bezár
 

art&design / kiállítás

Belső ablakok, új gyökerek
Belső ablakok, új gyökerek
A kortárs vizuális művészetben ritkán találkozunk olyan munkákkal, amelyek ilyen nyíltan és mégis kifinomultan performálják az önteremtés folyamatát. Vetlényi Alma kiállítása nem egyszerűen tárlat, hanem intim térré alakított vallomás. Olyan térinstalláció, amely nem magyaráz, hanem sokkal inkább arra invitál, hogy lépjünk be egy belső világba, ahol az emlékek, a természet és a személyes gyógyulás szövete újraszövődik.
Pixelre tömörített emlékfoszlányok
Pixelre tömörített emlékfoszlányok
Lobot Balázs munkásságát az észlelés, a megfigyelés és a vizuális egyszerűsítés jellemzi. Képeiben a különféle élmények és meghatározó vizuális benyomások – mint a paraszti tárgykultúra, törzsi művészetek, experimentális tipográfia vagy a graffiti nyers gesztusai – összeolvadnak a korai számítógépes grafikák minimalista esztétikájával. Művei nem tolakodnak, hanem szabad asszociációkra hívnak: a megjelenő formák rétegződnek, torlódnak, akárcsak a valóságban érzékelt ingerek és információk. A Printa edition "Trafik" című kiállítása a művész legújabb munkáiból válogat. – Kocsis Fruzsina, magyar nyelv és irodalom szakos tanár, irodalomterapeuta megnyitóbeszéde.
A kapitalizmus szabadságfétisének egy arca
A kapitalizmus szabadságfétisének egy arca
A fétis hagyományos értelemben egy olyan erő mágikus reprezentációja, ami az életünket áthatóan befolyásolja, apró momentumokban megnyilvánulva állandó jelenlétével a kiszolgáltatottság érzését kelti maga irányába. Az emberi tudatot maga alá rendeli, miközben valóságának főbb rendező elveként ideológiai keretrendszerére is utal. Habár a posztmodern fétis nem sokkal tér el a hagyományos felfogástól, formájában mégis kissé különb tőle: lehetővé teszi, hogy az egyén anélkül cselekedjen és járuljon hozzá annak fenntartásához, hogy kifejezetten tudomást venne annak létezéséről vagy ideologikus kapcsolódásáról.
A jövő perifériája
A jövő perifériája
Magát antihősnek is nevezi, ha valaki pedig követi a közösségi médiában, akkor tudhatja, hogy civilben is olyan gátlástalan, mint a képein. Sokaknak nem újdonság Mihai Barabancea fotográfiai munkássága, hiszen az egyik legmegosztóbb kortárs román alkotóról van szó, aki sajátos perspektívájával hazai közegében párszor ki is verte a biztosítékot. Februárban láthatta a magyar közönség Cyborg Dolphin Tears című sorozatát, amelynek az ISBN galéria és könyvesbolt adott otthont. Az Urbán Szonja által kurált kiállítás kísérő eseménye volt az azonos címen megjelent kiadvány bemutatója, ahol Szilágyi Róza Tekla beszélgetett az alkotóval.
Az érzelem terei – a tér érzelmei
Az érzelem terei – a tér érzelmei
Augusztinyi Fruzsina Nyíregyházán született, tanulmányait építészként végezte a Debreceni Egyetemen. Építészeti és belsőépítészeti, valamint színházi látványtervezéssel foglalkozik. Jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájában tanul. „Hasítottunk magunkból egy darabot, hogy a töredékekből otthont építhessünk” című egyéni kiállítása egy három részből álló kiállítássorozat első szegmense. Kapcsolódások és elengedések, intim és érzelmekkel teli terekbe való betekintés – ráhangolódás vagy első felütés, amely egy több szálon futó életpálya ívét rajzolja ki.
Csend-élet
Csend-élet
Képzőművészeti kiállítások megnyitásakor úgy próbálom leplezni zavaromat – hogy nem leplezem hozzá nem értésem, miszerint nem művészettörténészként, hanem filmesztétaként kaptam a megtisztelő felkérést Krajcsovics Évától és lányától, Zséger Oliviától.
A normák világán túl
A normák világán túl
Mi a norma? Mit jelent a normalitás? El tudjuk-e választani azt, amit normálisnak tekintünk attól, amit abnormálisnak, nem-rendjén valónak, természetellenesnek, netán őrültnek, betegesnek, patologikusnak tartunk?
Visszatérés a ködbe
Visszatérés a ködbe
Caspar David Friedrich a német festészet egyik legkiemelkedőbb és legnépszerűbb alakja. A nagy romantikus festő születésének tavaly volt a 250. évfordulója, amit kiállítások sorozatával ünnepeltek szerte Németországban. A Goethe Institut Budapest és az FKSE 2024-ben nyílt pályázatot hirdetett magyar művészek számára ugyanezen alkalomból. A beérkezett művek közül a zsűri által legjobbaknak ítélteket mutatja be a Köddé vált jégtenger – Kortárs reflexiók Caspar David Friedrich művészetére című kiállítás, Bori Om, Csatlós Asztrid, Januskó Klaudia, Mákó Bori, Nagy Barbara és Szabó Kristóf (KristofLab) részvételével. A zsűri tagjai Miriam Bruns, a budapesti Goethe Intézet vezetője, Laura Förster, a Hamburger Kunsthalle művészettörténésze, és Zemlényi-Kovács Barnabás független kurátor voltak.
Valósággá vált utópia?
Valósággá vált utópia?
Elgondolkodtatott, hogy a közelmúltban négy művészeti alkotással kapcsolatban is a Paradicsom toposzával találkoztam. Mi az oka a többször újragondolt motívum vonzásának? Miért jelenik meg témaként újra és újra a művészeti közlésben? Vajon azért, mert az Édennel még mindig emlékeztetni tudjuk magunkat arra, hogy tudatos emberként képesek vagyunk másképpen élni? Vagy az emberiség sorsa végleg reménytelen, és ezért csábító a tudatlanság?
Teljesen a miénk
Teljesen a miénk
A designt előszeretettel fogyasztjuk, és csupán vonakodva értelmezzük: erre az állításra többszörös antitézisként zuhan a K11 Labor új kiállítása. Aki már beleolvasott a Hype&Hyper Magazin "Tárgyfétis" cím alatt futó cikksorozatába, annak ismerős lehet a téma: a kiállítás koncepciója egy történelmi és kulturális mélymerülést takar, amiben egy design-objektum teljes életpályája tárul elénk. Az ezúttal kiemelt tárgy eredete, technológiája, fogadtatása és végső sorsa mind terítékre kerül, és ezt a feltáró, inspirált kutatási módszert stílusosan egészíti ki az alany: a labor emeleti kiállítótermében nem más vár minket, mint a tervgazdaság fenyőfáján polipropilén csillagként tündöklő zacskós-tej-tartó.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés