Dedikálások

Június 10. dedikálás a Vörösmarty téren a Lira standján (74-e)

VargaLászló Hommage á Franz Kafka

Csernák Árpád - Ország László  Olajfában lakozó    (novellák/fotók)

Nagy Cili A derű titka verseskötet Hartung Sándor festményeivel

Rózsássy Barbara Füveskerti költők esszékötet ('56-os Emlékbizottság által támogatott ingyenes kiadvány),
csak a Líra standján a Stádium könyveivel együtt lehet hozzájutni.

Csernák Árpád Olajfában lakozó – Ország László fotóival

Írónk számára abszolút érték a lelki egyenesség. Akkor írj, vallja, ha diktál az Úristen. Novellája morális tett. Olvasójának reveláció. Ország László fotóművészete megteremti írás és kép harmóniáját.

A két (Kaposvárott élő) szerzőről

Csernák Árpád író

Író, színművész, szerkesztő. 2002-ben alapította a Búvópatak c. polgári, kulturális és társadalmi havilapot; a főszerkesztője. Kaposváron

él. 2007-ben Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjban, 2011-ben Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztben részesült. A Stádium

Kiadónál megjelent kötetei: Csernák Árpád Válogatott novellái (2013), A doboz (2014 ), Társasjáték (2015). Most amikor (ismét egyszer) az elviselhetőség határmezsgyéjén iparkodik egyensúlyára találni ember és kora, szimbolikus értelemmel telítődik az írói portré. Az irodalom: óvás, népe szerető védelme a jövő kapujában. Gondolatisága kemény, önmaga iránt is kíméletlen elkötelezettje az igazságnak.

A Csernák-novella emberi-közösségi dilemma-feloldás. Morális tett, melynek abszolút értéke lelki egyenessége: „Ne fogalmazz, ne

erőlködj, csak akkor írj, ha diktál az Úristen.”

Ország László fotóművész

A múlt század közepén születtem Balatonmagyaródon. „Mezőn nőttem fel” – édesanyám szava szerint. Gyerekkoromról a nyár

napfénye jut eszembe: mezítláb járok a rétek füvén, a mezők kocsiútján, de toronyiránt a tarlón is… megyek a Mosóra (a Zalába

torkolló patak), én is utazom a vízen (majdani csónakomon), a Zalát elérem, a Balatont, tovább a Sión, végig a Dunán – a tengert,

az Óceánt… Tanultam Kiskomáromban, Sopronban, Pécsett, Budapesten. Tanítottam alsó-, felső tagozaton, gimnáziumban, egyetemen. Tanítottam? Tanultam inkább, hogy kérdéseim legyenek…

Voltam segédmunkás, k.n. nevelő, tanár, mestertanár, művésztanár (ahogy papírjaimra írták), most már „szabadúszóként” csak jelző

nélküli ember vagyok. Képet, képtárgyat, installációt, mozgóképet készítek. Keresem látszata mögött a való felfogható rendjét. Úton

vagyok… gyakran gondolok az óceánra…

Kiadó:   STÁDIUM KIADÓ                                                      

Szerző: CSERNÁK ÁRPÁD

Cím:     OLAJFÁBAN LAKOZÓ

Alcím:   ORSZÁG LÁSZLÓ FOTÓIVAL

Szerkesztette: KÁRPÁTI KAMIL

Illusztrálta:  ORSZÁG LÁSZLÓ (FOTÓ)

Megjelenés tervezett időpontja:  2017. május 24.

oldal:  84              

3.900 Ft

Rózsássy Barbara A Füveskerti költőkről − esszékötet

Irodalomtörténeti hiányt pótló, pályadíjas kötete az ötvenes években Vác politikai börtönében raboskodó költőkről (Béri G., Gérecz A., Kárpáti K., Szathmáry Gy., Tollas T., Tóth B.) írt esszéit tartalmazza.

„Habár több mint két évtizede látott napvilágot a Füveskert 1954-1995 című gyűjteményes kötet, melyből olvasó, író és kritikusa egyaránt tájékozódhatott a füveskerti költőkről és szellemi örökségükről, mégis annak fényében, hogy mind a mai napig e szellemi örökség közkincsként, nemzeti kincsként való el- és befogadása nem történt meg, elsőként szükségesnek látom az alapvető fogalmak tisztázását. Saját keserű tapasztalataim visznek erre, mivel több ízben szembesültem a szégyenteljes ténnyel, hogy életművük és sorsuk ismeretét tekintve még a szakmabeliek is gyakorta homályban tapogatóznak. Ördögi kör ez. A korábbi (rendszerváltás előtti) megfélemlítésből, gyávaságból fakadó szándékos hátat fordítás a későbbiekben (a rendszerváltás után) olyan fokú tájékozatlansághoz vezetett, melynek következménye ma az ismételt hátat fordítás. Az irodalomtörténész, aki feje tetejére állt világunkban nem a költők által írt kánonban gondolkodik, hanem maga óhajtja meghatározni annak paramétereit, tájékozatlanságát immár elutasítással leplezi. 

