építészet
2008. 03. 07.
Tezuka félig kékben a KÉK-ben
(Bubbles from Japan – kiállítás megnyitó március 4. 19:00, Kortárs Építészeti Központ)

Takaharu Tezuka

az előadás

Tezuka keres

Tezuka mereng

akik a tetőn nőnek fel

még több gyerek a tetőn

több tető, több gyerek

mintha ott lennénk...

szoba kilátással

Tezukáék

Tetőház

A tetőház esetében a megrendelő családdal ismerkedési céllal elköltött ebéden is feltették a kérdést: mit tartanak a legfontosabbnak, ha elképzelik leendő házukat? Nekik a tető volt a legfontosabb, használni szerették volna a tetőt. Ebből a gondolatmenetből kiindulva született meg a ház, amit világszerte egyre többen ismernek: a tetőt, amit élettérként használ a család. Az ötlet meghökkentő, és nagyon egyedi. Van a tetőn minden: zuhany, konyha, étkező, játéktér, fal, ami tereket választ el egymástól.
Lejtése okozott némi problémát például az étkező asztal elhelyezésénél, aminek nem árt, ha legalább az asztallapja vízszintes. Az asztal egyik végén rövidebb, másik végén hosszabb lábakkal áll a tetőn. Tezuka úr mosolyogva mondta el: az asztal rövidebb lábakkal rendelkező végét az alacsonyabbak, a másik oldalát a magasabb emberek használják, így mindenkinek kényelmes.
Aztán megtudhattuk, hogy a ház asszonya, a tetőről a pár száz méterre lakó édesanyja házára lát, így állandó figyelemmel kísérheti életét.
A szomszédok is szeretik a házat, ugyanis nem magasabb az ő házuknál, nem árnyékolja őket, nem takarja kilátásukat.
A földszinten minden helyiségnek van tetőkibúvója, ami egyben egy szeletét mutatja az égnek, és kijárat is van mindenhonnan a tetőre, létrával. Minden tetőablaknak van egy tulajdonosa a családból. Mivel a tetőszerkezet kialakítása felemésztette a család pénzének nagy részét, a ház belső tereinek kialakítása rendkívül egyszerű és olcsó lett. A világítás is ezt tükrözi: egyszerű villanykörték lógnak kábeleken, semmi cicoma.
Tezuka javasolja, ha arra járunk, nézzük meg a házat, könnyen megtaláljuk, csak beülünk egy taxiba, minen taxis tudja, hová kell mennie, ha azt hallja, Tetőház.
Fuji Óvoda

A fotókat nézve a gyerekek láthatóan szeretnek itt lenni. Hatalmas körökben rohangászhatnak a tetőn, felmászhatnak a fákra, lóbálhatják a lábukat, átdugva a korláton. A tetőről csúszdán is lejuthatnak a nagy, védett belső udvarra.
A belső tér kialakításánál nagy dilemma volt, hogy rengeteg kis termet kellett volna elhelyezniük, egymástól és a külvilágtól úgy leválasztva, hogy a zajok ne legyenek zavaróak. Az óvoda belső tere végül egyetlen hatalmas légtér lett. A gyerekek így, hogy egymás mellett különböző tevékenységeket végző csoportok vannak elválasztás nélkül, jobban megtanultak egy dologra koncentrálni. Takaharu Tezuka elmesélte, hogy gyakran járnak az óvodában tévéstábok forgatni, a gyerekek azonban kizárva a külvilágot, hátat fordítanak a kameráknak, csak az éppen zajló foglakozásra összpontosítanak.
Az óvoda másik erőssége, hogy teljesen átjárja a levegő, így még a nagy nyári, gyakran 40 ºC feletti melegben sincsen szükség légkondicionálásra, pedig Japán többek között a rengeteg légkondicionáló használatáról hírhedt. Ahogy a tetőháznál, itt is egyszerű villanykörtéket használtak világításként, itt azonban nem elsősorban költségspórolás miatt, itt tanító célzattal. A mai Japán gyerekek gyakorlatilag nem találkoznak már villanykapcsolóval, minden elektromos eszközt távirányítóval működtetnek, egészen kicsi gyerekkoruk óta. A Fuji Óvodában viszont a tervezőknek köszönhetően megtanulják, hogy lehet felkapcsolni egy lámpát kapcsolózsinórral.

Tezuka elmondja, hogy a legtöbb ötletüket az óvoda tervezése során saját gyerekeiktől kapták, ahogy őket, az ő játék-szokásaikat, igényeiket figyelték. Aztán megterveztek egy nagy, tetőre helyezett játszóteret.
Matsunoyama Természettudományi Múzeum
Japán ezen területén telente nem ritka a 6-7 méter magas hó, és a nagy hideg. Az épületet úgy kellett megtervezni, hogy ellenálljon a vastag hóréteg súlyának, nyomásának.
Az épület kitartóan kanyarog az erdő széli völgyben, mintegy 120 méter hosszan. Az acél épülettestet hatalmas nyílászárók nyitják meg a hó és a természet felé. A legnagyobb nyílászáró 14 méter hosszú, ennek vastagsága 7,5 cm, súlya 4 tonna körül. Tezuka elárulja, hogy nem üvegből van, hanem egy speciális műanyagból, akril alapanyagból, ami 7,5 cm vastagságban is teljesen átlátszó.

Az előadást Takaharu Tezuka személyes, családi képekkel kezdte, és azokkal is zárta, az utolsó képen kéken áll, piros felesége oldalán, sárga autójuk mellett. Széles mosoly az arcukon. Nagy taps.
Takaharu Tezuka honlapja
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
Kritika Biró Zsombor Aurél Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek című kötetéről
Avanti va il mondo – Megjelent Krasznahorkai László kötetének olasz fordítása