A Jelenkor kiadványa igazi csemegét ígér a költészet kedvelőinek, hiszen Varró Dániel a rá jellemző humorral ír azokról a hétköznapi – vagy éppen pont rendkívüli – dolgokról, amik felbukkannak az életében. Saját bevallása szerint ezek „bús férfipanaszok”, ám aki olvassa és hallja, leginkább csak nevet rajtuk. Hogy görbetükör-e ez, vagy csak önirónia arra nem kapunk választ, de a fesztiváli kavalkádban is beszippant a Kávéház.

„Ott ült a költő egyszerű szivével,

amiben nem volt semmi rafinált,

s a süteményes pultot nézegette,

hol annyi csúcsos krém és muffin állt…”

Ám mégis valamiképpen azt érezzük, hogy ez az egyszerűség nem elég, hogy több kell szimpla felolvasásnál, mert a gondolatunk egyre-másra egy másik stand felé kalandozik, ahol odaülhetnénk a fehér asztalhoz az „újkönyvszagú” szerzeményünkkel azért az aláírásért, vagy megkereshetnénk a sárga óriás Haribo macit, ami a rendezvény ideje alatt szorgalmasan osztogatja a segítőivel a gumicukrot, esetleg szívesen fotózkodnánk a hű katonáival masírozó Darth Vaderrel. Aztán mégis maradunk és nevetünk a poén-özönön. Dani pedig ül, és lehajtott fejjel olvas.

Van, hogy anekdotázik, történeteket mesél, elneveti magát a saját során, amikor visszaemlékszik az idős bácsira, aki egyetlen csúnya szó miatt felháborodott egy író-olvasó találkozón.

Aztán gyors váltással a személytelenebb versek irányába kanyarodunk, a „Boci, boci tarka…”-változatokból hallgatjuk meg a Villon-passzust, ez közönségsiker, el is hangzik a nagy kérdés, hogy hol lehet még ezekkel a versekkel találkozni. Sok kötetbe csempésztek, hangzik a felelet, majd Dani félig komolyan megjegyzi, hogy tervezi kiadatni őket egy kötetbe.

Hogy egy más stílust is mutasson, előkerül egy szabadvers, a Minden olyan, mint minden. Ám ez a terjengős költemény ide túl sok, a figyelmünk megint elkalandozik, és a költő is érzi, hogy muszáj valamerre lendülni. Végül leteszi a kötetét és egy félig kész történetet vesz elő. A közönség dönthet, a válasz pedig egyértelmű: mindenki A kis hablegényt akarja hallani. A szomjas troll megbukott. Ezzel kapcsolatban egyébként megjegyzi, hogy épp egy gyerekeknek szánt könyvön dolgozik, ami az északi, skandináv tematikájú mesék irányába visz.

A közel egyórás felolvasás után még kellemesen elbeszélget a jelenlévőkkel, akik közül egy-ketten kötetet szorongatnak a kezükben aláírásra várva, majd a hallgatóság szétszéled és beleveszik a forgatagba.