Többféle jellegű és többféle célú, más-más korosztályok számára készült könyvek illusztrációi láthatók a Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria Meseváros - Budapest (A főváros a gyeremekkönyvek illusztrációiban) című kiállításán. A válogatásban találkozhatunk kifejezetten a várossal vagy annak egy részével kapcsolatos, informatívnak szánt kiadványokból származó képekkel, mint például Tittel Kinga Mesélő Budapest című könyve, melyhez Kecskés Judit készítette a rajzokat, vagy a Ferencváros Gyerekeknek című kiadvány (szerző: Izápy-Tóth Nikoletta, rajzok: Remsey Dávid), de olyan kötetekkel is, amelyekben bár nem erre fókuszál a történet, de mégis egyértelműen látszik, hogy a helyszín Budapest. Ilyen például Lackfi János Belvárosi gyümölcsök című könyve, amelyben Molnár Jaqueline ábrázolta mással össze nem téveszthető módon a jellegzetes budapesti gangos bérházak világát, vagy Kun Fruzsina rajzai a belvárosi nyüzsgő éjszakai életről Nádori Lídia Sárkány a lépcsőházban című könyvéhez.

Hétköznapi realitás és elvarázsolt mesevilág egyaránt megjelenik a képeken. Kasza Julianna Április és az útkeresők című könyvének olvasói például megismerkedhetnek a közelekedési táblákkal és jelzésekkel, míg Herbsz László Finyi Petra A csodálatos szemüveg című történetéhez készült rajzai egy elvarázsolt Budapestre repítenek.

Több képen is érződik valamiféle retro-jelleg, a harsány színekkel mintha a 60-as és 70-es évek világát idéznék meg az illusztrátorok, talán leginkább Baranyai (b) András képein köszön mindez vissza, melyeket Gévai Csilla Amíg zötyögünk című könyvéhez készített. De nem feltétlenül szükséges ez az élénkség, s vannak olyan kiadványok is, melyekben a színek kiválasztását magukra az olvasókra - illetve ez esetben aktív résztvevőkre - bízzák, ilyen például Nemes Anita Fess Budapest! című kifestőkönyve.  

Ezenkívül találkozhatunk Budapest tematikájú társasjátékokkal is, valamint egy Budapest térképszőnyeggel, melyet a rajta található tárgyakkal együtt a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyeremekkönyvillusztrációs szemináriumának grafikusművész hallgatói készítettek.   

A Révész Emese és Kelemen Réka kurátorok által összeállított kiállítást megnyitó beszédében Gévai Csilla is arról beszélt, hogy Budapest mindenki számára más, mindenkinek más valami jut róla eszébe, jól látható ez az egymás mellé rakott rajzokon is, és szerinte már csak ezért sincs értelme szakmai féltékenységnek. Bár lehet, hogy sokban függ az írótól az illusztrátor munkája, a perspektíva, a színek, a hangulat mindig a rajzoló döntése. Ez is jól megfigyelhető a kiállításon látható képeken: minden illusztrátor hozza a maga nyelvét, játékát, vicceit.  Gévai Csilla elmondta még, hogy köszönet illeti a kiadókat, akik hajlandók illusztrált mesekönyveket kiadni, noha az is igaz, hogy a végeredmény, a könyvek megjelenése, a szívet-lelket beleadó illusztrációi munka nem pénz, hanem elsősorban belső igényesség kérdése.

Természetesen a műfaj legnagyobb kritikusai maguk a gyerekek, akik nem bonyolítják túl a témát: vagy tetszik nekik egy rajz, vagy nem. S már csak azért is komoly kis szakértők ők, mert míg mi, felnőttek hajlamosak vagyunk elmenni a részletek mellett, addig a gyerekek épp a részletekben rejlő lényegre figyelnek. Aki végignézi ennek a kiállításnak az anyagát, maga is tapasztalhatja, hogy a kiválogatott rajzok ennek az alapvető elvárásnak szemmel láthatóan sikeresen megfelelnek.