art&design / gondolat
2021. 07. 04.
Kellemes kerti összejövetellel, zenével kísért köszöntéssel indult Galántai György 80. születésnapja alkalmából rendezett „A jövő emlékei” című kiállítás megnyitója az Artpoolban, amely impozáns kapcsolati hálót vonultat fel. László Zsuzsa kurátorral, az Artpool munkatársával beszélgettem a kiállításról és a művész életpályájáról.
2021. 06. 21.
2021. június 18-án, pénteken este 19 órakor a Kis Présház légkondicionált belső terében keresztes zoltán underdogimages Oroszországban készült fotográfiáiból készült kiállítást M. Nagy Miklós nyitotta meg. Az alábbiakban az ő szövegét adjuk közre. A kiállítás júliusban megtekinthető a Kis Présházban (Budapest, Bartók Béla út 44.).
2021. 05. 28.
Jól tudjuk, amikor a művészet belép egy elmegyógyintézet kapuján, olyan helyre lép, ahol önmagával is dolga van. A 17. század kínzókamrákhoz hasonlító tébolydáit, az emberi kegyetlenségnek ezeket a manifesztumait a 19. század folyamán alakították át modern elmegyógyintézetekké. Az elmegyógyintézetek, ahogy mi ismerjük őket, annyi más mellett ugyanúgy a modernitás termékei, mint az autonóm művészet.
2021. 05. 07.
A művészeti tárgyú alkotás és a profetizmus, avagy Isten igéjének hirdetése bár sok közös jellemzővel rendelkezik, egy markáns különbséget mégis meghatározhatunk. Az egyik az embereknek szól, de az utóbbi az emberekért szól. Míg a művészeti alkotás a hatások és érzelmek kiváltásával operál, addig az igehirdetés a racionalitás útján próbálja megközelíteni az egyént.
2021. 04. 16.
Két kiállításon is jártam, amely Budapest mondhatni rozsdaövezeteiben, indusztriális környezetben mutatta be a kortárs művészet remekeit. Ezek a kiállítóterek azonban nemcsak a városban rejtekeznek, hanem az online világ tereit is megtöltik művészettel. Teszik ezt már egy éve, amikor kevés lehetőség jut arra, hogy személyesen keressük fel ezeket az izgalmas és érdekes kiállítótereket, és közben felhasználnak minden eszközt arra, hogy valamennyire pótolhassák a személyes jelenlét hiányából fakadó élményt.
2021. 03. 12.
Életrajzi könyv jelent meg „Csillapíthatatlanul szomjazzák a végtelent” címmel a tavaly elhunyt Reigl Juditról, a 20. század egyik jelentős festőjéről. A kötet szerzője, Gát János mély barátságot ápolt a művésszel, tíz éven keresztül havi egy alkalommal meglátogatta a Párizsban, később Marcoussis-ban élő alkotót. Gát János végül kötetbe rendezte Reigl Judit szavait, a beszélgetéseiket illusztrálta is az alkotó. „A rajzolás segít emlékezni, viszont már nem tudok rajzolni”* – mondta Reigl. Így lett a visszaemlékezésekből egy (ön)életrajz, egyben az utolsó műalkotása.
2021. 02. 27.
Két kiállításon is jártam, amely Budapest mondhatni rozsdaövezeteiben, indusztriális környezetben mutatta be a kortárs művészet remekeit. Ezek a kiállítóterek azonban nemcsak a városban rejtekeznek, hanem az online világ tereit is megtöltik művészettel. Teszik ezt már egy éve, amikor kevés lehetőség jut arra, hogy személyesen keressük fel ezeket az izgalmas és érdekes kiállítótereket, és közben felhasználnak minden eszközt arra, hogy valamennyire pótolhassák a személyes jelenlét hiányából fakadó élményt.
2021. 02. 01.
Alig emlékszem az internet különböző vívmányaival való első találkozásaimra. Nem tudom felidézni, mikor láttam életem első Youtube-videóját, vagy, mikor böngésztem először blogok között. Két dologra viszont élénken emlékszem. Az egyik a Facebook-regisztrációm, a másik az a pillanat, amikortól rendszeresen elkezdtem podcastadásokat hallgatni. A tech-óriástól idővel kissé elidegenedtem, sőt, éppen Facebook és Messenger „böjtbe” kezdtem, az utóbbi viszont meglehetősen a szívemhez nőtt. Ezért is vállalkoztam a podcasttörténelem rövid összefoglalására, és azt is kifejtem, miért jó podcastokat hallgatni, milyen hazai, kulturális csatornákat érdemes követni – és egyáltalán milyen mértékben fedik le a kulturális életet.
2021. 01. 26.
Barabási Albert-László szupersztár a maga területén. Fizikus, a hálózatelmélet nemzetközi hírű tudósa, s a természettudományok Umbert Ecója, amennyiben olvasmányos, anekdotikus és humoros stílusában még a laikust is megszédíti tudományos eredményeivel. A világot a maga egészében, a jelenségeket összefüggésükben és nem elszigetelt területeknek tekinti, mint ahogyan a reál- és a humántudományokat is széles látókörűen egymás relációjában kezeli.
