art&design / gondolat
2024. 01. 13.
Az animációs filmek vizsgálatakor többnyire a mozgatás stílusa a domináns elemzési szempont. Jobb esetben a műfaj és az élőszereplős filmek közti különbségtétel, így az animáció látszólagos vizuális és dramaturgiai szabadsága kerül fókuszba. Amikor a filmes szempontok egy az egyben nem érvényesíthetők, akkor finomhangolás helyett a műfajt gyakran mintegy „átpasszolják” a képzőművészet térfelére, kezdjenek vele a művészettörténészek, amit akarnak. Mindazonáltal léteznek hibrid vizsgálati és megfigyelési stratégiák, melyekkel megfoghatóvá válik az alkotók által gyakran intuícióvezérelt tervezési folyamat, ami az oktatásban vagy a különböző alkotói folyamatokkal kapcsolatban felmerülő interdiszciplináris művészeti gyakorlatban is hasznosítható.
2023. 10. 28.
A cikkben a magyarországi művésztelepek történetiségét tekintjük át, Nagybányáról indulva egész a jelenkorig, majd közelebbről a Ceredi Művésztelep közelmúltja, jelene mutatkozik meg, végül kiemelten rálátást kap az olvasó a legutóbbi, nyári fesztiválon megtartott kiállítás néhány meghatározó darabjára.
2023. 09. 26.
Volt általános iskolai osztálytársam, Hangya Balázs agykutatóval hallgattam minap egy rövid interjút, amelyben Hangya az emlékezés és a felejtés természetéről beszélt.
2023. 09. 20.
Nem tudom, gondoltak-e arra, amikor idefelé jöttek, hogy milyen különös és nagyszerű dolog részt venni egy képzőművészeti eseményen, akár a száz éve vagy még régebben élt emberek tehették – holott nemhogy a táblaképet, de a művészetet is temettük már!
2023. 08. 12.
Kevés színes emlékem van gyerekkoromból – lehet, hogy az emlékeket is egyszerűbb fekete-fehérben tárolni. Vagy csak fakulnak, elvesztik színeiket, mint a papírfotográfiák.
2023. 07. 19.
A hazai plakátművészet koronázatlan királynője a ‘60-as és ‘70-es években többek között az Illés-együttes lemezborító-tervezőjeként szerzett ismertséget. A tervezőgrafikus nemrég igazán különleges helyen, a szentendrei Vinczemill papírmanufaktúrában állította ki kollázsszerű, konstruktív digitális nyomatait.
2023. 07. 14.
Ez itt a Felrajzolt könyvek első fejezete, a MaDok-program kísérleti terepe. Én erre a mai alkalomra egy kis fülszöveggel készültem, a könyv maga pedig íme, nyitva áll Előttetek, nyitva áll előttünk. Nézzük, mivel is állunk szemben! (Azt csak halkan jegyzem meg: ehhez a „kiadványhoz” olvasószemüvegre nem lesz szükség, képzelőerőre és egy nagy adag kíváncsiságra viszont annál inkább.)
2023. 07. 04.
Mi köti össze Wisława Szymborska verseit Haniko kollázsaival? A piros fonál a képeken? A kiragadott és líraivá lényegült hétköznapiság? Vagy Anna Bujak csontokig lecsupaszított növényi formáit? A magányos, rózsaszín tüskék? A kiállítótérbe zárt természet?
2023. 05. 22.
Mi szükségük a méheknek az emberre? Alapvetően semmi, de mára olyan mértékben „átírtuk” a természetes környezetet, hogy a méhek megfelelő mennyiségű virág nélkül, a városok és vegyszerrel átitatott földek útvesztőjében igencsak veszélyben vannak. Klisé? És mi szüksége az embernek a méhekre? Beporzók nélkül a növénytermesztés szinte ellehetetlenülne, ami éhezéshez vezetne a Földön. Tehát méhek – és beporzók – nélkül nincs emberi élet az eddig ismert formájában. Így az emberi önérdek is befolyásolhat minket, amikor a méhek problémájával foglalkozunk.
2022. 12. 20.
„Két bóher ül a Talmud fölé görnyedve. Az egyiknek hirtelen felragyog az arca, de aztán teljesen elkomorul. Mi történt veled? – kérdi a társa. Hagyd el! Eszembe jutott egy nagyon jó válasz, de az istennek sem jut eszembe hozzá egy jó kérdés.”
