Földényi F. László: A melankólia dicsérete

Miközben töprengtem a melankólián, s dolgoztam e könyvön, próbáltam elkerülni, hogy megkérdezzék, mit írok éppen. Mert ezt rendszerint egyből követte az újabb kérdés: és mi a melankólia? Amire képtelen voltam válaszolni. Inkább kitérő válaszokat adtam. Pedig évtizedek óta gondolkozom rajta, s már korábban is írtam róla. De mintha a melankólia fogalma magát a melankóliát takarná el. A szavak kisemmizik azt, amiről szólniuk kellene. Minél kézenfekvőbbnek látszik a válasz, annál erősebb a hiányérzet, ami kíséri.

A melankólia a mindenkori kultúrát olyan fénytörésbe állítja, amelyet, jogos önvédelemből, a többség nem kíván észrevenni. A melankólia éppúgy figyelmeztet az érzések megbízhatatlanságára, mint az úgynevezett „végső tudás” hiábavalóságára. Arra, hogy mégoly magabiztosan rendezzük is be a világunkat, ez ingatag és törékeny pilléreken nyugszik. Mély belátást nyújt, amely azonban, mivel az ismeretlenre irányul, a tudatlansággal társul. S közben a legkülönfélébb hangulatokat és érzéseket képes magába fogadni. Szomorúsággal éppúgy társulhat, mint derűvel, vidámsággal csakúgy, mint levertséggel. Gazdagítja az életet; de akit utolér, az közben mégis úgy érzi, mintha kisemmizték volna. A melankolikus páratlan kincsnek érzi a melankóliáját; de közben nem tudja megmondani, mi van a birtokában. A melankólia a világot mintegy a visszájáról engedi látni. Nem csoda, hogy mindig is gyanakodtak rá.

Földényi F. László (1952) esztéta, irodalmár, esszéíró, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. Könyveit számos nyelvre fordították le, több díj nyertese (József Attila-díj, Széchenyi-díj, Friedrich Gundolf Preis). 2009-től tagja a Német Akadémiának.

Fontosabb kötetei:

Melankólia (1984, 1992, 2003, 2015)

Caspar David Friedrich (1986)

A medúza pillantása (1990, 2013)

A túlsó parton (esszék, 1990)

A lélek szakadéka. Goya Szaturnusza (1993)

Egy fénykép Berlinből (1995)

A tágra nyílt szem (1995)

A testet öltött festmény. Látogatások műtermekben (1998)

Heinrich von Kleist. A szavak hálójában (1999)

Légy az árnyékom! Sophie Calle (2002)

A gömb alakú torony (2003)

A festészet éjszakai oldala (2004)

Berlin sűrűjében (2006)

„Az irodalom gyanúba keveredett.” Kertész Imre-szótár (2007)

Az ész álma (2008)

Kemény Zsófi: Rabok tovább

Nyugi. Forradalom van.

Kemény Zsófi sodró lendületű regénye egy szenvedélyes szerelem és egy spontán szerveződő forradalom története. A humorral, metsző iróniával átszőtt könyv hősei és hősködői a jelen Budapestjén próbálják megváltani önmagukat és az országot. Ebben a regényben szinte semmi és senki nem az, mint aminek és akinek elsőre látszik. A Rabok tovább története rávilágít arra, hogy egy politikai mozgalom könnyen vakvágányra tévedhet alkalmas vezetők és koncepció híján.

A regény főszereplője egy öntudatos egyetemista lány, aki véletlenül bekerülvén a Forradalom2017 elnevezésű Facebook-csoportba, megismerkedik az éjszaka császárával, egy híres rapperrel. Szerelem szövődik a kifejezetten erőszakellenes Bora és az agresszív énekes között. Mindeközben forrong a város, felbolydul az ország, és a lány a fiú oldalán szinte akaratlanul sodródik a forradalmi történések kellős közepébe…

Kemény Zsófi 1994-ben született Budapesten. 

Megjelent kötetei: 

Én még sosem (regény, 2014)

Nyílt láng használata (versek, 2015)

Mészöly Miklós: Az atléta halála

Komolyan hiszem, hogy csak az tud igazán tárgyilagos lenni, akinek minden oka megvan rá, hogy elfogult is legyen.   

