art&design / alkotás
2024. 11. 10.
Az egyik leggyakoribb reflex bármilyen jelenségben megfigyelt jellegzetességek (vélt vagy valós) közös tulajdonságaik alapján egy halmazba sorolása. Nem számít, hogy a halmaz már volt, vagy épp akkor keletkezett. A besorolhatóság megállapítása elégedettséggel tölti el a halmaz alkotóját (vagy felismerőjét, használóját), a besorolás gesztusa paradox módon azonban határt szab az alaposabb relációk felfedezésének, és gátolja a teljes érthetőséget. Pedig könnyű belátni, hogy a fogalmak halmazba (kategóriába) sorolásával azonnal több problémát generáltunk, mint amennyit megoldottunk a kategória megteremtésével. Ugyanis azonnal találhatunk olyan alkotóelemeket, amelyek beillesztése az adott halmazba nem egyértelmű, de a halmazból kizárása sem, tehát a besorolás szempontrendszere minden esetben bizonytalan vagy legalább is hiányos. Ezt felismerve a halmazból kizárt elem számára vagy újabb kategóriát szükséges kreálni, vagy meg lehet állapítani, hogy a kivétel erősíti a szabályt, ami nemcsak közhelyes, de valótlan is, ha a szabály maga tévedés. Vajon lehetséges-e a kategorizálás nélküli megértés?
2024. 10. 24.
2023-ban Bögös Loránd részt vett a Donumenta Artist in Residence programban Regensburgban. A rezidenciára Duna menti országokból hívnak művészeket, akik intervenciókat hoznak létre a város különböző pontjain. Ennek a programnak keretén belül volt látható az Önmalom című munka 2024. június 28-tól szeptember 20-ig a Duna partján lévő duzzasztógáton.
2024. 10. 11.
Lugo Fotónaplója 1978-82 között készült, szinte minden nap. 40 db döntően A/4-es méretű füzet. Minden nap készített fotókat, amiket lenagyított, beragasztott, és megjegyzéssel, kommentárral látta el őket. Lugo a budapesti avantgárd és underground közeg mindennapjait örökítette meg, azt a szigetszerű létezést, amely önmaga életének is a kerete volt. Lugo életműve a korszak felbecsülhetetlen értékű művészeti dokumentuma.
2023. 11. 21.
Van egy négyzetes telek Budapest 6. kerületében, ahol különböző művészettörténeti korok buja természeti kontextusba ágyazva békésen élnek egymás mellett. A 19. századi angol kertekre emlékeztető látvány azonban nem csak díszlete az egzotikum után kutató romantikus elmének, hanem lassan 150 éve integráns része a magyarországi kulturális jelennek. A Magyar Képzőművészeti Egyetem szerdai epreskerti sétáján jártunk.
2023. 10. 06.
Tófej egy kis község Zala megyében, 1000 fő alatti lélekszámmal. Itt épült meg a két világháború között a gyár, melyben később a híres Tófej kerámiák készültek. Ennek a gyárnak a történetéről lesz szó a következőkben. Hogy hogyan lett téglagyárból kerámiagyár és végül, hogyan él még ma is falburkolólap gyárként.
2023. 07. 08.
Járitz Józsa festőművész (1893-1986) életműve a magyar képzőművészet fontos hagyatéka. Olyan mesterek tanították és méltatták tehetségét, mint Vaszary János, Perlrott Csaba, Iványi Grünwald Béla és Glatz Oszkár. Számos kiállítása volt szerte a világban, a Képzőművésznők Új Csoportjának egyik alapítójaként úgy emlékezhetünk rá, mint a nőre, aki dacolva a kor szellemével kibontakoztatta kimagasló tálentumát a festővásznon. Kiskunmajsán talált igazi otthonra, ahol magával ragadták az alföldi táj szépségei és a falusi élet mozzanatai, amelyek képein is rendre visszaköszönnek. A kiskunmajsai Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény június 24-én nyitotta meg az Alföldi lélegzet című kiállítását, Járitz Józsa képeivel.
2023. 06. 20.
Amikor kedves művész ismerőseim Budapesten emlegetni kezdték Tállyát, ahová hamarosan művésztelepre utaznak, akkor első pillanatban a Weöres Sándor fejéből kipattant – mint afféle Magyar Pallasz Athéné – báró-költőnő és írói alterego Psyché, avagy polgári nevén Lónyai Erzsébet jutott eszembe.
2023. 03. 10.
Borsos Miklós alkotásainak inspirációját gyakran irodalmi művek adták. Ezekhez illusztrációkat rajzolt, vagy a szövegben szereplő alakokat szobrokként formálta meg – esetenként érmék formájában térnek vissza a főhősök vagy maguk az írók. Giuseppe Tomasi di Lampedusa Lighea című novellája mély benyomást tett a szobrászművészre.
2022. 11. 10.
Az emberek többsége legalább egyszer életében megtapasztalja a „fehér lap” (white page) szindrómát. Attól még, hogy szívesen elmélkedünk vagy beszélgetünk másokkal egy adott témáról, amikor írásra kerül a sor, nem mindig tudjuk a bennünk kavargó gondolatokat kerek egésszé rendezni, és akárhogy törjük magunkat, a szavak nem állnak össze jól szerkesztett, letisztult mondatokká – így pedig ott tartunk, hogy nem tudjuk érzékletesen közvetíteni a gondolatainkat, azt ahogyan látjuk a világ dolgait. Ezeket a készségeket természetesen lehet fejleszteni, a kérdés csak az, hogyan.
2022. 10. 10.
Szeptember 29-én a PesText fesztivál keretében Pierre Vasarelyvel, Victor Vasarely unokájával Kárpáti Katalin muzeológus, a könyv szaklektora beszélgetett a Vasarely Alapítványról, magáról a művészről, kiadványokról és a Vasarely regényes évszázada című kötet keletkezésének körülményeiről.
