építészet
2015. 03. 06.
Idén hetedik alkalommal foglalja el a Toldi mozi termeit a Budapesti Építészeti Filmnapok. Polyák Leventével, a fesztivál egyik, alapítószervezőjével beszélgettünk az idei programról és arról, ami mögötte van.
2015. 02. 27.
Tavaly decemberben a bécsi Iparművészeti Múzeum (MAK– Austrian Museum of Applied Arts) átfogó kiállítást szervezett a bécsi modernizmus két kiemelkedő építészének munkái köré. Az idén 150 éves MAK, stílusosan két olyan osztrák alkotót választott, akik munkáikkal prominens helyet foglalnak el a nemzetközi építészetben és iparművészetben egyaránt. Adolf Loos és Josef Hoffmann nem csupán új irányt képviseltek a kor romantikus építészetéhez képest, de elképzeléseik hatással voltak olyan építészek munkáira mint Le Corbusier vagy Rem Koolhaas.
2015. 02. 27.
A magyar építészet ha nem is ezer, de egy tucat szállal kötődik a Bauhaushoz, elég csak a MOME névadójára Moholy-Nagy Lászlóra gondolnunk. A jövő héten teszik közzé az új bauhaus múzeumra kiírt építészeti tervpályázatot, itt az alkalom, hogy magyar építészek tervei is megjelenjenek. Az épület Dessauban épülne fel, ahol a híres német művészeti, iparművészeti és építészeti iskola székelt 1925 és 1932 között. A Dessau Bauhaus alapítvány a tervei szerint 2019-ben nyitná meg az új múzeumot, az iskola alapításának századik évfordulóján.
2015. 02. 23.
Barcelonától két óra autóval, Budapesttől húsz a Matarraña nemzeti park, ami mellett egy építészeti park kezd alakot ölteni az olajfa-ültetvények tövében. Az ötletgazda és befektető Christian Bourdais építészetért rajongó francia, aki önmagára mint egy építészeti kiállítás kurátorára tekint. A megszerzett 50 hektáros vidéki birtokon egy tucat ígéretes építészt bízott meg, hogy építsenek egy-egy attraktív, innovatív második otthonnak megfelelő házat, a pénz nem számít.
2015. 02. 23.
Az utóbbi években Budapesten is látványos és előremutató megoldások születtek, amelyek hozzájárultak az üresen álló épületek és vegetáló közterek rehabilitálásához. Elég csak megemlíteni a különféle pop-up store-okat és galériákat, a kávézók utcafrontjait vagy akár a Katona József Színház A borbély című előadásának igen rendhagyó helyszínét. Azonban még így is van hová fejlődnünk és van mit tanulnunk az olyan nagyágyúktól, mint a Stipo, ami az 1990-es évektől kezdve foglalkozik a térbeli és társadalmi problémák kezelésével, a fizikai, társadalmi és gazdasági elemek összekapcsolásával, és a hálózatépítéssel, eseményekkel és differenciált bérleti konstrukciókkal való kísérletezéssel. A városfejlesztő társaság alapítója, Hans Karssenberg a Preziben beszélt a Stipo munkájáról és egyik fejlesztési projektjéről, a ZoHo-ról.
2014. 12. 23.
„Az osztrák elvette tőlünk a mi kedves Budánkat.” Énekelte egy régen élt török költő nagy sajnálatában, s valóban, a török hódoltság idején a törökök hozzászokhattak Magyarországhoz, a magyar városokhoz, s joggal érezhették a magukénak. Igen ám, de másképp gondolkoztak erről a magyarok, s nem kevésbé határozott egyetértéssel adhatunk igazat nekik is.
2014. 11. 18.
Az idei, Fundamentals címet viselő, 14. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále szakít a korábbi években megszokott, inkább szakmai és kevéssé „közönségbarát” felfogással. A központi terekben látható kiállítások az építészet témáját egyrészt tágabb, társadalmi kontextusba helyezik, másrészt szerkezeti szempontból vizsgálják. Jól kiegészíti egymást e kétféle aspektus, a kissé didaktikus „építészeti ábécé” mikroszkópikus nézete (Elements of Architecture) és a Monditalia szekció átfogó, az építészet tágabb, épített környezetként való értelmezése.
2014. 10. 31.
Végignéztük az Airbnb.com budapesti kínálatát, hogy megtudjuk az újkori zimmer ferizés mit ad a világnak budapestből, mennyire képes megfogni azt a hangulatot és érzést, amit Budapest tud nyújtani - már ha van neki olyan.
2014. 10. 25.
A 20. század elején a nagyvárossá váló Budapest alapjaiban befolyásolta a fővárosba költöző írók látásmódját, akik nemcsak rácsodálkoztak a fejlődésre és az urbanizációra, hanem ezeket a benyomásaikat rögzítették is regényeik lapjain. Jókai Mór, Krúdy Gyula és Molnár Ferenc műveiben is nagy jelentőséggel bírnak a pesti, főleg a józsefvárosi helyszínek, amelyeket mi magunk is végigjárhattunk egy kellemes őszi délelőttön. A PIM és a Hosszúlépés. Járunk? szervezezésében megvalósuló két órás séta alatt a fogadók asztalaitól a graffitikkel telerajzolt panelokig vezetett az út.
2014. 10. 24.
A köztudatban a lakótelep gyakran a nagyváros sivárságának, monotonitásának metaforájaként jelenik meg, illetve ezek az egyforma betontömbök a modern ember magányosságának és az előre tervezett életterek kudarcának sztereotípiáiként is működnek, azonban a kép a valóságban ennél jóval árnyaltabb. A PIM Budapest Transzfer utolsó beszélgetése éppen ezeken az egyoldalú értelmezéseken kívánt túllépni, miközben megvizsgálta a lakótelep metaforává, művészi reprezentációvá válásának folyamatát olyan szerzők segítségével, akiknek egyes írásaikban és filmjeikben a lakótelep központi témaként jelenik meg.
