Habár a kísérleti filmekért általában csak az igazán fanatikus cinéphilek lelkesednek, a filmtörténeten végigtekintve meglepő módon tetten érhető az experimentális alkotások fősodorra gyakorolt hatása. A húszas évek orosz avantgárdjában Szergej Eisenstein montázselméletét etűdökben tette próbára, majd forradalmi témájú játékfilmjeikben is alkalmazta. Martin Scorsese-t bevallottan inspirálta Kenneth Anger 1964-es, zenés, videoklip-stílusú Scorpio Risingja, ami Scorsese rockzenés montázsain (emlékezzünk például az Aljas utcák nyitó képsoraira) érezhető is. Bódy Gábor tudatosan törekedett arra, hogy az experimentális dokumentumfilmjeiben tapasztalt filmnyelvi jelenségeket egészestés játékfilmjeibe (Amerikai anzix, Psyché, Kutya éji dala) integrálja. A kísérleti jellegű (bár széles körben forgalmazott) Tavaly Marienbadban nélkül pedig talán Christopher Nolan Mementója is másmilyen lett volna.

Tulajdonképpen a fiatal magyar kísérleti filmes Lichter Péter művészi pályáján is ez a fejlődési ív figyelhető meg kicsiben. Sőt, teoretikusként Lichter doktori disszertációjában a hatvanas-hetvenes évekbeli amerikai sci-fik (többek között a 2001: Űrodüsszeia és a Csillagok háborúja) és a korabeli amerikai experimentális filmek kölcsönhatását vizsgálja, s kimutatja, hogy Stanley Kubrick vagy George Lucas művein nemcsak hogy korabeli avantgárd művészek dolgoztak, de a 2001 utolsó harmadának pszichedelikus képsorai vagy az Egy új reményben a fénysebességre gyorsulás pár másodperce absztrakt filmetűdökként is felfoghatók. Így az archív felvételekkel, a vágással és filmes klisékkel kísérletező Lichter Péter korábbi rövidfilmjeiben (Kazetta, Rimbaud, Non-Places: beyond the Infinite, Polaroidok) kidolgozott formai megoldásokat első egészestés játékfilmje, a Fagyott május történetének szolgálatába állította.

A Fagyott május nem közöl túl sok információt arról, mikor és hol játszódik. A nyitójelenetben csupán egy felirat tájékoztat, hogy 1990 környékén, „a bukás után” veszi fel a fonalat a lassú, de meglepően eseménydús cselekmény. Lichter Péter meg is erősítette egy interjúban, hogy az általa és Bartók Imre író által kitalált történet tulajdonképpen retro-scifi, mivel a háttérsztori szerint Kelet-Európa egy alternatív, nem éppen békés rendszerváltáson esett át. A cselekmény során a Fagyott május a nézőt az egyik túlélővel azonosítja, végig az ő perspektívájából, szubjektív kameranézetből szemléljük és éljük át az eseményeket.

A Fagyott május meg nem nevezett főhőse bolyongása során egy elhagyatott gyerektáborban pillant meg valakit, s a kiüresedett világban a magányos főszereplő az entitás nyomába ered azt remélve, hogy végre felveheti a kapcsolatot egy hozzá hasonló elveszett lélekkel. Tapasztalatait egy újra működésbe hozott számítógép szövegszerkesztőjében rögzíti, képzeletbeli társának címezve a naplóbejegyzéseket. A cselekmény során a néző ezekből az írásokból tájékozódik a főhősön elhatalmasodó paranoiáról és pánikról, és az erdőket, épületromokat járva a befogadóban is egyre inkább erősödik az érzés, hogy nemcsak a főhős kutat élőlények után, hanem nagy valószínűséggel őt is figyeli és követi valami.

A Fagyott májusról már első pár perce után ki lehet jelenteni, hogy elképesztően kreatív, erős atmoszférájú és igencsak nyomasztó alkotás. A cselekmény fő helyszíne az erdő, illetve az erdőszéli romos házak. A sűrű, főhős (illetve a néző) fölé magasodó faoszlopok, az átláthatatlan, párás-nyirkos rengeteg és a képek hűvös tónusa megalapozzák a pszicho-horrorhangulatot. Ehhez járul hozzá az, hogy a játékidő nagy részében nem látunk élő emberi lényeket, és állatokat is ritkán. De az elemlámpával megvilágított, avarban kuporgó róka vagy a hirtelen elfutó őzcsorda képei is mind-mind rendkívüli módon szorongáskeltő jelenségek a fényviszonyok, a keretezés és a szerkesztésmód miatt. Ehhez pedig hozzájárulnak a téli erdőt idéző hanghatások, melyeket a rendező elmondása szerint utólag kevertek a jelenetek alá. Így Lichter műve nemcsak kép-, de hangművészet is.

A Fagyott május történetszinten sem mondható unalmas alkotásnak. A rendező korábbi rövidfilmjeiben az archív felvételek mellett a formai- vagy műfaji dekonstrukció volt a kulcsszó. S bár Lichter Péter játékfilmjében a horrorhatás is érvényesül, tempója és perspektívája miatt mégis lebontja a hagyományos játékfilmes konvenciókat. Természetesen ezúttal is vannak filmes- és egyéb kulturális utalások a történetben: a film elején a hosszú, komor svenk a fák lombkoronájáról Kubrick Ragyogásának nyitányát juttathatja eszünkbe, míg maga a sztori egyaránt megidézi a klasszikus Robinson Crouse-történetet, a Blair Witch Project-féle erdőben játszódó horrorfilmeket és persze a manapság népszerű videojáték-műfajt, az úgynevezett walking simulatort.

