bezár
 

art&design

A bezártság tere
A bezártság tere
A Nubes című kiállítás Herbert Otthonka kollázskötetének folytatásaként is értelmezhető, mivel a képekkel együtt szerepeltek a falon azok az idézetek, amelyek csupán töredékei az általa a kötetéhez felkért költők verseinek. Ugyanis Herbert Anikó 2020 nyarán, a pandémia első hullámának alábbhagyásakor jelentette meg „Otthonka” című vizuális karantén-naplóját, de egyáltalán nem a szokványos, negatív oldalról közelítette meg a témát. Az egyedül töltött időt a művész tudatosan az önfeltárásra, saját világának megismerésére fordította. A rizspapírból kivágott nőalakok az alkotót jelenítik meg különböző, hétköznapi élethelyzetben, miközben a figura helyett az őt körülvevő meseszerű terekre helyeződik a fókusz.
Mizújs, magyar design?
Mizújs, magyar design?
A Fészek Galériában november 2-án nyílt az 1972-es, hatásában ma is jelentős Magyar design (10 kísérlet) című kiállítás kortárs adaptációja, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatóinak projektje.* Amellett hogy a kiállítás felidézi a magyar design – és főleg az arról szóló diskurzus – egyik fontos állomását, parafrázisként felállít egy saját válogatást a kortárs magyar designból az egykori elvek mentén.
Planet Budapest 2021
Planet Budapest 2021
Az esemény 2021. november 29 és december 5. között a Hungexpo területén kerül megrendezésre, a publikus közönségprogramok november 30-ától látogathatóak.
Gyorsan szoktunk ítéletet mondani a művészeti világban, de be kell nézni a színfalak mögé is
Gyorsan szoktunk ítéletet mondani a művészeti világban, de be kell nézni a színfalak mögé is
Szántó András kulturális stratégiai szaktanácsadóként olyan intézményekkel és piaci szereplőkkel dolgozott együtt, mint a New York-i Metropolitan Museum, az Art Basel művészeti vásár vagy a BMW autóipari cég. Szerzőként éppen a pandémia időszakában megjelent The Museum of the Future című könyve váltott ki óriási nemzetközi érdeklődést. Többek között munkájának komplexitásáról kérdeztük, amely során akár egy alkohol-, vagy éppen egy dohánycéggel is együttműködött: vajon van a „művészvilágban” olyan szakmai határ, amin túl ez már nem fér bele?
A felhő mögött – A digitális technológia anyagiságáról
A felhő mögött – A digitális technológia anyagiságáról
Az adatklasztereknek tudtommal semmi közük a galaxisklaszterekhez, az adatfolyamnak a folyóhoz, a fagynak a lefagyáshoz, a Bitcoin-bányászatnak ahhoz, hogy túrjuk a földet. És a kukac? Milyen kukac? Egy túltekert „a”-betű, amit papírra vetni minden egyes alkalommal zavarba ejtő. Nem tanultuk írásórán. És a felhő? Milyen felhő? Lehulló tartalom bárhol, bármikor. Bár hozzáféréstől korántsem függetlenül.
Egy androgün reggele
Egy androgün reggele
Az odú rendszerint fák vagy sziklák olyan ürege, amelyet az állatok éléstárként vagy lakóhelyként használnak, de vajon alkalmas-e egy odú arra, hogy az ember a félelmeit tárolja ott? És hogyan néz ki, ha nemcsak egy, hanem két ember önti össze a félelmeit egy odúba?
Ki kell erőszakolnunk, hogy sikítson az a műanyag
Ki kell erőszakolnunk, hogy sikítson az a műanyag
Borsos János és Lőrinc Lilla közös pályafutása 2008-ban kezdődött, ekkor született meg a kettőjük személyiségéből létrejött hibrid entitás. Munkájuk meghatározója a folytonos identitáskeresés egy látszólag feltérképezhetetlen úton, amelyen a 2000-es évek eleje óta haladnak. Az egyetemi tanulmányaik kezdetétől aktívan kiállító alkotópárt több díjra jelölték már, köztük az Esterházy Art Awardra és a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjra. 2018-ban New Yorkban rendeztek kiállítást, mégis problematikusnak tartják a magyar képzőművészek nemzetközi helyzetét. Éppen ezért a Magyar Képzőművészeti Egyetem doktoranduszaiként egy, az aktuálistól radikálisan eltérő művészetoktatási modell gyakorlatba ültetéséért szeretnének tenni a jövőben. Az alkotói bázisukat és egyben otthonukat jelentő Art Quarter Budapest biztosít helyszínt a nemrég véget ért TECHNO WORLDS című kiállításnak, melynek maguk is résztvevő művészei voltak.
Reflektált emlékezet
Reflektált emlékezet
Denigova (eredeti nevén Denisa Štefanigová) cseh kortárs művész organikus formái, nyers színvilága és lírai gondolkodásmódja emberi kapcsolatokban rejlő érzéseket jelenítenek meg, melyek sokfélesége széles szórást mutat. Leginkább a kék-piros színek pólusa fejezi ki a vágy, csábítás, remény, naivitás, csalódás és fájdalom vizuális formáit. Képei személyes élményeken alapulnak: szerelmi kapcsolatokban szerzett tapasztalatok, saját szexualitásának keresése inspirációs forrásként működnek, mindezek univerzálissá tétele pedig állandó kihívás számára.
A vallaurisi kerámia aranykora
A vallaurisi kerámia aranykora
A Francia Riviéráról legtöbbünknek a fényűzés, a monacói kaszinók előtt parkoló luxusautók, Nizza híres szállodákkal övezett tengerparti sétánya vagy éppen a Cannes-i filmfesztivál vörös szőnyegének sztárdömpingje juthatnak eszünkbe. Azonban a mediterrán terület egyben művészeti központ, ahol számtalan kiállítóhely, köztük száznál is több múzeum várja az ide látogatókat. Ezek egyike a Vallauris alig 25 ezres lakosságú községében található Museé Magnelli, musée de la céramique, amely Franciaország egyik jelentős 20. századi kerámiagyűjteményének ad otthont.
Bonckést nyújtani a művésznek
Bonckést nyújtani a művésznek
A Das Anatomische Theater színpadán szimultán vonultatja fel a 20. század eseményeit a színház boncmestere, Milorad Krstić, mindeközben pedig azt a kérdést teszi fel: mit mond el az előző század történelmi tapasztalatáról, hogy 1953-ban  megjelent a Playboy első száma, miközben Sztálint gyászolták a Szovjetunióban?  
32   33   34   35   36   37   38   39   40 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés