art&design / gondolat
2020. 04. 12.
Napjaink egyik legfontosabb alkotója: Daniel Arsham. Művei segítségével mindannyian kiszakadhatunk egy kicsit a mindennapokból, és korunkra, mint egy általunk feltárt régészeti múltra reflektálhatunk.
2020. 04. 06.
Urbán Tamás Felesleges Pillangó című kiállítása a Capa Központban: a fotográfus a legendás tetovált emberről, Pillangóról készült fotósorozatát és a modell személyes tárgyait mutatja be. Egy lázadót a szocializmus korából, amikor nagyon is volt tétje a lázadásnak.
2020. 03. 20.
Hogyan is alkotják meg az emberek a fejükben a színeket, a hangokat és a betűket? Erre válaszolni elég nehéz, de abban biztosak lehetünk, hogy a szintetétek (a szinesztézia betegségben szenvedők) világa sokkalta színesebb. Összefoglaltuk Julia Schmitznek a schirn.de-n megjelent írását.
2020. 03. 07.
Egy napra, 2020. február 21-re megelevenedtek a „szocialista haute couture” legnagyobb tervezői a Kelet „Diorjai” divattörténeti konferencián, a Magyar Nemzeti Múzeumban.
2020. 02. 11.
A közösség nyilvános tereiben a nők csak a közös munkavégzés idejére társulhatnak. A magyar paraszti kultúrában ilyen csoportosulások helyszínét jelentette például a fonó. A fonóban szinte minden elhangozhat és majdnem úgy, ahogy az csakugyan megtörtént, de a női tapasztalatok szabad megosztása itt is korlátozott. A cenzúra mechanizmusa a női közlések szabadságának szűrője. Így a rituális játékokban, valamint a népdalokban megénekelt metaforák és metonímiák által megjelenített és elbeszélt történeteket a képzelőerő már szükségszerűen módosította.
2020. 02. 05.
Trapp Dominika munkája értő és kritikus módon feszegeti azokat a kérdéseket, – melyeket részben a kortárs magyar kultúratudománynak kell, vagyis inkább kellene – amikor a népi kultúra különböző konfigurációra veti hideg, elemző, tudományos tekintetét. Ha az itt kiállított műalkotások szimbólumrendszerét szövegként olvasom, meg kell állapítsam, hogy a leginkább progresszív kultúratudományi munkákkal egyenrangú partnert fedezhetek fel. A kiállítás ugyanis merev rekonstrukció helyett újraalkotott kontextusokban értelmezi a „nemzeti kultúra” összefüggésrendszerét, a múlt heroizálása, romantizálása helyett pedig úgy próbálja művészi formába önteni a paraszti kultúra valóságának sajátos női tapasztalatát, hogy a kritikai reprezentáció mellett a jelennel való kapcsolódási pontokat keresi, miközben új értelmezési lehetőségeket teremt.
2019. 11. 29.
A képek köröttem csordultig vannak sikoltással (hallom én ezeket a képeket?) – hangtalanok, elnyújtottak és fekete-fehérek, akár Munch végtelen üvöltése.
2019. 11. 19.
Nem fogom leírni az utolsó találkozást, amikor, kiskomám, már haldokoltál, és én egyedül ittam nálad a borodat.
2019. 11. 08.
„Rakétát lőnek ki, az ember a füsttel megy el. Azért olyan nagy a füle, mert meg van ijedve.” Egy 6 éves fiú / „...ami, n’entre pas sans desir...” Paul Valéry