S mint Lichter Péter megerősítette a már idézett interjúban, nem tudatos törekvés volt a számítógépes és konzoljátékos stílus, de a rendező szerint a Fagyott május valóban hasonló célból lassítja le a filmcselekményt, és használja a szubjektív kamerát, mint például az említett játékműfaj egyik kiemelkedő darabja, a nyomozós, szintén erdőben és elhagyatott kis településen játszódó horror, a The Vanishing of Ethan Carter. Akár a walking simulatorökben, a szubjektív perspektíva és a lelassított tempó Lichter Péter horrorjában is arra kényszeríti a befogadót, hogy a történet hősével azonosulva saját bőrén érezze, milyen kiszolgáltatottnak, magányosnak lenni, és reménytelenül keresni a kapcsolatot valakivel, aki talán el is utasít, sőt ránk támad, ha végre találkozunk vele.

A posztapokaliptikus, elnéptelenedett világ, a komor, néhol kopár erdő és a romos települések pedig mind felfoghatók egy allegória alkotóelemeiként. A horrorkliséket Lichter Péter bevallottan tudatosan idézte meg, s csupán eszközök arra, hogy erősítsék a szorongató elveszettség és egyedüllét hangulatát. A magányból fakadó kiszolgáltatottság nem annyira posztapokaliptikus, sokkal inkább kaotikus és túlburjánzott cybperpunk-világunkban is jelenlevő probléma. A Fagyott májusban naplóként használt számítógép a legdirektebb szimbólum, hiszen infotársadalmunkban a közvetlen kapcsolatokat éppen a számítógép, illetve az internet rombolja le, s teszi elszigetelt, arctalan és egymás számára kiszámíthatatlan entitásokká az egyéneket.

A „messziről jött ember azt mond, amit akar” közmondás új értelmet nyert manapság, és úgy alakítható át, hogy „az interneten kommentelő azt mond magáról, amit akar”. A cinikus trollok a huszonegyedik századi internetkultúra jelenségei, s ezek a komolyanvehetetlen, névtelenségbe burkolódzó közösségromboló hozzászólók, vagy a közösségi oldalak már-már tudatos hazugságra buzdító szolgáltatásai és beállítási lehetőségei (névváltoztatás, életesemények szűrése, állapot, státusz titkosítása stb.) mind csökkentik a tapasztalt felhasználók világhálóba (és embertársaikba) vetett bizalmát. Hogy ki a barát és ki az ellenség, ugyanúgy nem tudjuk eldönteni virtuális valóságunkban, mint a Fagyott május bizonytalanul menekülő és társ után kutató főhőse az erdő sűrűjében.

Lichter Péter alkotása sajnos nem kap széles körű moziforgalmazást, pedig a szorongásra építő Fagyott május a mozi sötétjébe való, a nagyvászonról ránk nehezedő erdő és a komor disztópia a vetítőtermekben hat igazán. S bár nem konvencionális horrorfilmről van szó, a félelem tárgyát nem is látjuk, a Fagyott május éppen azért élvezhető, amiért egy pszichológiai hadviselésre alapozó videojáték: erős, nyomasztó atmoszférája beszippant, és a radikálisan lelassított filmtempó miatt tökéletesen bele lehet feledkezni Lichter Péter filmjébe. Akár Kubrick vagy Tarkovszkij nagyjátékfilmjeinek nézése közben, úgy a Fagyott május alatt is más, elmélyültebb tudatállapotban gondolkodhatunk el saját (társas) magányunkról. Ráadásul ebben az idei, valóban fagyott májusban Lichter Péter horrorfilmje még aktuálisabb.

A cikkben szereplő képek a film készítőjétől származnak!

Fagyott május

Színes, magyar horror, sci-fi, 72 perc, 2017.

Rendező: Lichter Péter

Forgatókönyv: Bartók Imre, Lichter Péter

Operatőr: Gerencsér Dávid

Vágó: Kovács Éva Vica, Gerencsér Dávid

Producer: Roger Deutsch, Harmi Gábor, Lichter Péter, Osváth Gábor

Zene: Horváth Ádám Márton

Szereplők: Pálos Hanna, Lichter Bertalan

A film hazai vetítései májusban:

- május 5. (péntek), 18:30: Art+ Cinema (1074 Budapest, Erzsébet krt. 39.)

- május 11. (csütörtök), 19:00: Resident Art Gallery (1061 Budapest, Andrássy út 33.)

- május 12. (péntek), 18:30: Art+ Cinema (1074 Budapest, Erzsébet krt. 39.)

- május 19. (péntek), 18:30: Art+ Cinema (1074 Budapest, Erzsébet krt. 39.)

- május 24. (szerda), 19:00: 2B Galéria (1092 Budapest, Ráday utca 47.) TECHNIKAI OKOKBÓL ELMARAD!

- május 26. (péntek), 20:00: Apolló mozi (7621 Pécs, Perczel Miklós u. 22.)