Szörényi László: Arany János évében

Tárcák és tanulmányok. Magyar Esszék sorozat.

A már megszokott Magyar Nemzet-beli tárcák adják az első ciklust, a második ciklus pedig – a 200. évfordulóra született Arany János-tanulmányokból áll. A Szörényi Lászlótól megszokott szellemes és olvasmányos, ironikus, humoros stílus nemhogy levonna, de még erősíti is a szerző páratlan lexikális tudását.

Fr/5 alak, keménytáblás, cérnafűzött, ISBN 978 963 332 116 4 – 184 oldal 3500 Ft

Ágh István: Elvarázsolt ének. Ágh István Életműsorozat

Ágh István költészete az idő (és saját életkora) előrehaladtával egyre nemesedik, egyre jelentősebbé válik, szinte a fokozhatatlanságig mélyül-szépül… A Nemzet Művészének új versei jórészt elégiák, és költészetében az öregség, mulandóság, emlékezés mellett most is megjelenik a politika.

A/5 alak, keménytáblás, cérnafűzött, 160 oldal – ISBN 978 963 332 091 4 – 3150 Ft

Világol tiszta fénye. Arany János szellemujja.
Válogatta: Csűrös Miklós

Az utószót írta: Szörényi László

Csűrös Miklós egészen tragikus hirtelen távozásáig, 2015-ig gyűjtött minden magyar verset, melyet Arany Jánoshoz, vagy Arany János hatására, vagy Arany János valamely művéhez kapcsolódóan írtak. Az első szerző 1812-ben, és születési sorrendben az utolsó, 165 esztendő múlva, 1977-ben született! 

Ady Endrétől Zelk Zoltánig 133 költő szólal itt meg, némelyek több verssel is: Petőfi Sándor, Vas István, Erdélyi József, Szabó Lőrinc, Takáts Gyula, Tandori Dezső, Bertók László és még sorolhatnánk tovább.

A válogatáshoz közreadjuk Csűrös Miklós apró megjegyzéseit, és ahol szükséges, Szörényi László, a kötet szerkesztője is megszólal. 

A kétszázadik évfordulón ebben az antológiában valóban „világol” Arany János „tiszta fénye”.

Különleges műbőrkötésben, aranyozott dombornyomással, 324 oldal, 3900 Ft

Lukács Sándor: A kezdetek utcája

Aknay János képeivel illusztrált. Álarcok sorozat

A Prima Primissima- és Kossuth-díjas színész 70. születésnapjára!!!

Ezek a versek igazi költő művei: szóalkotásaikban, kifejezésmódjában, a többrétegű gondolatokat művészivé transzformálva olyan egységes világ tárul elénk, melyet bármikor megismerünk. Ezt az egyéni hangot a kezedetektől őrzi Lukács, és (mint kortársai legjobbjai) az idővel ezek a jegyek egyre markánsabbak, egyre kifejezőbbek és egyre szebbek lesznek.

Nem a színész „verselget”, hanem egy költő szól hozzánk! Mély érzéssel, semmi felszínes könnyedség nincs bennük. És a témaválasztás: kapunk a színészi létből is, de csak olyan áttétellel, hogy a nagy mű: Bulgakov Margaritájában játszott szerepe, Woland ihleti meg a költőt, ez különösen érdekes számunkra, hiszen a színész átélése itt találkozik a költő érzékenységével, és igen magas hőfokon! (Woland naplójából 1., Woland naplójából 2.)

A versek jórészt filozofikusak, és megtalálunk a bennük hétköznapi eseményeket, mint például szeretett kutyája elvesztését: „Gyertyát gyújtottunk mikor elaludt, / és kisírtunk magunkból tizenhat évet”... (Zizi. Búcsú kiskutyánktól).

A legtöbb vers azonban inkább létversnek mondható. Vonzódás a művészethez, több képzőművész barát műveire ihletett vers található (Kecskeméti Kálmánhoz, Aknay Jánoshoz és másokhoz).

A/5 alak, keménytáblás, színes képekkel, ISBN 978 963 332 070 9 – 68 oldal, 2520 Ft