer utolsó beszélgetése éppen ezeken az egyoldalú értelmezéseken kívánt túllépni, miközben megvizsgálta a lakótelep metaforává, művészi reprezentációvá válásának folyamatát olyan szerzők segítségével, akiknek egyes írásaikban és filmjeikben a lakótelep központi témaként jelenik meg.
2014. 10. 20.
A Budapest Transzfer ebben az évben az urbanizáció szemszögéből vizsgálja az irodalom és építészet kapcsolatát, a PIM szervezésében megvalósuló fesztivál beszélgetései, felolvasásai, városi sétái arra keresik a választ, hogy az irodalmi művekben miképpen jelenik meg az épített környezet, illetve, hogy az hogyan hat vissza az irodalomra. A 0. napon e téma megalapozásaként László Ferenc moderálásában a nagyvárossá váló Budapestről és annak kulturájáról beszélgetett Fábri Anna, Kemény Mária és Ritoók Pál.
2014. 09. 29.
Rem Koolhaas, az Office for Metropolitan Architecture építésziroda alapítója tanulmányában arról beszélt, hogy a világon jellemzően kevés figyelmet fordítanak a vidékre, pedig ezek a területek sokkal gyorsabban változnak, mint a nagyvárosok. Az építész szeptemberben publikált tanulmányában a vidéken zajló folyamatokra irányította a figyelmet.
2014. 08. 05.
Mint oly sok emléket a múltból, ezt is a katonai és védelmi igyekezetnek köszönhetjük. Az eredetileg várnak épült, majd a politikai helyzet változása miatt fontos végvárrá előlépett épület az évszázadok során lakóházzá, majd turistaházzá szelídült, míg mára kulturális központtá vált.
