art&design / gondolat
2018. 12. 18.
Az átlagos kultúrafogyasztó viszonya a művészekhez meglehetősen ellentmondásos. A hónapokra előre betelt színházi előadások, a teltházas koncertek, illetve a múzeumok, galériák látogatószámai azt mutatják, hogy a társadalom jelentős rétege nem elégszik meg az internet vagy a TV által nyújtott tartalmakkal. Szüksége van az olyan, személyes tapasztaláson alapuló élményekre, mint a sorok közé lépő színész közönséghez intézett szavai, eljutni a Bécsi Filharmonikusok schönbrunni Nyáréjszakai Koncertjére vagy éppen kiállítási katalógust dedikáltatni a kiállítóval.
2018. 12. 03.
A kiadvány a maga nemében – és nem a méretei miatt (!) – legalább olyan hatalmas (és merész) vállalkozásnak tekinthető, mint amilyen az a közel félévszázados kitartó munka, amelyet a szerző a pécsi Janus Pannonius Múzeum kötelékében végzett.
2018. 12. 02.
Kritika és Mű címmel indított vitasorozatot az ELTE BTK Esztétika Tanszéke, amelynek célja az, hogy láthatóbbá tegye az Esztétika Tanszék oktatóinak, jelenlegi és volt hallgatóinak működését.
2018. 10. 25.
Minek adjunk pénzt a művészeknek, úgyis elisszák! Vagy lehet, hogy éppen ellenkezőleg? Ha rendesen megfizetjük őket, talán nagyobb kedvvel alkotnak és több remekmű születik? És megállhatunk-e ott, hogy csak a költőknek és festőknek járjon az alapjövedelem? A Lehetetlen? című kerekasztal-beszélgetés résztvevői a művészeti alapjövedelem témáját járták körül.
2018. 09. 10.
„Fejünk felett / nagy gyökerek, / fenyegető / fojtó kezek! / Ez aztán a / horror terror metró, / hogyha nem jó, / akkor is jó!” Bada Dada (öngyilkosságának 12. évfordulójára)
2018. 08. 21.
„Binet, Fontegne, Claparède, Piéron, Wallon és tanítványaik vizsgálatai mutatták meg, hogy a teljesítmények mögött nem rejlenek izolálható, mesterségesen megteremtett vizsgálati helyzetben minden külső és belső feltételtől függetlenül működésbe lépő képességek, amint azt a lélek elemszerű elképzelését valló tesztelők hiszik. Másról van szó. Arról, hogy az ember nemcsak többet vagy kevesebbet, jobbat vagy rosszabbat teljesítő mennyiségileg meghatározható erőforrás, hanem elsősorban minőségek, jellegek hordozója”.
(Mérei Ferenc: A pályaválasztás lélektana, 1942)
2018. 06. 19.
A hús a maga plasztikus erejével, formálhatóságával és heterogén jellegénél fogva megannyi ambivalens, sőt nemegyszer ellentétes asszociációra is lehetőséget biztosít. Egyfelől a hús elfogyasztható, de testünket is ez alkotja; másfelől a hús olyan általános fogalom, amely képes meghaladni ezeket a látszólagos szembenállásokat.
2018. 04. 30.
„Hans Castorp ezt elragadónak és rendkívül figyelemre méltónak tartotta. Herr Settembrini teljesen megnyerte őt – így mondta – plasztikus elméletével.
2018. 03. 23.
A 2017-es Islamic Art and Modernism című könyv szerzője Kaz Rahman, a kanadai születésű művész és filmkészítő. A játékfilmjeiről (Salaat; Deccani Souls) és önálló kiállításairól (Flood in the Sky; Magic Carpet; Deccani Ark) is ismert alkotó munkáiban az iszlám művészet, a természeti elemek és a kortárs kultúra közötti szintézisre törekszik. Az itt tárgyalásra kerülő könyvének célja szorosan kötődik ehhez a szándékhoz. A tematikus csoportosításokon alapuló művészettörténeti könyvével – amely az iszlám művészetet a benne felismerhető modernista esztétikai minőségek, s nem pedig kronologikus sorrend alapján vizsgálja – nemcsak az iszlám művészet megismertetésére törekszik, hanem annak a kortárs művészeti életbe való bevonására is.
2018. 02. 08.
A feketeség, pontosabban a festék feketesége, több mint egy szín, de több egy anyagi kiterjedésnél vagy anyagszerkezetnél is. Hiszen a sűrű, erős és súlyos fekete festék egyben mély is. Olyan mélység vagy mélyedés, amely összesűrűsödése és ragacsossága ellenére is kellemes lágyság, vagy „végső határáig jutott lágyság”. Az anyagiság kiazmatikus összecsomósodása, ahol az érinthetőségnek a sűrűség és az intenzitás fokozódásánál fogva minden felület felkínálkozik.
