art&design
2021. 12. 15.
Kontha Dora „Lélekképek” című polariodsorozatának összetettsége, lakonikus megfogalmazási módja magába foglalja mindazt, ami az alkotót – eddigi munkássága alapján – érdekli. Ám míg régebbi sorozataiban a fotográfia segítségével járta körbe alaposan külön-külön az időbeliség, az álom vagy épp a tér témáját úgy, hogy ezeknek lezártságot adott, addig a „Lélekképek” fotósorozatának rétegei egyik képről a másikra járva összefonódnak majd szétbontódnak, miközben esszenciálisan egyesítik magukban a korábban vizsgált tartalmakat. Az alkotások elodázzák a gyors interpretálást, azonban ezzel elősegítik a kontempláció lehetőségét – pont mint Pénelopé vászna.
2021. 12. 10.
A művészeti praxis mindig dolgok között jön létre, azonban a dolgok materialitását és valóságosságát gyakran figyelmen kívül hagyja. Halász Péter Tamás alkotásai a dolgokat és különösen a művészeti objektumok materialitását úgy állítja középpontba, hogy azok sajátos jelentéshorizontja nem sérül. A spekulatív realista ontológia alapján a dolgok mindörökké visszahúzódnak egymástól, mindig alapvető jellemzőjük a kölcsönös visszahúzódás. A visszahúzódás mint ontológiai adottság azt jelenti, hogy sohasem hatolhatunk a dolgok legmélyebb belsejébe. A spekulatív realizmus olyan realizmus, amely számol a mindennapi tapasztalatunk által is szavatolt hozzáférhetetlenséggel, átláthatatlansággal, a dolgok keménységével és rejtőzködésével.
2021. 12. 01.
A Nubes című kiállítás Herbert Otthonka kollázskötetének folytatásaként is értelmezhető, mivel a képekkel együtt szerepeltek a falon azok az idézetek, amelyek csupán töredékei az általa a kötetéhez felkért költők verseinek. Ugyanis Herbert Anikó 2020 nyarán, a pandémia első hullámának alábbhagyásakor jelentette meg „Otthonka” című vizuális karantén-naplóját, de egyáltalán nem a szokványos, negatív oldalról közelítette meg a témát. Az egyedül töltött időt a művész tudatosan az önfeltárásra, saját világának megismerésére fordította. A rizspapírból kivágott nőalakok az alkotót jelenítik meg különböző, hétköznapi élethelyzetben, miközben a figura helyett az őt körülvevő meseszerű terekre helyeződik a fókusz.
2021. 12. 01.
A Fészek Galériában november 2-án nyílt az 1972-es, hatásában ma is jelentős Magyar design (10 kísérlet) című kiállítás kortárs adaptációja, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatóinak projektje.* Amellett hogy a kiállítás felidézi a magyar design – és főleg az arról szóló diskurzus – egyik fontos állomását, parafrázisként felállít egy saját válogatást a kortárs magyar designból az egykori elvek mentén.
2021. 12. 01.
Az esemény 2021. november 29 és december 5. között a Hungexpo területén kerül megrendezésre, a publikus közönségprogramok november 30-ától látogathatóak.
2021. 11. 28.
Szántó András kulturális stratégiai szaktanácsadóként olyan intézményekkel és piaci szereplőkkel dolgozott együtt, mint a New York-i Metropolitan Museum, az Art Basel művészeti vásár vagy a BMW autóipari cég. Szerzőként éppen a pandémia időszakában megjelent The Museum of the Future című könyve váltott ki óriási nemzetközi érdeklődést. Többek között munkájának komplexitásáról kérdeztük, amely során akár egy alkohol-, vagy éppen egy dohánycéggel is együttműködött: vajon van a „művészvilágban” olyan szakmai határ, amin túl ez már nem fér bele?
2021. 11. 25.
Az adatklasztereknek tudtommal semmi közük a galaxisklaszterekhez, az adatfolyamnak a folyóhoz, a fagynak a lefagyáshoz, a Bitcoin-bányászatnak ahhoz, hogy túrjuk a földet. És a kukac? Milyen kukac? Egy túltekert „a”-betű, amit papírra vetni minden egyes alkalommal zavarba ejtő. Nem tanultuk írásórán. És a felhő? Milyen felhő? Lehulló tartalom bárhol, bármikor. Bár hozzáféréstől korántsem függetlenül.
2021. 11. 18.
Az odú rendszerint fák vagy sziklák olyan ürege, amelyet az állatok éléstárként vagy lakóhelyként használnak, de vajon alkalmas-e egy odú arra, hogy az ember a félelmeit tárolja ott? És hogyan néz ki, ha nemcsak egy, hanem két ember önti össze a félelmeit egy odúba?
2021. 11. 15.
Borsos János és Lőrinc Lilla közös pályafutása 2008-ban kezdődött, ekkor született meg a kettőjük személyiségéből létrejött hibrid entitás. Munkájuk meghatározója a folytonos identitáskeresés egy látszólag feltérképezhetetlen úton, amelyen a 2000-es évek eleje óta haladnak. Az egyetemi tanulmányaik kezdetétől aktívan kiállító alkotópárt több díjra jelölték már, köztük az Esterházy Art Awardra és a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjra. 2018-ban New Yorkban rendeztek kiállítást, mégis problematikusnak tartják a magyar képzőművészek nemzetközi helyzetét. Éppen ezért a Magyar Képzőművészeti Egyetem doktoranduszaiként egy, az aktuálistól radikálisan eltérő művészetoktatási modell gyakorlatba ültetéséért szeretnének tenni a jövőben. Az alkotói bázisukat és egyben otthonukat jelentő Art Quarter Budapest biztosít helyszínt a nemrég véget ért TECHNO WORLDS című kiállításnak, melynek maguk is résztvevő művészei voltak.
2021. 11. 14.
Denigova (eredeti nevén Denisa Štefanigová) cseh kortárs művész organikus formái, nyers színvilága és lírai gondolkodásmódja emberi kapcsolatokban rejlő érzéseket jelenítenek meg, melyek sokfélesége széles szórást mutat. Leginkább a kék-piros színek pólusa fejezi ki a vágy, csábítás, remény, naivitás, csalódás és fájdalom vizuális formáit. Képei személyes élményeken alapulnak: szerelmi kapcsolatokban szerzett tapasztalatok, saját szexualitásának keresése inspirációs forrásként működnek, mindezek univerzálissá tétele pedig állandó kihívás számára.
