art&design / gondolat
2022. 04. 09.
„Az abszurditás a kedvenc érzésem” – szerepelt a Viltin Galériában 2022. február 9. és március 5. között látható csoportos kiállítás címében, ami egyben az egyik kiállító művész, Koszorús Rita festményét is takarta. Vajon milyen érzésként detektálnánk az abszurditást, mikor fejezné így ki magát a belső világunk? Ha magára a szóra fókuszálunk, akkor első jelentése a képtelen. Ez pedig különösen a képzőművészetre vonatkoztatva meghatározó jelző, és az absztrakcióval összekötve pedig igazán izgalmas konnotációval bírhat. Mit jelent vajon a képzőművész számára az, hogy „képtelenül” érzi magát?
2022. 03. 08.
Az Édesapa Adidasban című egyéni kiállítást Tayler Patrick Nicholas nyitotta meg március 3-án, amit 2022. március 17-ig lehet megtekinteni a Birdhouse-ban. Az alábbiakban a megnyitóbeszédet közöljük.
2022. 02. 23.
A BATHROOM című kiállítást Boros Lilla muzeológus nyitotta meg, és 2022. február 24-ig lehet megtekinteni a Három Holló Galériájában. Az alábbiakban a megnyitószöveg szerkesztett változatát közöljük.
2022. 02. 05.
A Vizuális játékok című kiállítást K. Horváth Zsolt nyitotta meg, és 2022. március 4-ig lehet megtekinteni a Deák Erika Galériában. Az alábbiakban a megnyitószövegen keresztül lehet megismerkedni a tárlattal.
2022. 01. 22.
A preraffaeliták Magyarországon a tavaly szeptemberig látogatható „Vágyott szépség” című kiállítással mutatkoztak be, azonban ott a mozgalom mélyebb ismertetése és kontextusba helyezése csak részben valósult meg. Rossetti érzéki nőalakjai és Waterhouse „Shalott kisasszonya” mellett jóval többről van szó: realizmus és eszményi szépség, l’art pour l’art és iparművészet, középkori fantáziavilág és szocializmus. A cikksorozat első része a Preraffaelita Testvériség megalakulásának körülményeit és a művészcsoport kezdeti tevékenységét taglalja.
2022. 01. 05.
Az FKSE-ben ősszel megrendezett „Having no common past, let’s have a common future” című csoportos kiállítás azt a dilemmát járta körül, hogy hogyan valósulhat meg a jövő építése, egyáltalán, a jövőről való fantáziálás és közös gondolkodás egy olyan társadalomban, amely látszólag a múltat rekonstruáló és abból konstruálódó jelen foglya.
2021. 12. 10.
A művészeti praxis mindig dolgok között jön létre, azonban a dolgok materialitását és valóságosságát gyakran figyelmen kívül hagyja. Halász Péter Tamás alkotásai a dolgokat és különösen a művészeti objektumok materialitását úgy állítja középpontba, hogy azok sajátos jelentéshorizontja nem sérül. A spekulatív realista ontológia alapján a dolgok mindörökké visszahúzódnak egymástól, mindig alapvető jellemzőjük a kölcsönös visszahúzódás. A visszahúzódás mint ontológiai adottság azt jelenti, hogy sohasem hatolhatunk a dolgok legmélyebb belsejébe. A spekulatív realizmus olyan realizmus, amely számol a mindennapi tapasztalatunk által is szavatolt hozzáférhetetlenséggel, átláthatatlansággal, a dolgok keménységével és rejtőzködésével.
2021. 12. 01.
A Nubes című kiállítás Herbert Otthonka kollázskötetének folytatásaként is értelmezhető, mivel a képekkel együtt szerepeltek a falon azok az idézetek, amelyek csupán töredékei az általa a kötetéhez felkért költők verseinek. Ugyanis Herbert Anikó 2020 nyarán, a pandémia első hullámának alábbhagyásakor jelentette meg „Otthonka” című vizuális karantén-naplóját, de egyáltalán nem a szokványos, negatív oldalról közelítette meg a témát. Az egyedül töltött időt a művész tudatosan az önfeltárásra, saját világának megismerésére fordította. A rizspapírból kivágott nőalakok az alkotót jelenítik meg különböző, hétköznapi élethelyzetben, miközben a figura helyett az őt körülvevő meseszerű terekre helyeződik a fókusz.
2021. 11. 25.
Az adatklasztereknek tudtommal semmi közük a galaxisklaszterekhez, az adatfolyamnak a folyóhoz, a fagynak a lefagyáshoz, a Bitcoin-bányászatnak ahhoz, hogy túrjuk a földet. És a kukac? Milyen kukac? Egy túltekert „a”-betű, amit papírra vetni minden egyes alkalommal zavarba ejtő. Nem tanultuk írásórán. És a felhő? Milyen felhő? Lehulló tartalom bárhol, bármikor. Bár hozzáféréstől korántsem függetlenül.
2021. 11. 18.
Az odú rendszerint fák vagy sziklák olyan ürege, amelyet az állatok éléstárként vagy lakóhelyként használnak, de vajon alkalmas-e egy odú arra, hogy az ember a félelmeit tárolja ott? És hogyan néz ki, ha nemcsak egy, hanem két ember önti össze a félelmeit egy odúba?
