art&design / interjú
2022. 02. 16.
Bubla Évával művész-aktivistával, a Sensing the City kurátorával, és Nánay Fannival a PLACCC Fesztivál művészeti vezetőjével beszélgettem az általuk létrehozott performatív szimpóziumként meghatározott eseménysorozatáról. A környezettől való elidegenedés és kölcsönös viszony a pandémiától függetlenül egyre aktuálisabb ökológiai kérdéskör. A Sensing the City négy projekten keresztül mutatta be, hogyan lehet úgy művészeti eszközökkel, több érzékszerven keresztül megmozgatni, bevonni a befogadót, hogy a környezeti kérdésekkel foglalkozó diskurzust előrébb lendítsük, vagy csak tágítsuk a mindennapi ember ismereteit. Bár a probléma az egész bolygónkat lefedi, a városban tartott eseménysorozat nemcsak témáját érintve, de helyileg is közelebb hozza hozzánk a diskurzust.
2022. 01. 30.
Tót Endre Kossuth-díjas konceptuális képzőművész, aki minden kétséget kizáróan a 20. század egyik legnagyobb jelentőségű magyar képzőművésze, a mail-art úttörője, munkái számos világhírű múzeumban megtalálhatók. Tót a ’70-es évek végén külföldre emigrált, ám nem szakította meg végleg a kapcsolatot szülőhazájával, évente hazajár Magyarországra. Jelenleg Kölnben él és dolgozik, nemrég TÓTalJOY néven alapított egy kortárs magyar képzőművészeket támogató díjat.
2022. 01. 29.
2021 adventjén Ladik Katalin performance-ával nyílt meg az „Új szakralitás” című csoportos kiállítás az Art9 Galéria két termében, ami a résztvevő művészek alkotásai mellett számos kísérőrendezvénnyel csalogatta a galéria falai közé az érdeklődőket. A tárlat egy sajátos kurátori kiállítás-sorozatba illeszkedett, ennek létrejöttén túl kurátori munkájáról és jövőbeli terveiről kérdeztem Dóra Attila zeneszerzőt.
2022. 01. 21.
Korniss Péter a kortárs magyar fotográfia egyik hazánkon kívül is széles körben elismert alakja. Hírnevét a kelet-európai hagyományos paraszti életformát dokumentarista módon megörökítő alkotásaival alapozta meg. Az immáron több mint 50 évet felölelő munkássága máig töretlen, az 1967-ben készített táncházi képektől egészen a 2010-es évek legújabb, konceptuális jellegű, modern betlehemesekig, illetve A Vendégmunkás ikonikus sorozatához is több szálon kötődő széki asszonyokat bemutató alkotásokig ível. Mindeközben fotóriporterként bejárta a világot, riportjai a leghíresebb magazinokban jelentek meg, számos kiállítása és könyve révén pedig a magyar és a nemzetközi fotográfiai színtér máig aktív szereplője.
2021. 11. 28.
Szántó András kulturális stratégiai szaktanácsadóként olyan intézményekkel és piaci szereplőkkel dolgozott együtt, mint a New York-i Metropolitan Museum, az Art Basel művészeti vásár vagy a BMW autóipari cég. Szerzőként éppen a pandémia időszakában megjelent The Museum of the Future című könyve váltott ki óriási nemzetközi érdeklődést. Többek között munkájának komplexitásáról kérdeztük, amely során akár egy alkohol-, vagy éppen egy dohánycéggel is együttműködött: vajon van a „művészvilágban” olyan szakmai határ, amin túl ez már nem fér bele?
2021. 11. 15.
Borsos János és Lőrinc Lilla közös pályafutása 2008-ban kezdődött, ekkor született meg a kettőjük személyiségéből létrejött hibrid entitás. Munkájuk meghatározója a folytonos identitáskeresés egy látszólag feltérképezhetetlen úton, amelyen a 2000-es évek eleje óta haladnak. Az egyetemi tanulmányaik kezdetétől aktívan kiállító alkotópárt több díjra jelölték már, köztük az Esterházy Art Awardra és a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjra. 2018-ban New Yorkban rendeztek kiállítást, mégis problematikusnak tartják a magyar képzőművészek nemzetközi helyzetét. Éppen ezért a Magyar Képzőművészeti Egyetem doktoranduszaiként egy, az aktuálistól radikálisan eltérő művészetoktatási modell gyakorlatba ültetéséért szeretnének tenni a jövőben. Az alkotói bázisukat és egyben otthonukat jelentő Art Quarter Budapest biztosít helyszínt a nemrég véget ért TECHNO WORLDS című kiállításnak, melynek maguk is résztvevő művészei voltak.
2021. 11. 10.
Hargitai András (’Banyek’) elektronikus zenei producer, dub-zenész, hangművész. Művészetében moduláris szintetizátorral kísérletezik, amelyet gyakran kombinál videó áramkörökkel. Ennek (és Stanisław Lem Kalapács című novellájának) eredménye az „Extrasolar” című audiovizuális performansz, amelynek további érdekessége, hogy nagyrészt közösségi finanszírozásból született meg. A Három Holló Kávéházban november 11-én megtekinthető performansz-előadás kapcsán kérdeztem a művészt az audioélmény sokszínűségéről, az adaptáció lehetőségeiről, illetve ember és gép kapcsolatáról.
2021. 09. 29.
A test ördöge című kiállítás 2020 szeptemberében volt látható Pécsett, május végén pedig a Gallery MAX-ban nyitotta meg kapuit. A látogatók úgy érezhették, hogy egy fétisbarlangban rendezett szektagyűlésre igyekeznek, valahová egy eldugott paratérbe. A kiállítás két művészével beszélgettem, Győrffy Lászlóval és Kis Róka Csabával.
2021. 09. 25.
Szauder Dávid tizenhárom éve él Berlinben, működik művészként, kurátorként, egyetemi oktatóként vagy épp művészeti tanácsadóként. Eközben a hazai művészeti életnek is markáns szereplője és alakítója: digitális tanácsadója például a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosnak. Kezdetben művészettörténésznek tanult, majd az intermédia szakon és a Collegium Hungaricum Berlinen át vezetett az útja a nemzetközi karrierhez, számos díj és ösztöndíj, valamint rangos nemzetközi kiállítás- és könyvmegjelenés áll a háta mögött.
2021. 08. 29.
A Tértelen hely, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet Tanszék harmadéves BA hallgatóinak online térbe kényszerült diploma-projektje nemsokára kiállítás formájában is megtekinthető lesz. Noha 2021. szeptember 4-én lesz a megnyitó, a tíz közreműködő tehetség munkájából született kutatásalapú művészeti projekt apropóján Deák Majával, Horváth Mátyással, Láposi Zsófiával és Szentimrey Borbálával beszélgetettem az elidegenedésről, nosztalgiáról és Budapest egyik legforgalmasabb köztere, a Blaha Lujza tér sorsáról.
