bezár
 

art&design / alkotás

Könyvbe sűrített évszázad – a Vasarely történet
Könyvbe sűrített évszázad – a Vasarely történet
Szeptember 29-én a PesText fesztivál keretében Pierre Vasarelyvel, Victor Vasarely unokájával Kárpáti Katalin muzeológus, a könyv szaklektora beszélgetett a Vasarely Alapítványról, magáról a művészről, kiadványokról és a Vasarely regényes évszázada című kötet keletkezésének körülményeiről.  
Kiállítás mint komplex mű
Kiállítás mint komplex mű
Idén első alkalommal, június 21-én adták át a Jászi Galéria által 2021-ben alapított Jerger Krisztina-díjat, amelynek célja az adott évben kiemelkedő kiállításrendezői munka elismerése, emellett, hogy emléket állítson Jerger Krisztina művészettörténész, kurátor szakmai tevékenységének. A díjat Szalai Borbála vehette át a Nyitott műterem című online műteremlátogatás-sorozatért. 
Fókuszban a közép-kelet-európai régiók
Fókuszban a közép-kelet-európai régiók
Petrica Mogoş és Laura Naum, a bukaresti KAJET Journal lap szerkesztői, az ISBN könyv+galériában új lapszámukon kívül átfogóan mutatták be eddigi projektjeiket és kiadványaikat.
Mizújs, magyar design?
Mizújs, magyar design?
A Fészek Galériában november 2-án nyílt az 1972-es, hatásában ma is jelentős Magyar design (10 kísérlet) című kiállítás kortárs adaptációja, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatóinak projektje.* Amellett hogy a kiállítás felidézi a magyar design – és főleg az arról szóló diskurzus – egyik fontos állomását, parafrázisként felállít egy saját válogatást a kortárs magyar designból az egykori elvek mentén.
Kölcsönös kontamináció
Kölcsönös kontamináció
A költészet a nyelv megformált folyama, hangok hordozzák és képek sorában bontakozik ki. A költők mégsem érdeklődnek különösebben a képzőművészet iránt, ritkán látni megnyitókon vagy kiállítótermekben a nyelv művészeit. Ahogy a művészek sem nagyon forgatnak versesköteteket, nem járnak felolvasóestekre, inkább másfajta könyveket olvasnak. A szó képei persze a festés, faragás és egyéb módon megformáltakhoz képest másként mutatkoznak; a szavak szövedékéből kirajzolódó alakzatok képletesek.
Elcsomagolták Christonak Csengery Antalt
Elcsomagolták Christonak Csengery Antalt
Egyetemisták emlékeztek meg a híres bolgár csomagolóművész házaspárra, Christora és Jeanne-Claudera Erzsébetvárosban.
Otthonka most
Otthonka most
Idén tavasszal új fogalmakat kellett megtanulnunk és egyik napról a másikra szinte mindannyiunk számára ezek mentén kezdett szerveződni az élet: önkéntes karantén, home office, közösségi távolságtartás. Sokaknak közös emberi tapasztalatot hozott magával a világszinten egyre terjedő járvány: lecsökkent életteret és produktivitást, gazdasági problémákat, a megszokottnál jóval lassabb életet, valamint a társas érintkezések néhol teljes hiányát, többeknek az utóbbiból fakadó előnyök szinte teljes elvesztését. Az új „normális” időszakát az első sokk után mindenki máshogy igyekezett átvészelni. Hiszen milyen otthon lenni, amikor otthon kell lenni? Milyen megélni, hogy a biztonság a szabad választás elvesztésével jár, és a mindennapi bezártság otthonunkba, ebbe az intim börtönbe, lesz a normális?
A nosztalgia megreped, mint a beton
A nosztalgia megreped, mint a beton
Darabos Éva Pá kis panelom! című animációs rövidfilmje nem a megszokott nagyvárosi szorongásról, inkább az ahhoz való kötődésről szól. A készítő egy különös létösszegzést tár elénk hol gondosan, hol kissé homályosan. A lélek személyes dimenziója helyett egy kollektív térben – a lakáson és az énen kívül – zajlanak az események, így a rövidfilm a panellakótelepek általános életérzését ragadja meg. De milyen ez az életérzés?
A designcsászár felemelkedése és bukása
A designcsászár felemelkedése és bukása
Mint a klisékkel teli mesékben: főszereplőnk északolasz kisvárosból indult (de azért „Walter”), hogy a Fiat tervező irodájába érkezzen – ez csak a dobbantódeszka –, majd rövid intermezzo után meghódította az Alfát; először néhány emlékezetes ráncfelvarrás következett, aztán pedig egy komoly siker a kisautó szegmensben – ez a 147, amit az autós újságírók pampogva, összeráncolt homlokkal fogadtak.
Sziszifuszi munka, avagy a vonal a biztos pont
Sziszifuszi munka, avagy a vonal a biztos pont
Létezésünk közege, úgy tűnik, képtelen szabadulni a jelen zsarnokságától. Az információ-technológia és a hálózati társadalom fejlődéséből adódóan a folyamatos készenlét állapotában vesztegelünk, és elönt bennünket a mindig bekapcsolt, élőben közvetített valóság, amit emberi lényünk, testünk és lelkünk szinte már képtelen feldolgozni.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés