bezár
 

art&design

Hallgatható művek és látható zene - Zene és képzőművészet „randevúja”
Hallgatható művek és látható zene - Zene és képzőművészet „randevúja”
A Hermina alkotócsoport képzőművészek és zeneszerzők kollektívája, akik 2015 óta valósítanak meg kiállításokat és koncerteket, hoznak létre zene és képzőművészet határán egyensúlyozó, audiovizuális és hangzó, többdimenziós műalkotásokat.
Kocsi Olga nyerte az idei HAB Díjat
Kocsi Olga nyerte az idei HAB Díjat
Kocsi Olga nyerte idén a 35 év feletti művészeket támogató HAB Díjat 7x7 Beton ikon című alkotásával.
Bemutatták a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria idei programját
Bemutatták a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria idei programját
A Szépművészeti Múzeum ebben az évben - többek között - az Amerikában híressé vált magyar származású fotóművészeket bemutató kiállítással, az ókori Mezopotámia örökségét bemutató nagyszabású tárlattal, valamint egy átfogó, Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulója előtt tisztelgő emlékkiállítással várja látogatóit, míg a Magyar Nemzeti Galériában Anna Margit, Galimberti Sándor és felesége, Dénes Valéria életművéből nyílik majd tárlat.
Kötődünk a falakhoz – Leonora Carrington otthona
Kötődünk a falakhoz – Leonora Carrington otthona
Hatvanhárom évig élt a szürrealista alkotó a házban, amely egyszerre volt számára otthon, műterem és menedék. Az épület most múzeummá alakul. Leonora Carringtonra mexikóvárosi házában emlékezünk, ahol a még készülőben lévő kiállításon jártunk.
Lángra „lobbantott” művészet
Lángra „lobbantott” művészet
Az új esztendő beköszöntének egyik első kiállítása Závorszky-Simon Márton festőművészé volt. A Vízivárosi Galériában rendezett The trees will burn blackened hands címe sejtette, hogy mit látunk: tűzzel festett képeket.
Színek szerelmese
Színek szerelmese
Papageorgiu Andrea festőművész számára a szín mindennél előbbre való. Emellett a figuralitás is nélkülözhetetlen szerepet kap munkásságában. Mindezekről meggyőződhettünk az alkotó Vendégségben az életnél című tárlatán.
A krokodil is ember?
A krokodil is ember?
Az animációs filmek vizsgálatakor többnyire a mozgatás stílusa a domináns elemzési szempont. Jobb esetben a műfaj és az élőszereplős filmek közti különbségtétel, így az animáció látszólagos vizuális és dramaturgiai szabadsága kerül fókuszba. Amikor a filmes szempontok egy az egyben nem érvényesíthetők, akkor finomhangolás helyett a műfajt gyakran mintegy „átpasszolják” a képzőművészet térfelére, kezdjenek vele a művészettörténészek, amit akarnak. Mindazonáltal léteznek hibrid vizsgálati és megfigyelési stratégiák, melyekkel megfoghatóvá válik az alkotók által gyakran intuícióvezérelt tervezési folyamat, ami az oktatásban vagy a különböző alkotói folyamatokkal kapcsolatban felmerülő interdiszciplináris művészeti gyakorlatban is hasznosítható.
Egy nem emberi kultúra elképzelt piktogramjai
Egy nem emberi kultúra elképzelt piktogramjai
Az ember utáni, emberen túli, vagy nem emberi valóságok elképzelésére irányuló kortárs művészeti és designspekulációk fantáziáit alapvetően a kortárs techno-kulturális tapasztalat disztópikus érzetei uralják. Annak ellenére is, hogy a poszthumanista filozófiai és esztétikai gondolkodásból ez a borús, gyakran éjszínre festett világhangoltság nem feltétlenül következik. 
Nyitva hagyta az ajtót
Nyitva hagyta az ajtót
Huminilowicz Vanda festészetének szomatikus receptora a test egésze. Itt nem a tapintható anyagszerűségről van szó, és nem arról a fajta taktilis megismerésről, amit a felületek és a test kölcsönhatása jelent. Része ez is, hiszen elmélyült kapcsolata van a tapintással, ám abban inkább érző és tapasztaló testként van jelen, illetve egy másik élő szervezetet ismer meg általa.    
Az ösztönöstől a transzparenciáig
Az ösztönöstől a transzparenciáig
Koleszár Stella egyike az újítani vágyó ifjú képzőművészeknek. 2023-ban elnyerte az Elle Az év fiatal tehetsége díjat, kollázsaival, festményeivel, üvegszobraival kiállításokat rendez, a street arton keresztül pedig be kívánja vonni a járókelőket a művészet aktív élvezetébe. Szeret a természetben lenni, hogy Budapest zsivalyán kívül tudhassa magát. Ezekről a témákról kérdeztük a Tetőtér első interjúsorozat első beszélgetésén. A sorozatnak kitűzött célja, hogy a tér-alkotó-alkotás hármas összefüggéseit és szubjektív megéléseit feltárja. Különböző művészeti ágakban munkálkodó egyéneket kívánunk megszólítani azzal kapcsolatban, hogy miként reflektálnak az őket körülvevő térre az alkotási folyamat során.
20   21   22   23   24   25   26   27   28 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés