art&design / kiállítás

Amíg itthon nyáron némileg lelassul a műkereskedelmi élet, kevés az aukció, nyári szünetet hirdetnek a galériák, addig a Christie’s és a Sotheby’s ugyanakkora intenzitással működik, mint az év bármely napján. Ezen a héten zajlanak, többek között a rekordokat produkáló impresszionista, modern és háború utáni kortárs képek, szobrok árverései a két vetélytársnál.

A Kölnben élő művész-művészettörténész 1971-es koncept fotósorozata e tárlat. Utólag, mintegy visszavetítve az ezredforduló körül született, és nemrég kiadott tanulmányai ismeretében ezen szövegek illusztrációjaképpen is pompásan megfelel. Tudom, hogy ez a fajta megközelítés nagyon veszélyes, de most élek vele; sőt, a kiállítás, valamint a tanulmánykötete (Művészet az ezredfordulón – Palatinus, 2006) is jelen időben annyira összecseng, hogy nem tartom értelmét nem tudomásul venni, milyen következetes a szerzőjük.

Verebics Ágnes a frissen végzett képzőművész-generáció egyik legismertebb tagja. Ismertsége/elismertsége elsősorban annak a mélységnek és emóciónak köszönhető, amellyel témáit megközelíti. A ma divatos dekoratív, olykor felszínesnek tűnő festészet helyett tradicionálisabb utat választ, amennyiben antropomorf formáival tipizál; ezzel az általánosítással dolgoz fel individuális problémákat. Bár sokféle téma foglalkoztatja, a közös bennük mégis az identitáskereső „ember”, akit óriási nagyításban, torzításban, meghökkentő kivágásban és szokatlan nézőpontból mutat be.

Hamarosan zár a restolounge Eklektikában az a kiállítás, mely végre a vendéglátóhelyhez elsősorban illik: a bolgár metatranszvesztita táncos-énekes egyszemélyes delejszínházát Kasek múlt év őszén fényképezte a MUban. E médiumtól közönségesen nem várjuk el azt, hogy ne csak azt jelenítse meg, ami fizikailag ott volt, a fotográfus művészet viszont itt kezdődhet.