Mundruczó Kornél Fehér isten című filmje három évvel ezelőtt Cannes-ban sikert aratott, és viszonylag kedvelt volt a kritikusok körében is. S annak ellenére, hogy a Fehér isten formai szempontból sok engedményt tett a klasszikus történetmesélés javára (a sztori és a hősábrázolás a hollywoodi paradigmához tökéletesen illeszkedett), tematikai szinten alapvetően megmaradtak a Mundruczó Kornél kézjegyeivé vált motívumok. Így a Fehér istenben is megjelent az elnyomás általános természetrajza, melyet Mundruczó korábbi műveiben sem politikai töltettel ábrázolt, hanem azt mutatta be, hogy a felülről jövő elnyomás a társadalmi osztályok egymás közti testi-lelki kizsákmányolásává alakul. A Fehér isten ezen mintegy finomított, hiszen nem prostituáltak (Nincsen nekem vágyam semmi), stricik (Nehéz istennek lenni), vallási fanatikusok (Jég) vagy kisemmizettek (Szép napok, Frankenstein-terv) gyakorolják hatalmukat más elnyomottak felett, hanem a kutya-ember kapcsolatban jelentek meg a zsarnokság mintázatai.

Ha a Fehér isten felfogható volt Mundruczó Kornél szerzői korszakának egyfajta antitéziseként, akkor legújabb filmje, a szuperhősfilmes motívumokat felvonultató Jupiter holdja a szintézis, melyben Mundruczó megmarad az előző művének klasszikus történetmesélése mellett, ugyanakkor pedig visszatér az „ember embernek farkasa” tematikájához.

Mundruczó Kornél aktuális elnyomás-története még a Fehér isten előtt született meg A repülő ember (Mundruczót többek között Alekszandr Beljajev azonos című regénye is inspirálta), majd A felesleges ember címmel, és akkor az alkotók szándéka egy disztópia megteremtése volt a már gyűrűző menekültkrízisről, mely megdöbbentő módon valóra vált 2015-ben. A Jupiter holdjának sztorija szerint egy Aryan nevű szír tizenéves fiú és ács édesapja próbálnak bejutni Európába. Illegális bevándorlóként Magyarországon nemkívánatos személyeknek számítanak, s a határőrség meg is próbálja megállítani őket Bicskénél, mikor többedmagukkal behatolnak az ország területére. Aryan a kialakult káoszban (a riadt, frusztrált menekülteket a hasonlóképp megrettent határőrök puskagolyóval akarják feltartóztatni) elszakad apjától, és belefut Lászlóba, a kegyetlen rendőrtisztbe, aki félreérti a fiú kézmozdulatát, majd több lövéssel földre küldi Aryant. Csodák csodájára Aryan nemcsak túléli a halálos pisztolylövéseket, de az incidens után felébrednek benne természetfeletti képességei (levitáció és gyógyítás), melyek miatt még nagyobb veszélybe kerül, mint egyszerű menekültként. Szerencséjére Dr. Stern Gábor, a kiégett orvos egy korábbi műhiba miatti bűntudatától vezérelve segít a fiúnak eleinte érdekből, később viszont a felbőszült László elől menekülve érzelmileg is összekovácsolja a két űzött vadat a krízishelyzet.

A Jupiter holdja tehát gyakorlatilag egy tipikus menekülő emberre fókuszáló thriller, melyet Mundruczó Kornél Aryan természetfeletti képességei révén kvázi szuperhősfilmmé érlel. Jóllehet, az egyenes vonalú menekülési történetet megtörik Gábor és Aryan közös ténykedésének jelenetei. A két főhős tulajdonképpen a fiú szupererejével keres pénzt, és közben természetesen összemelegednek, jó barátokká válnak. Ez a sztori pedig minden ízében klasszikus: Stern nagyon messziről indul, elidegenedett, ateista orvos, aki pénzért még a lelkét is eladja, de egy erkölcsileg magasabb rendű figura (Aryan) hatására a javulás és a megvilágosodás útjára lép. Velük szemben pedig Cserhalmi György rendőrtisztje, ha nem is a gonosz, de a megszállott kötelességtudattól hajtott, mindenkin átgázoló fasisztoid rendfenntartó karaktere. (Cserhalmi, illetve Aryan szerepében Jéger Zsombor és az orvost eljátszó grúz színész, Mereb Ninidze természetesen remek munkát végeztek).

Így a Jupiter holdja kiszámítható bizonyos mértékig, hiszen a klasszikus hollywoodi paradigmára épülő cselekményét sok korábbi műben láttuk már. Mundruczó Kornél szerencsére képes meglepni a nézőt, ami természetesen az aktuális, merész közvetlenséggel feldolgozott konfliktusnak köszönhető. Ugyanakkor Mundruczó műve gyakorlatilag egy disztópia, melynek csak indirekt módon van köze a magyar társadalmi-politikai viszonyokhoz, inkább általános érvényű, semmint helyspecifikus problémákra koncentrál. A Jupiter holdjában a szuperhősös sztori, illetve Aryan szuperképességei csak ürügyek arra, hogy Mundruczó Kornél bejárhassa a menekülttáborokat, tranzitzónákat, és szembesítsen azzal, hogy azért nemcsak (illegális) bevándorlónak lenni nehéz, de rendfenntartónak is. S – Magyarországon eleddig még szerencsére nem tapasztalt – terrormerényletet ugyanúgy láthatunk a filmben, mint áldozatként bemutatott menekülteket. Így sem a rendőrség, sem a menekültek nem leegyszerűsített, homogén tömegként jelennek meg a Jupiter holdjában, mindkét oldalon feltűnnek gazemberek és pozitívabb hősök.