Éppen ezért, a félreértések elkerülése végett tisztázzuk mindjárt az elején, füveskerti költők alatt az ÁVH váci politikai börtönében működött egyetlen költőcsoportot értjük, azaz Béri Gézát, Gérecz Attilát, Kárpáti Kamilt, Tollas Tibort, Tóth Bálintot és Szathmáry Györgyöt.

(…) Költészetük, melyet bár a szabadulás után is át- meg átsző a börtönmúlttal való szembenézés, ha tudomást veszünk róla, ha nem, az egykori cellafalakon jócskán túlnőve, mára kulturális örökségünk elidegeníthetetlen része.”  (Idézet az egyik esszéből)

Kiadó:  STÁDIUM KIADÓ                                                      

Szerző: RÓZSÁSSY BARBARA

Cím:    FÜVESKERTI KÖLTŐK

Alcím:  ESSZÉK

Megjelenés tervezett időpontja:  2017. június 6.

oldal  188                         

ingyenes kiadvány

Varga László: Hommage à Franz Kafka

Az idén 87 éves művész képgrafikai tevékenysége pályája korai szakaszától rendkívül atmoszferikus; sajátosan, személyesen értelmezett rajzokkal kapcsolódik Kafka szorongató életművéhez.

Varga László grafikusművész 1930-ban született Magyarországon, Mosonmagyaróváron. Építőművészként diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd grafikusművészként bontakozott ki pályája. Egész életében tevékenysége fókuszában volt Franz Kafka irodalmi életműve. Kafka művei folyamatos kép- és tárgy-alkotásra inspirálták. Ez a kiadvány munkásságából elsősorban a Kafka életmű hatása alatt megszületett műveiből ad válogatást, melyek között művészeti író, művészettörténész, irodalomtörténész költő, történész kisebb nagyobb írásai helyeződtek el. Feledy Balázs művészeti író, e kiadvány szerkesztője az életút fontosabb állomásaira is utalva ekként fogalmaz: „Varga László egészen sajátos és különös módon, bizarr látványossággal és elevenséggel, technikai változatossággal, személyes grafikai nyelven tud kedvet csinálni Kafkához. ilyen hatást persze csak az tud elérni, aki nagyon átérzi, érti és hiszi az adott életművet, rá tud hangolódni minden rezdąülésére, s ezt látvánnyá is képes alakítani.” Kalász Márton Kossuth-díjas költő, a Magyar Írószövetség volt elnöke, a Nemzet Művésze írásában kiemeli személyes affinitását Kafka életművéhez, majd jelzi, hogy az általa látott Varga László kiállításon milyen szuggesztív erővel hatottak rá a művész munkái, s mennyire felelevenítették Kafka műveit. Így ír: „Varga László grafikusművész kiállítását, úgy gondolom, legelsősorban hommage-nak tekinthetjük, s persze elmélyült értelmezésnek – még azt is hozzátehetjük, válaszadási kísérlet Kafka majd egy évszázada föltett kérdéseire.” Gál Jenő (Evzen Gal) irodalomtörténész, a Prágai Károly Egyetem oktatója, aki korábban évekig volt Budapesten a Cseh Kulturális Intézet igazgatója, írásában szinte panoramikus áttekintést ad Kafka cseh fogadtatásáról, az irodalmi kánonban elfoglalt helyéről, s feleleveníti Varga László munkáival kapcsolatos személyes benyomásait. Többek között így ír: „Arra … határozottan emlékszem, hogy azokból a képekből és grafikákból, melyeket az évek során több alkalommal is volt lehetőségem újra és újra látnom közös rendezvényeinken, már elsőre is ugyanaz a nyersesség s egyben visszafogottság, kíméletlenség és kedvesség, tragédia és irónia, nagyság és esendőség fogott meg, mint Kafka műveinek első olvasásakor. Végre Kafkára vonatkoztathattam Kafkát. Számomra Varga Laci a budapesti Kafka.” Buzás Kálmán történész Varga László munkásságát szélesebb kontextusba helyezi, majd így fogalmaz: „Varga László egész életet szentelt Kafkának. Sokáig nem értettem, néha úgy gondoltam, hogy már értem, de csak hamis kép volt. Most jött el az idő… Vargát megismerve. Képes a vizualitás segítségével megmutatni a paradoxon és abszurd pszichológiáját…” Szepes Hédi művészettörténész, aki szintén a művész munkásságának régi ismerője, így írt: „Varga a hideg, szenvtelen, aprólékosan pontos, kimunkált irodalmi művekhez olyan illusztrációkat készít, hogy megcsendül bennük az alapmotívum, a valóságos tartalmat a láttatás mesteri megfogalmazása veszi át., a tárgyak, a figurák titkos értelmet kapnak.” Tasnádi Attila művészeti író, kritikus, írásában elsősorban Varga László széles érdeklődéséről ír, grafikái és plakáttervei kapcsán. Így ír: „Sajátos, gondolati realizmusa szimbólummá transzponálja a hétköznapi eseményeket és jelenségeket, s e szimbólumokat kell értelmeznie annak, aki meg akarja érteni mondanivalóit. Bár lapjai olykor bonyolultnak tűnnek, megfejtésük némi fantázia és asszociációs készség birtokában mindig megoldható.”