„Tulajdonképpen két közérzet krónikáját adja könyvében Mészöly Miklós. Az egyik a rekorder Őze Bálinté, a másik pedig Hildié, Őze és saját, mozaikkockákból összeálló élettörténetének mesélőjéé, aki a szerető kissé kényes szerepében kísérte végig Bálint életének egyik felét, míg a másikról is tudomása volt. Mindkettőjüket a bizonytalanság, a magány kínozta és hozta egymáshoz közel, esténként pedig rövid időre eltávolította őket. Azt hisszük, Hildi Bálint emlékét kutatva írja meg a könyvet, pedig tulajdonképpen az orvul rátört magánytól menekül kétségbeesetten. Mert elvesztette, amiről azt hitte, hogy végre birtokolja ‒ a szerelmet, a boldogságot, a nyugalmat. Hilda vallomásait Mészöly hideg tárgyiassággal mondatja el. Kettős célt kíván ezzel elérni, a lelki-térkép realizmusát, a közérzet krónikája elemzésének valós voltát, s ugyanakkor a Bálintra és Hildára nehezedő magány, közöny, hidegség illusztrálását.” ‒ Gerold László 

„Az atléta halála nem sportregény ‒ írta művéről a szerző. ‒ Egy mai regényhős, aki sportoló, s egy mai történet, amelyik javarészt sportkörnyezetben játszódik, már-már olyan keret, ami érdemén felül alkalmas rá, hogy túlmutasson önmagán. S még arra sincs szükség, hogy az író törekedjék szimbolikus vagy allegorikus áthallásra.”

Mészöly Miklós (1921‒2001) a huszadik század második felének legjelentősebb prózaírója. 1944-ben avatták jogi doktorrá. 1943‒44-ben frontkatona volt, szerbiai fogságba került. 1949-ben feleségül vette Polcz Alaine-t. 1956-tól szabadfoglalkozású író volt.

Nádas Péter: Párhuzamos olvasókönyv

Aki olvasta a Párhuzamos történeteket, minden bizonnyal örömmel böngészi a regényben elbeszélt események hitelességét megalapozó, az ábrázolt korszakok levegőjét érzékeltető, a szerzőt a mű megírásában segítő dokumentumokat, továbbá Christina Viraghnak, a kötet német fordítójának bevezető esszéjét, a regény szerzőjével készült interjúkat és a jelentősen bővített záró tanulmányt Radics Viktória tollából. De legalább ennyire érdekesek a könyv illusztrációi, melyek részben Nádas Péter saját munkái, részben a háromkötetes nagyregényben ábrázolt helyszíneket, korokat felidéző archív fényképek.

A Párhuzamos olvasókönyv második kiadása számos új fotóval és dokumentummal gazdagodott.

Nádas Péter 1942-ben született Budapesten, Gombosszegen él.

Tompa Andrea: Omerta

Hallgatások könyve

De a rózsa, hát azt hogy mondjam el ezeknek a bőrkabátosoknak? A rózsa, elvtársak, a rózsa, magyarázom nekik, a rózsa, az nem egy virág, mondom, mikor ott nézelődnek a kertben. Hogyan mondhatnám el annak, aki nem tudja, mi a rózsa? A rózsát nem lehet elmondani senkinek, ahogy a földet se, aki nem szereti, akit nem húz magához a föld.

Tompa Andrea új regénye négy ember összefonódó és szétváló sorsát követi végig. Egy széki asszony, egy kolozsvári leány, valamint egy szerzetesnő és egy rózsanemesítő férfi szólal meg a könyvben. Miközben kénytelenek szembesülni az életüket közvetlenül befolyásoló történelmi korszakkal, egy szerelmi háromszögbe is belebonyolódnak.

Az ötvenes évek Kolozsvárján a város lakói a mind fojtogatóbb diktatúra kiszámíthatatlan fordulatainak kiszolgáltatva élik hétköznapjaikat. Van, akit magas pozícióba juttat a párt, van, akit börtönbe, az átmeneti enyhülés hónapjainak pedig egy csapásra véget vet az 56-os magyar forradalom.

Milyen életút választható ebben a félelemtől terhes történelmi korszakban? S mi történik a belső értékekkel, a vágyakkal? – Tompa Andrea monumentális regényének talált hősei akarva-akaratlanul megütköznek ezekkel a szorongató kérdésekkel.

A Fejtől s lábtól szerzőjének elbeszélői tehetsége új könyvében is magával ragadja az olvasót.

Tompa Andrea (1971) Kolozsváron született, Budapesten él. Író, színikritikus, a Színház folyóirat főszerkesztője.

Megjelent kötetei:

A hóhér háza (regény, 2010)

Fejtől s lábtól (regény, 2013)

A Jelenkor Kiadó szerzői a Margó Fesztiválon

(Petőfi Irodalmi Múzeum, V. Károlyi u. 16.):

2017. június 7. szerda 

22.00 Peer Krisztián: 42 – közreműködik: Hajduk Károly

„Ott tudtam utoljára írni, Ithakán” – írja Peer Krisztián. Ithaka talán egy hajó neve. A hazajutás visszatérés a nyílt vízre. A klasszikus témák versenyre kelnek, a halál úgy közelít, mintha fel lenne háborodva: ne gondolja senki, hogy a magány a vetélytársa lehet. Előlép a rejtekhelyéről, hogy azt hazudja, sohasem bujkált. De mi értelme újra írni, ha nem térhet vissza, aki a visszatérésnek értelmet ad? Versfelolvasás, zene.

2017. június 9. péntek 

18.00 Tompa Andrea: Omerta – Hallgatás könyve. A szerzővel Nagy Boglárka beszélget. Közreműködik: Takács Kati

Tompa új regénye az 1950-es évek elején indul, négy szereplő beszéli el személyes sorsát a korabeli Erdélyben. Három nő (egy széki asszony, egy kolozsvári leány, valamint egy szerzetesnő) és egy rózsanemesítő férfi hangja szólal meg a könyvben. Miközben mindannyian kénytelenek szembesülni az életüket közvetlenül befolyásoló zavaros történelmi korszakkal, lassacskán egy szerelmi háromszögbe is belebonyolódnak.

18.30 Bécs-Budapest Transit: Anna Kim. A Jéggé dermedt idő szerzőjével Kovács Edit beszélget, Kurdi Imre tolmácsolja.

Júniusban Anna Kim osztrák szerző a Bécs–Budapest Transit sorozat vendége, amelyet ezúttal a Margó Fesztivál keretében mutatunk be. A szerző Jéggé dermedt idő című kötete 2016-ban jelent meg Tatár Sándor fordításában a Jelenkor Kiadónál. 

Az Osztrák Kulturális Fórum és a PIM közös programja, támogatja a Fiatal Írók Szövetsége és a József Attila Kör. A könyv a Fiatal Írók Szövetsége és a Jelenkor Kiadó közös a Horizontok - A FISZ és a Jelenkor Világirodalmi Sorozatában szereplő kiadványa.

2017. június 10. szombat

15.00 Földényi F. László: A melankólia dicsérete. A szerzővel Winkler Nóra beszélget.

„A ​test és lélek, illetve az egészség és a betegség viszonyának gyökeres átértékelése szükséges ahhoz, hogy a melankóliának, ennek az utóbbi évszázadban egyre inkább háttérbe szorított fogalomnak visszaadhassuk az őt megillető jogait.” A szerző az európai kultúra kétezer éves történetét vizsgálja úgy, hogy nincsenek előre gyártott, kész válaszai, hanem a különböző korok és gondolkodók kérdéseit fogalmazza újra.

20.00 Nádas Péter: Világló részletek. A szerzővel Bagi Zsolt és Darabos Enikő beszélget.

Ezerháromszáz oldalon, két kötetben jelent meg Nádas memoárja, "az év legsúlyosabb irodalmi alkotása". Nem akart krónika helyett legendákat gyártani Nádas, ezért álomfejtéssel emlékek összetevőit idézi fel, történeteket meg darabokra szed, hogy utána megalkossa saját emlékeit, és azon keresztül új nézőpontból ismerjük meg a huszadik század első felének történelmét is.

2017. június 11. vasárnap

16.00 Schein Gábor: Üdvözlet a kontinens belsejéből. A szerzővel Nagy Gabriella beszélget.

Schein Gábor tizedik verseskötetét gondolatilag az Esernyők a Kossuth téren esszékötetéhez kapcsolja. Egy kivételesen nehéz élethelyzetben, a halálos betegséggel folytatott küzdelem hónapjaiban született versei azért illeszkednek természetes módon a pályaívébe, mert a költő a kezdetektől és szakadatlanul a léttel való szembenézéssel vívódik.

18.00 Kemény Zsófi: Rabok tovább. A szerzővel Szentesi Éva beszélget.

Kemény Zsófi sodró lendületű regénye egy szenvedélyes szerelem és egy spontán szerveződő forradalom története. A humorral, metsző iróniával átszőtt könyv hősei és hősködői a jelen Budapestjén próbálják megváltani önmagukat és az országot. A Rabok tovább története rávilágít arra, hogy egy politikai mozgalom könnyen vakvágányra tévedhet alkalmas vezetők és koncepció híján.

Dedikálás:

Jelenkor Kiadó standja (54) – Vörösmarty tér

2017. június 10. szombat

10.00 Nádas Péter

15.00 Kemény Zsófi

15.30: Kukorelly Endre

16.00: Bartók Imre, Jenei László

16.30: Földényi F. László

17.00: Tompa Andrea

17.30: Selyem Zsuzsa, Szabó Róbert Csaba

18.00: Ménes Attila

18.30: Térey János

2017. június 11. vasárnap: 

11.00: Peer Krisztián

15.00: Simon Márton, Závada Péter

16.00: Szabó Marcell

16.30: Varró Dániel

    17.00: Szabó Márton István

17.30: Schein Gábor

18.00: Forgách András