art&design / kiállítás
2023. 06. 17.
Sodor a tömeg. A biztonsági robotok felügyelete alatt a megszokott kiállítási központokkal ellentétben itt kiemelkedően kellemesre dizájnolt sétautakon sétálok csodából csodába. Tátott szájjal, a fejemet kapkodva egy-egy önmagában is szobrászati műalkotásnak kinyilvánítható pavilonépületről el. Amíg az egyikben vagyok, már látom a következőt, ahova szaladni kell, mert odavonz méretes, színes-szagos bája mindnek, minek zenéjére minden irányban szökik a víz, és ez emelkedettség, és eufória, majd tükör, és csillogás, de már megint, és megint, meg multikulti, meg arcok, ruhák, testek, hő, este, koncert, buli, karnevál, és ingerimmunitás.
2023. 06. 06.
A COVID-19 válság alatt bontakozott ki leginkább, hogy mennyire polarizált a társadalmunk. Míg a karantén a társadalom perifériáján élőknek létbizonytalanságban telt, addig a privilegizált elitek egyfajta lelassulásként élték meg a karantént, több idejük maradt önmagukra, amelynek a sportolás szerves részét képezte. Számos sporttevékenység, köztük a golf is, egyfajta eszképizmus lett, esztétizálódása pedig a golfcore terminusában teljesedett ki, ami a golfozás elitkultúrájából leszivárgott a hétköznapi divat ruhakollekcióiba, s lassanként a hétköznapi ember hétvégi szabadidős tevékenységeibe is.
2023. 05. 02.
A Magyar Nemzeti Galériában látható újabb életmű-kiállítás címe GULÁCSY. Na’Conxypan hercege. Ahogy a cím is sejteti, az életművet az élt és meghalt, időközben egy kreált világ hercegeként időtlen sávban ragadt művész mítoszával összefüggésben mutatja be. A cikk az életműtől szinte elválaszthatatlan, mégis könnyen félreérthető fogalmakat igyekszik több nézőpontból megvizsgálni. Hogyan választható el egy homogén mítosszá gyúrt életműben különcség, titok, játék, intuíció, líraiság és pszichózis témája?
2023. 04. 21.
Újszerű, átértelmezett avantgárd és neoavantgárd törekvéseik mentén rendezték meg a különböző technikákat alkalmazó három művész közös tárlatát a Hegyvidék Galériában. Munkáikban elsősorban geometrikus absztrakt motívumokkal, szín- és formavariációkkal hoznak létre többdimenziós „tereket”, a vizuális játékban sokszor érvényre jut a digitális képalkotás is. Tudósításunkban dr. Mészáros Flóra művészettörténész megnyitón elhangzott gondolatait idézzük.
2023. 04. 20.
A Belvedere 21 legelőször 2019-ben tett kísérletet a bécsi alternatív színtér és a nonprofit galériák diverzitásának bemutatására. Tizennyolc meghívott művésszel és tizenkét kisintézménnyel közösen mutatták be, hogy miként képzelhető el a művészeti kiállításhelyszínek, valamint a művészek ezen belüli pozíciófoglalásaiból kialakult diszkurzív tér múzeumi környezetben. A hagyományos kiállításoktól eltérően az Über das Neue kifejezetten egy mozgásban lévő, dinamikus teret hozott létre, amely performanszokkal, beszélgetésekkel és előadásokkal vált igazán érdekessé, és mutatott meg valamit abból a fiatal szcénából, akik a kortárs művészeti színtér kisgalériáinak rendszeres kiállítói voltak. Hasonló ambíciókkal, de eltérő eredményekkel valósult meg az idei megakiállítás, amely többek között performanszjelenetekkel várja még két hónapig az érdeklődőket, Bécsen innen és túl.
2023. 04. 15.
Kényszeresen felmerülhet bárkiben a kérdés, miért egy zeneszerző ír egy szobrász kiállításáról, aki épp festményeket állít ki. A válasz többrétegű, de nyilván az elsődleges jelentést kell előre írni: azért, mert Böszörményi István munkásságáról nem ír senki, akinek az illetékességébe tartozna.
2023. 04. 07.
Januárban ünnepelte 85. születésnapját Lóránt János Demeter. A Munkácsy Mihály-díjas festőművészt egy életműkiállítással ünnepli az Óbuda szívében található Esernyős Galéria
2023. 04. 01.
A kiállítás címe idézet Dante Alighieri Az isteni színjáték című művéből. A (túl) jól ismert sor felett átsuhanhat az olvasó figyelme, várva a pokolnak, a halálnak és társainak érzékletes bemutatását, a nagy utazást, a végcélt és a levont tanulságokat. Egy kiállítás címeként olvasva felhívást kapunk, hogy más kontextusban értelmezzük a szavakat, jobban megértve Csapó Júlia alkotásait és az alkotásokat összefűző gondolatot. Munkásságát az utóbbi években a formák több képen átívelő átalakulásai jellemzik. Az alakok egy nehezen meghatározható történet főszereplői, akik az egyik képen még jól kivehető entitások, a következőn pedig már a tájban feloldódó, játékos buborékok, kövek, tájba olvadó lények. A képeken megjelenő narrativitás izgalma így maga az alakulás, az úton levés – igaz ez a festmények alakjaira, és az önmagát mindig új kérdések felé irányító alkotóra is.
2023. 04. 01.
A COVID-19 szerencsénkre nemcsak egzisztenciális válságot, hanem máig bőséges témaválasztékot is hagyományozott a kortárs filmnek és irodalomnak, az előadó- és szépművészeteknek. Gink Sára, Kortmann Járay Katalin és Mendreczky Karina a Deák Erika Galériában megrendezett Átmeneti tárgyak, átmeneti tájak című kiállítása is olyan tárlat volt, melynek ötletcsírája a karanténhelyzetben fogant, és a megváltozott otthon-fogalmat, az emberi tárgykultúra társadalmi és lélektani vetületeit vizsgálja a környezetpszichológia és a képzőművészet eszközeivel.
2023. 03. 19.
Kiki Kogelnik alakja a Kunstforum termeiben megelevenedik: velünk egyszerre lép, mozdul, hajol és esik, árnyékot vet. Ami nem is csoda, hiszen vinilfóliából kivágott sziluettje hol levetett bőrként, hol ruhaként lóg az állványokról. A test Kogelnik értelmezésében mindenekelőtt kivágható, formálható, hajlítható, viselhető, kerámiából és üvegből is kiönthető, képlékeny anyag, amely minduntalan hozzáidomul korunkhoz. A test (kogelniki) posztmodern alakját nehezen lehetne egy médiumra korlátozni.
