bezár
 

art&design / kiállítás

A normák világán túl
A normák világán túl
Mi a norma? Mit jelent a normalitás? El tudjuk-e választani azt, amit normálisnak tekintünk attól, amit abnormálisnak, nem-rendjén valónak, természetellenesnek, netán őrültnek, betegesnek, patologikusnak tartunk?
Visszatérés a ködbe
Visszatérés a ködbe
Caspar David Friedrich a német festészet egyik legkiemelkedőbb és legnépszerűbb alakja. A nagy romantikus festő születésének tavaly volt a 250. évfordulója, amit kiállítások sorozatával ünnepeltek szerte Németországban. A Goethe Institut Budapest és az FKSE 2024-ben nyílt pályázatot hirdetett magyar művészek számára ugyanezen alkalomból. A beérkezett művek közül a zsűri által legjobbaknak ítélteket mutatja be a Köddé vált jégtenger – Kortárs reflexiók Caspar David Friedrich művészetére című kiállítás, Bori Om, Csatlós Asztrid, Januskó Klaudia, Mákó Bori, Nagy Barbara és Szabó Kristóf (KristofLab) részvételével. A zsűri tagjai Miriam Bruns, a budapesti Goethe Intézet vezetője, Laura Förster, a Hamburger Kunsthalle művészettörténésze, és Zemlényi-Kovács Barnabás független kurátor voltak.
Valósággá vált utópia?
Valósággá vált utópia?
Elgondolkodtatott, hogy a közelmúltban négy művészeti alkotással kapcsolatban is a Paradicsom toposzával találkoztam. Mi az oka a többször újragondolt motívum vonzásának? Miért jelenik meg témaként újra és újra a művészeti közlésben? Vajon azért, mert az Édennel még mindig emlékeztetni tudjuk magunkat arra, hogy tudatos emberként képesek vagyunk másképpen élni? Vagy az emberiség sorsa végleg reménytelen, és ezért csábító a tudatlanság?
Teljesen a miénk
Teljesen a miénk
A designt előszeretettel fogyasztjuk, és csupán vonakodva értelmezzük: erre az állításra többszörös antitézisként zuhan a K11 Labor új kiállítása. Aki már beleolvasott a Hype&Hyper Magazin "Tárgyfétis" cím alatt futó cikksorozatába, annak ismerős lehet a téma: a kiállítás koncepciója egy történelmi és kulturális mélymerülést takar, amiben egy design-objektum teljes életpályája tárul elénk. Az ezúttal kiemelt tárgy eredete, technológiája, fogadtatása és végső sorsa mind terítékre kerül, és ezt a feltáró, inspirált kutatási módszert stílusosan egészíti ki az alany: a labor emeleti kiállítótermében nem más vár minket, mint a tervgazdaság fenyőfáján polipropilén csillagként tündöklő zacskós-tej-tartó.
Nem a művész beszél a természetről, hanem a természet szól belőle
Nem a művész beszél a természetről, hanem a természet szól belőle
Egy téma – hol erősebben, néhol rejtettebben – de végigkövette a Molnár Ani Galéria munkásságát a 2024-es évben, főként stand- és kiállítás-koncepciókban: mégpedig az organikus absztrakció, és az organikus művészet hangsúlyozása, mind témájában, anyagában vagy formavilágában.
A megfelelési kényszer ellenében
A megfelelési kényszer ellenében
A Borsos Lőrinc művészduó november 21-én tárlatvezetés keretében mutatta be legújabb egyéni kiállítását  az acb Galériában. 
Csendbe zárt érzelmek
Csendbe zárt érzelmek
Bill Viola, a „videóművészet Rembrandtja” avagy a „hi-tech Caravaggio”-ként emlegetett  világhírű amerikai művész először szerepel önálló kiállítással Magyarországon. Művészetét drámai kompozíciók, érzelmektől lüktető levegő, erős fény-árnyékkezelés és spirituális töltet jellemzi.  A Csend című tárlat a városligeti NEO Kortárs Művészeti Térben látható. 
Meddig él a fénykép?
Meddig él a fénykép?
A Meddig él egy fénykép? című kiállítás kurátorainak célja, hogy egységes élménnyé olvasztva kapcsolják össze Méhes Károly három évtizedes alkotói útjának vizuális és irodalmi rétegeit.
A kocsmakiállítások védelmében
A kocsmakiállítások védelmében
Ez egy kocsmakiállítás, annak minden könnyedségével és felszabadító erejével. Egy kocsmakiállítást meg lehet nyitni két héttel azután is, hogy már kint vannak a képek. Egy kocsmakiállítás reggeltől estig látogatható, nem kell előzetes időpontot egyeztetni, nincs teremőr, aki ránk szólna, ha túl közel mennénk a képekhez.
Nincs helye a tagadásnak vagy elbizonytalanodásnak
Nincs helye a tagadásnak vagy elbizonytalanodásnak
Április 14-től szeptember volt 29-ig látogatható a roveretói MART (Museo d’arte moderna e contemporanea di Trento e Rovereto) című kiállítótérben az Arte e Fascismo (Művészet és fasizmus) című kiállítás, amelynek címe nem kertel. Nem akar hamis képet alkotni az 1920-as és 1930-as évek olasz vizuális kultúrájának valóságáról, viszont a kurátorok önkritika nélkül kezelték e korszak ellentmondásos aspektusait (például az állam/képzőművész viszonyrendszert).
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés