bezár
 

art&design / gondolat

Szimbolikus térfoglalás: kopjafák a Felvidéken
Szimbolikus térfoglalás: kopjafák a Felvidéken
L. Juhász Ilona néprajzkutató, a Fórum Kisebbségkutató Intézet keretében létrehozott komáromi Etnológiai Központ tudományos munkatársa 2022. október 26-án az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszékén a felvidéki kopjafák mint emlékjelek történetéről tartott gazdagon illusztrált előadást, amelynek során beszélt tévhitekről, mítoszokról, a díszítésekről, és arról is, hogy hogyan készülnek el a kopjafák.
Totemoszlop az absztrakció mintáinak
Totemoszlop az absztrakció mintáinak
Patterns in Piles, Minták halmokban című egyéni kiállítást Kiss-Ványa Zsófia nyitotta meg szeptember 28-án este 18 órakor a Resident Art Galériában. Az alábbiakban a megnyitóbeszéd szerkesztett változatát közöljük.
Esti búcsú a Hajnali háztetőktől
Esti búcsú a Hajnali háztetőktől
Láng Orsolya Hajnali háztetők című fotósorozatának szeptember 18-i finisszázsán Balogh Endre beszélt a képek kapcsán, majd Roskó Gábor szaxofonozott.
A jurták népe
A jurták népe
A Kurultaj Hagyományőrző fesztivált és Törzsi gyűlést fesztivált minden évben Bugacon rendezik meg, pontosabban ebben a formájában minden második évben, a többi alkalmakkor a kevésbé nemzetközi, inkább csak a magyar közönségnek szóló úgynevezett Ősök napja fesztivált tartanak.
Felfogod fényét a bőrödön
Felfogod fényét a bőrödön
Irma kiül a gangra egy csésze kávéval. Hajnal van, változnak a fények: sötétkékből lilába vált az ég, aztán szürkébe, és még világosabba. Enyhül a hideg, langyos lesz a száraz, poros levegő. Nehéz és koszos, városi levegő, a fény változása mégis a tisztaság érzetét adja neki. Meg a tekintet, ami nézi ezt az átalakulást. A fény és Irma tekintete: ami most történik, az a kettőjük tánca, lassú, végtelenül intim, naponta ismétlődő közös mozgás.
Padlás mint művészi színtér
Padlás mint művészi színtér
Immár egy évtizede foglalkozik nagyléptékű, helyspecifikus installációkkal, amely során szinte mérnöki precizitással épít ajtókat, ablakokat, lépcsőket, ahol a létrehozott tér és az abba belépők maga az alkotás. Koller Margit képzőművész legutóbbi, Négy fal között című mesterműkiállítását rendhagyó módon saját padlásműtermében mutatta be egy szűkebb, személyes ismertségű publikumnak.
Átmeneti térben átmeneti terület: az ipari munkásnőktől a kísérleti textilművészetig
Átmeneti térben átmeneti terület: az ipari munkásnőktől a kísérleti textilművészetig
Először Molnár Éva kötelezte el magát a textilművészet mellett – a 70-es években jegyzett galériás-kurátor-könyvtárvezető művészettörténész már az Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténeti képzésén írt szakdolgozatában is a textil megújítóival foglalkozott. Ezt követően pedig az Iparművészeti Főiskolán frissen végzett textilművészek váltak elhivatottá egy kulturális központ (FÉSZEK Művészklub), egy kiállítási helyszín (Fészek Galéria) és egy teoretikus (Molnár Éva) felé.
Kísérletek a humanizmus fenyítőbotjának hatástalanítására
Kísérletek a humanizmus fenyítőbotjának hatástalanítására
A Poli-P és Prae Kiadó szervezésében május 4-én került sor Poszthumanizmus és... című beszélgetéssorozat második részére, amely a poszthumanizmus és a képzőművészet témáját járta körül a Kis Présházban. A beszélgetés résztvevői Széplaky Gerda filozófus és esztéta, Győrffy László képzőművész, Lak Róbert képzőművész és kurátor, illetve Miklósvölgyi Zsolt, az artportal főszerkesztője voltak, akik a poszthumanizmus és a posztantropocentrikus gondolkodási stratégiák esztétikai dimenzióit kísérelték meg kontextualizálni, valamint összefüggésbe hozni a kortárs művészet kódjaival és vizuális kultúrájával. 
Szoborbontás félhomályban
Szoborbontás félhomályban
A Fővárosi Önkormányzat megbízására készült tavaly novemberi kiállítás az utóbbi évek egyik fontos, mégis elszalasztott lehetősége volt: esély arra, hogy a köztéri műalkotásokról folyó beszéd a „szakmai” és döntéshozói körökből kiszabadulva végre demokratizálódhasson.
A magány misztikája
A magány misztikája
A fényképezés szublimált gyilkosság, írja Susan Sontag, hiszen fényképezni más embereket olyan, mintha erőszakot tenne rajtuk a fényképész. Sajátságos helyzetet eredményez; az alkotó – mint Neogrády-Kiss Barnabás teszi – akkor is befelé figyel, mikor kifelé tekint, így a gyilkos és áldozat egy és ugyanaz az aktus során. E metafizikai öngyilkosság szorosan összefügg az önismerettel, mivel így apránként minden külsődlegességtől megszabadulhat az ember. Kérdés, mennyire áll készen arra, ami a folyamat végén várja.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés