art&design / kiállítás
2014. 06. 07.
"Nem érdekel, mit játszanak a színházban, mindig jól szórakozom." A mindössze 152 cm magas festő, grafikus rövid ideig élt, de addig nagyon. Képein mintha Zola naturalista világa keveredne Degas könnyed mozdulatábrázolásával. Utóbbi nagy példaképe is volt Henri de Toulouse-Lautrecnek. A kiállításon a művész utolsó 10 évében készült, a Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztályának birtokában lévő litográfiákat, egy olajfestményt, a bécsi Albertinából érkezett plakátokat, valamint korabeli hangfelvételeket és mozgóképeket is találunk.
2014. 06. 02.
Több szempontból is izgalmas a Magyar Nemzeti Galéria tavaly újrarendezett jelenkori állandó kiállítása: lehet méltatni az ötletes koncepciót és annak megvalósítását, illetve az érzékeny szelekciót, továbbá azt is, hogy a galéria a korszakba tartozó tizenkétezres gyűjteményéből sikerült okosan és átgondoltan válogatni.
2014. 05. 30.
"Régebben a jövő is jobb volt." Ezt Karl Valentin német humorista állapította meg, de az állítás – a humorán túl – tényszerűen is érvényes. A jövőre vonatkozó feltevések tekintetében ezt konkrétan tanúsíthatom: a 60-as évek, amikor felnőttem, a rózsaszín remények ideje volt. Nemcsak a különféle társadalmi és kulturális várakozások tekintetében, hanem a jövő fő műfajában, az ún. tudományos-fantasztikus irodalomban, amelybe belemélyedtem, s nem utolsósorban azért is, mert a szocreál szürke unalmához képest színes világok sokaságát kínálta. – Tillmann J. A. megnyitójának szövegét adjuk közre, amely 2014. május 27-én hangzott el az FKSE Stúdió Galériájában.
2014. 05. 26.
Óriási, a Magyar Nemzeti Galéria eddigi egyik legnagyobb kiállításával találhatjuk szembe magunkat, ha az "A" épületbe tévedünk. Nekem – aki jegyzetelt és "nagyon figyelt" – 4 órámba tellett, egy "átlagos" látogatónak (ami persze nem zárja ki a jegyzetelés és a "nagyon figyelés" lehetőségét) minimum 2 és fél órát rá kell szánnia. A kurátorok kitűnő munkát végeztek, megéri tüzetesen végignézni a posztumusz Kossuth-díjas Derkovits Gyula oeuvre-jét bemutató kiállítást.
2014. 05. 16.
Hantai Simon életművéből 2013-ban a Centre Pompidou retrospektív kiállítást rendezett, azonban egészen mostanáig kellett várni arra, hogy Magyarországon is nagyszabású tárlaton mutassák be az alkotó művészetének fő jellemzőit és korszakait. Mégis megérte várni, hiszen a Ludwig Múzeumban most egy alaposan átgondolt és minden részletében kidolgozott kiállítás született, amely az érett, kiteljesedett alkotások mellett az egészen korai munkákat is bemutatja.
2014. 05. 08.
A 2B Galéria Enjoy Dózsa! címet viselő kiállításával igen magasra tette a lécet: a MKE intermédia szakos hallgatók munkáival és a meghívott művészek alkotásaival ugyanis arra vállalkozik, hogy a hatalom által több szinten manipulált Dózsa-képet megtisztítsa (vagy még inkább összezavarja) és, hogy rávilágítson a különféle interpretációk hamis voltára.
2014. 05. 02.
A Molnár Ani Galériába mindig szívesen megyek megnyitókra. A finom pogácsa és bor mellett érdekes kiállításokkal és színvonalas megnyitóbeszédekkel is találkozhatunk itt. A jelenleg kiállított művek Ernszt András keze nyomát viselik, a megnyitót Máthé Andrea esztéta tartotta.
2014. 04. 05.
"Metanoia Park" – ez a különös cím fogad bennünket mintegy várostáblaként, mikor belépünk ebbe a szöveges képi térbe, s rákeresve e sejtelmes szókapcsolat első felének jelentésére, egyből felmerülhet bennünk a kérdés, hogy honnan is kéne "olvasni" a tárlatot. – Áfra János megnyitószövegét adjuk közre a budapesti kArton Galériában 2014. április 3-án megnyílt, május 3-ig látható vizuális költészeti kiállításról.
2014. 03. 24.
Azt mondják, az igazmondás az, amikor a kimondott szó összhangban van a belső meggyőződéssel és a külső tényekkel. Kemény feltételek, kitüntetett állapot ez. Azt is mondják, hogy az ember átlagosan naponta háromszor hazudik – pontosabban: nem mond igazat. Vagyis füllent, konfliktuskerülésből vagy kényelemből, esetleg a másik ember kíméletéből elhallgat valamit. Mindenki, én is, Önök is. – Alább az egri Kepes Központ aktuális kiállítása megnyitójának szövegét adjuk közre.
2014. 03. 15.
A “magyar Banksy"-ként elhíresült Kiss Miklós már három éve csempészi be csótányait a világ nagy kiállítótereibe, így az aranyozott svábbogarak már megjárták a Louvre, a Centre Pompidou, a Tate Modern, a British Museum és a MUMOK termeit, most pedig a Műcsarnok projektgalériáját lepték el – immár legálisan –, és így egy újabb jelentésszinttel gazdagították az akciót.