A kötetet a nagyszabású képanyag és az írások mellett a művész életrajza, egyéni kiállításainak jegyzéke, valamint csoportos kiállításokon történt részvételeiről adott tájékoztatás egészíti ki.

A kötetet a Stádium Kiadó jelentette meg Budapesten 2017-ben.

Kiadó:  STÁDIUM KIADÓ                                                      

Szerző: VARGA LÁSZLÓ grafikusművész

Cím:    HOMMAGE à FRANZ KAFKA

Alcím:  ÉLETMŰ-ALBUM

Sorozatcím:

Válogatta: FELEDY BALÁZS

Sajtó alá rendezte (csak klasszikus szerzők esetén kell kitölteni):

A tanulmányt, vagy előszót írta: FELEDY BALÁZS , SZEPES HÉDI, TASNÁDI ATTILA, GAÁL JENŐ, KALÁSZ MÁRTON, BUZÁS KÁLMÁN

Megjelenés tervezett időpontja:  2017. május 20.

oldal  96                         

5.900 Ft

Nagy Cili: A derű titka

Nagyszabású kortárs költőnk kilencedik verseskönyvének megjelenése, költői értékét tekintve a Könyvhét kiemelkedő eseményének ígérkezik. Nagy Cili könyvét Hartung Sándor festményeivel díszítettek.

Nagy Cili kilencedik verseskötetével – benne Hartung Sándor festményeivel – a Stádium különleges költői ajándékot tesz le 2017 Ünnepi Könyvhetének asztalára.

Vele együtt induló költő kortársai írták róla: „Még 2010-ben megjelent, A szembenézés gyönyöre című válogatott kötete kapcsán írtam Nagy Ciliről, hogy a XXI. század költészetének hangját vélem felfedezni verseinek olvasása közben. Ennek immár hat éve. Azóta a költőnek két újabb könyve látott napvilágot a Stádiumnál (Álarcodon átüt, 2012; Az örvény középpontja, 2015), és semmi kétség: e hangot rendületlenül hallom. Az alkotó azonban – akinek immár szám szerint kilencedik kötetét jelentetjük meg – megmaradt az őt akkor is, most is körülvevő „titokzatos elvonultságban”, keveset hallunk felőle, legújabb műveit hiába keresnénk irodalmi folyóiratok hasábjain. 

A nyílt szembenézés, emberi és költői önmaga széles spektrumban bemutatott vállalása Nagy Cili költészetének mindig is vezérvonalát jelentette. Ez szólít meg minket verseiben. Ez az, aminek nem tudunk ellenállni. Még abban az esetben sem, ha netán felmerül bennünk némi gyanú, hogy sorai igen sarkítva tükrözik a valóságot – hiszen közben érezzük megfellebbezhetetlen igazát, azonosulunk vele. Lehengerlő kendőzetlensége magától értetődő módon ad hitelt minden szavának. Na de érdekli is a versolvasót a precíz realitás! „Vers legyen” – mondja a költő, s bizony mélyen egyetérthetünk felszólításával. Szuggesztív képekbe szedett szimbólumain keresztül jól látjuk, mekkora súllyal bír itt a meg nem alkuvás, a lélektelen, kiürült emberi kapcsolatokkal való szembefordulás.” (Rózsássy Barbara)

„A megtisztulás felé való űzetés itt veszi kezdetét, amely végzetes, mert nagy árat kell fizetni érte, hisz a pusztulás és a szükségszerű pusztítás útján vezet végig. A kínok általi lelki megtisztulásról beszélek. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy Nagy Cili erőteljes, kimagasló költészetének épp ez az űzetés szolgáltatja, termeli fő energiáját, mint egy mítoszi transzformátor. A transzcendens úton-levés, a két fő: ördögi és isteni, ösztöni és értelmi erő közötti örök küzdelem. Ez a szenvedés és harc visz Nagy Cili lírájába lendületet, dinamizmust. Alkatilag is olyan költőről van szó, akinek a bármilyen nyugvópontra jutott lélek többé nem rejtegethet kihívásokat. A megérkezés nála egyenlő a halállal. Nem hiába láttam s neveztem már évekkel ezelőtt is költészetét purgatóriumnak.” (Szentmártoni János)

Kiadó:  STÁDIUM KIADÓ                                                      

Szerző: NAGY CILI

Cím:    A DERŰ TITKA

Alcím:  Hartung Sándor festményeivel

Sorozatcím:

Válogatta: KÁRPÁTI KAMIL

Illusztrálta:  HARTUNG SÁNDOR

Megjelenés tervezett időpontja:  2017. május 24.

oldal  104                          

3 290Ft

Vers és kép -  Kárpáti Kamil verse Gí fotóival

Rózsássy Barbara Az érc negatívja c. esszékötet