A Macskássy Gyula pályázat finanszírozási támogatásával (melyet két ízben is elnyertek, először 2012-ben, majd 2015-ben) megvalósult animációs filmsorozat célja tehát kettős volt. Egyrészt a tanszéki alumni hallgatók munkáinak megvalósulását tette lehetővé, másfelől elkötelezték magukat egy speciális célközönség, a gyerekek irányában. Számukra nem csupán a kortárs irodalmat kellett közel hozni, de legalább ekkora feladat a legkülönfélébb vizuális ingerekkel folyamatosan körülvett, még oly fogékony, ifjú elméket is egy izgalmas animációs esztétika felé terelgetni. A kezdeményezés nem újkeletű, a MOME Anim 2008 óta foglalkozik kortárs magyar versek és dalok feldolgozásával, Fülöp József, a MOME rektora és az animációs program vezetője producerként, Domonyi Rita, a MOME oktatója pedig dramaturgként a kezdetektől gondozzák ezeket a munkákat.

A 2017-re második körben elkészült sorozat 17 animációs filmet jelent, melyhez 15 rendező tartozik, a legkülönbözőbb vizuális fantáziával és alkotói attitűddel. A sorozatban több technikával is találkozunk a stop motiontől a rajzanimációig, s ahány alkotás, annyiféle elbeszélői hang és vizuális világ jelenik meg a vásznon – egyben végignézve az egész sorozatot tehát kifejezetten komoly fantáziatréningben lehet részünk. Az igényes mozgóképi művészet iránt lelkesedő szülőknek ez egy páratlan lehetőség arra, hogy finomhangolják gyermekeik érzékeit a filmes esztétika iránt, hiszen ezekkel a rövidfilmekkel sikeresen megtörhetjük az uralkodó CGI-trendek „dizniesztétikájának” egyeduralmát.

Az animációs forma lényege abban a különleges, képlékeny világban rejlik, amelyet ez a művészeti forma játszi könnyedséggel teremteni képes, s amely világnak a szabályai teljes mértékben eltérnek az általunk ismert világ fizikai törvényszerűségeitől. Az animációban mindent a hangsúlyos vizualitás ural, a szereplők és legfőképpen a megkonstruált tér is absztrakt – gyakran éppen ahhoz hasonlóan, ahogyan a gyermekrajzok és a gyermeki fantázia logikája tükrözik a világot. A gyerekek igényes animációk nézésére való szoktatása rendkívüli módon edzi a fantáziát és a mozgóképi történések megértését is, hiszen ez a mozgóképi műfaj a lehető legtöbbet kívánja a nézőjétől: ezesetben kifejezetten sok kreatív energiát és értelemadási szándékot kell hozzáadnunk a műélvezethez.

Tamás Iván 2013-ban végzett a MOME animációs mesterképzésén, ő is egyike a 2017-re elkészült sorozat tizenöt rendezőjének, s maga is különösen fontosnak tartja a szórakoztatás mellett a projekt edukációs potenciálját. “Ez (ti. az óvodás és kisiskolás) szerintem egy különlegesen fontos korosztály, mert én úgy látom, hogy a tartalom minőségétől szinte függetlenül a gyerekeket elbűvöli a képernyő. Épp ezért nagy felelősséget éreztem, hogy olyan tartalmat hozzak létre, ami igazi értéket képvisel képben, hangban, tartalomban egyaránt” – magyarázza Iván, aki nagyon elégedett az elkészült anyaggal, noha az útja A rossz idő című film elkészültéig nem volt magától értetődő. Iván saját bevallása szerint nagyon örült a felkérésnek, a Domonyi Rita által neki ajánlott László Noémi-vers azonban nem indította be a fantáziáját. Iván nagy tisztelettel és érdeklődéssel fordul a társművészetek felé, s kivárta az ihletett pillanatot, amikor rátalált a megfelelő alapanyagra. “Elolvastam a költőnő köteteit (Feketeleves, Labdarózsa), és így bukkantam rá A rossz időre, ami már első olvasásra nagyon izgalmas volt, és aztán minél többet foglalkoztam vele, annál jobban megszerettem. Azt éreztem, hogy a vers már szövegként is nagyon vizuális, ráadásul humoros is, így szinte animációs adaptációért kiált.”

A rendező azonban már a legelején tudta, hogy ebből a versből dalnak kell születnie, s miután zenész barátai és kollégái egy új formát adtak az eredeti anyagnak, minden készen állt az animáció megalkotásához. “Az animációs filmkészítés gyakran próbára teszi az ember kitartását: egyetlen rövidfilm miatt is heteket, hónapokat néha éveket ülünk a rajzasztal/számítógép előtt, és közben könnyen el lehet bizonytalanodni. De aztán amikor végre megérik a projekt arra, hogy az ötletgazdán kívül más szakember is kezébe veheti - dramaturg, vágó, színész, zenész stb. - akkor megtörténik a csoda. Hát, valahogy így volt A rossz idővel is.”

Az animációs filmsorozat befogadását nagyban megkönnyíti a legkisebbek számára a sok zene és fülbemászó dallam, megjegyezhető versszöveg, valamint a kis forma: két-három percnyi egybe tartozó mozgóképi anyagot befogadni lényegesen könnyebb, mint egy hosszabb lélegzetű munkát, ilyen módon még egy óvodás is megnézheti egyben az egész blokkot. Varró Danitól Lackfin át Tóth Krisztináig terjed a kortárs költők széles palettája, az egyedi hangokhoz pedig minden esetben sajátos vizualitás társul, nemritkán a humor különféle alakzataival, iróniával, parabolával vagy képi metaforákkal együtt, amelyekben többszöri újranézés után is mindig marad tartalék, számos megfejtendő és megértendő részlet. Tamás Iván A rossz idő című verssel kapcsolatban állapítja meg, ám nem kizárólag az ő munkájára érvényes az állítás, mely szerint „azon túl, hogy szórakoztató élményt jelent gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, a művészet eszközével  teszi lehetővé a két világ találkozását. A vers animációs filmre adaptálását is ez motiválta: igényes szórakoztatást nyújtani minden korosztálynak és elősegíteni egymás kölcsönös megértését.”

Kortárs gyerekversek és dalok a MOME Animtól

Producer: Fülöp József

Kreatív producerek: Domonyi Rita, Falvai Györgyi

Dramaturg: Domonyi Rita

Vágó: Czakó Judit

Produkciós menedzser: Holló Leleszi Krisztina

Financiális Pályázati menedzser: Mayer Mónika
Támogatók: NMHH – Média Mecenatúra