art&design / alkotás
2012. 10. 24.
Átváltozott külsővel fogad minket a gyárépületből kialakított Budapest Art Factory, hiszen a műtermeken túl egy új kiállítótérrel bővült a hely. Ez az új külső pedig már kifejezetten alkalmassá teszi a közeget arra, hogy nemzetközi projekteket is megvalósíthassanak itt a jövőben. A Budapest Art Factoryt Dianne C. Brown alapította, aki 1993-ban érkezett Magyarországra. A megújult műhely megnyitóján jártunk...
2012. 10. 20.
A Frieze London Nagy-Britannia legnagyobb művészeti vására, amely a világ minden szegletéből vonzza a kortárs művészet kedvelőit. Orosz gyűjtők és angol diáklányok taposnak egymás lábain, hogy közelebb férkőzhessenek egy-egy festményhez vagy installációhoz. A négynapos esemény tulajdonképpen egy fesztiválhoz mérhető: a jelenlevők a végén étlen-szomjan, alapvető emberi kondícióktól megfosztva, de (számos élménnyel) gazdagabban távoznak. Beszélgetések, tárlatvezetések, illetve az idén először megrendezett Frieze Masters egészítik ki a vásárt.
2012. 09. 30.
Itthon 1989-ben jelent meg először Pókember-képregény, pedig a karakter már '62 óta szövi a hálót, tehát épp idén lett 50 éves. Nagy a lemaradás, de kicsi hazánkban az aktuális történetek mellett mindig is volt igény a régebbi, klasszikussá vénült sztorik közlésére, még ha csak egy szűk körben is. Elsősorban számukra jelenik meg idén augusztustól a Peter Parker Pókember, mely gyűjtői kiadásban, tehát csak korlátozott példányszámban érhető el, kereskedelmi forgalomba pedig nem kerül. Aki nem fizet rá elő, az képregénybörzéken találhat rá, amíg a készlet tart.
2012. 09. 29.
A Budapesti Őszi Fesztivál hagyományait folytatja az október első heteiben megrendezett Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál, melyen idén az elektronika és a vizualitás kapja a fő hangsúlyt. A sajtótájékoztatón a programok ismertetésén túl szó esett a névváltoztatás okáról is.
2012. 09. 28.
Magyarországon még újdonságként hat az a fajta kísérleti installáció, aminek egy újabb darabját szeptember 23. és 28. között holland és magyar alkotók közösen készítettek el, majd mutattak be a város különböző pontjain. Az egyik délután belestünk az alkotói folyamatba és a Mikszáth téri műhelyben megnéztük, hogyan is készül ez a helyspecifikus installáció.
2012. 09. 26.
Merre van Sztálinváros vége? – Ez a tér-idő kontinuumot pimaszul összeborzoló, a nemzeti identitást a kortárs képzőművészeti kompasszológia kontextusa irányából faggató kérdés állt a Szépirodalmi Figyelő estjének meghívóján. A Műcsarnok Mi a magyar? című – sokak hangulatát felpaprikázó – kiállítása kapcsán szervezett beszélgetésre az Erzsébet téri Design Terminálban került sor.
2012. 09. 20.
Az Ernst Múzeum alapításának 100. évfordulója alkalmából szeptember harmadik hétvégéjén művészek és művészetek találkozóhelyévé alakult át a Nagymező utca Andrássy út és Király utca közötti szakasza. A centenárium alkalmából megrendezett Utcafesztiválon többek között szecessziós arcfestéssel, tárlatvezetésekkel, filmvetítésekkel, performanszokkal várták az érdeklődőket. Sőt, egy szeptember 15-ei kerekasztal-beszélgetés keretében még többet megtudhattunk az Ernst Múzeum alapításáról, működéséről és a jövőbeli tervekről is.
2012. 09. 16.
A Polgárháború az egész Marvel univerzumra rátelepszik: a fősorozattal párhuzamosan futó Hihetetlen Pókemberből már alaposabban is megismerhettük a címszereplő és Amerika Kapitány álláspontját, Vasemberében azonban csak a legújabb szuperhősfüzet első két száma, a vadonatúj Marvel+ által mélyülhetünk el jobban, Brian Michael Bendis tolmácsolásában. Ezt követően pedig máris a következő szuper-crossover felé vesszük az irányt.
2012. 09. 12.
Már lassan egy éve, hogy itthon ismét rendszeresen kapható a Pókember az újságárusoknál. Ráadásul hihetetlenül szép, az eredeti kiadást is lepipáló minőségben, de annál kétszer vastagabb terjedelemben. Az ára is barátságos, az államokban egy sima füzet is drágább, miközben tele van reklámokkal. A Hihetetlen Pókember a csinos külbecs mellett szerencsére azért mást is tartogat még.
2012. 08. 11.
Amíg az amerikai mozi sorra mitizálja nemzeti hőseit, legyen az fiktív vagy valós személyiség, a hazai filmesek még egy Szőke Ciklont, Toldit, vagy éppen egy Papp László-mozit sem tudnak tető alá hozni – csak hogy néhány olyan projektet említsünk, amiről valóban sok szó esett az elmúlt években. Ha el is készülne végre valamelyik, feltehetően még akkor sem lehetne olyan széles közönséghez eljuttatni, mint egy amerikai filmet, ha történetesen még jó is lenne. De amíg várunk a nagy áttörésre, lássuk, mit kezdenek a népi hősökkel a képregényesek.