Emellett a karakterek amennyire ismerős archetípusok, annyira összetettek is. A sztoriban nincs igazi pozitív figura, de legalábbis mind Gábor, mind társa, Aryan vétenek hibákat. Persze Aryan eleinte inkább áldozat, azonban később egyre inkább azonosul Gáborral mint tulajdonképpeni pótapjával, így élvezni kezdi azt, amit csinál, vagyis ő is elmerül abban a morális mocsokban, amiből a doktort lenne hivatott kirántani. A repülés motívuma ezért is fontos szimbólum, mert a „Jupiter holdja”, vagyis Európa ambivalens viszonyát is jelképezi a Közel-Keletről (és persze Afrikából) érkező háborús menekültekkel. Hiszen Európának is megvannak a maga (szuper)képességei, melyek, mint Aryant a repülés, kitüntetett, különleges pozíciójú, ugyanakkor a nagyobb erő miatt nagyobb felelősségű hatalommá teszik. S mint a Jupiter holdjában látható, Aryan egyszerre képes segíteni és kárt okozni különleges képességeivel, mivel a morális káoszban, a krízishelyzetben nem lehet világosan elkülöníteni a jót és a rosszat. Kit érdemes befogadni, és kit nem? Ki az, akin érdemes segíteni, és ki az, akin nem? Ezekkel a dilemmákkal szembesül Gábor, Aryan és egész Európa is. S Európa a menekültválságra adott választól függően felemelkedhet, de a mélybe is zuhanhat.

Míg a Fehér isten inkább egy látványos akciófilm volt, és sokszor meglehetősen didaktikusnak bizonyult, mikor mesterségesen be akarta ékelni két üldözési vagy harci jelenet közé a „mondanivalót”, addig Mundruczó a Jupiter holdjában sikeresen fésüli össze a szerzői filmet a műfajfilmmel. Az alkotók átengedték a cselekmény alakulását a történet, a forgatókönyv logikájának, és így az akciójelentek is rendkívül jól illeszkednek a menekülttáborokat bemutató képsorokhoz és karakterépítő epizódokhoz. S egyébként a film nagy érdeme, hogy a pazar akciójeleneteket szinte kivétel nélkül kaszkadőrmutatványokkal, kreatív technikákkal oldották meg az alkotók. A Jupiter holdjában Rév Marcell operatőr nevét is dicséri egy nemcsak magyar filmekhez képest remek autós üldözés, melyet végig az üldöző szemszögéből láthatunk, egyetlen hosszú beállításban (ehhez foghatót csak William Friedkin Francia kapcsolat című klasszikusában csodálhattak meg a nézők). De az is figyelemre méltó, hogy Aryan lebegős jeleneteit is zöld háttér nélkül, rögzítőkötelekkel oldották meg Jéger Zsombor, a főszereplőt alakító színész bátor közreműködésével.

A Jupiter holdja majdnem remek alkotás lett, csupán néhány elhamarkodott forgatókönyvírói döntés rondít bele az impozáns összképbe. Olykor a fordulatok már-már hollywoodi filmeket idéző módon irracionálisak, és nem mindig racionálisak a karaktermotivációk sem (a bicsaklások főleg László, az antagonista karakterével kapcsolatosak). Illetve akad egy-két kihagyott ziccer, irányvonal is, amerre elvihették volna ezt a történetet, és akkor lehet, hogy még feszesebb és működőképesebb lett volna. Jóllehet, a film sajtóvetítésén Mundruczó Kornél elmondta, hogy neki nem volt célja sem a realizmus, sem pedig a szuperhősmítosz-teremtés, habár adta volna magát, hogy Aryan karaktere bosszúálló igazságosztóvá váljon.

Hibái ellenére a Jupiter holdja Vranik Roland művéhez, Az állampolgárhoz hasonlóan nagyon fontos film a menekültkérdésről, főleg mostanság, mikor újabb terrormerényletről számolnak be a hírek, és sokan ismét tévesen a bevándorlók megsegítését kárhoztatják a vallási fanatikusok ámokfutása miatt. Mundruczó Kornél műve nem ad egyértelmű válaszokat, de pont ez volt a célja, hogy bemutassa az aktuális, Európát érintő krízist, melyre – mint a rendező is elmondta – semelyik országnak nincsenek egyértelmű megoldásjavaslatai, viszont a terrorista-pánik miatt mégsem szenvedhetnek segítségre szoruló, ártatlan emberek.

A cikkben szereplő képek az Zerocomtól származnak! Fotókredit: Rév Marcell.

Jupiter holdja

Színes, magyar dráma, fantasy, 123 perc, 2017

Rendező: Mundruczó Kornél

Forgatókönyv: Wéber Kata, Mundruczó Kornél

Operatőr: Rév Marcell

Zene: Jed Kurzel

Vágó: Jancsó Dávid

Producer: Michel Merkt, Petrányi Viktória, Michael Weber

Szereplők: Jéger Zsombor (Aryan Dashni), Mereb Ninidze (Dr. Stern Gábor), Balsai Mónika (doktornő), Cserhalmi György (László), Bede-Fazekas Szabolcs (rendőrtiszt), Mucsi Zoltán (pincér), Nagy Zsolt (lakó), Mundruczó Kornél (recepciós), David Yengibarian (Muraad Dashni)

Bemutató: 2017. június 8.

Forgalmazó: InterCom

Korhatár: 16 éven aluliak számára nem ajánlott!