Bár a három ország gyerekirodalma a magyar gyerekkönyvkiadóknak hála nem ismeretlen a hazai olvasók számára, mégis rengeteg új könyvvel ismerkedhetett meg a közönség, akiknek soraiban számos gyerekkönyvkiadó munkatársát is fel lehetett fedezni.

A közönség soraiban ülők a lengyel, cseh és szlovák műfordítók könyvismertetői mellett Marek Vadas írót és Daniela Olejníková illusztrátort is hallhatták, akik közös, Menekülés című könyvükről beszéltek. A könyv fontos eleme, amely például a német gyerekirodalomban megjelent menekültlétet tematizáló képeskönyvektől elkülöníti, hogy Vadas és Olejníková nem valóságos tájakon vezeti könyvének hőseit. A kötetben megjelenik az összeurópai reflexió minden eleme. A méltató kritikák mellett Olejníková kiemelte a célközönség, azaz a gyerekek reakcióját a workshopok során. A gyerekek másképp értik, másképp látják a könyvet, mint a szülők. Nyitottabban.

A könyv a Brak kiadónál jelent meg, akiknek ez a második gyerekkönyvük, az első az ukrajnai háborút tematizáló A háború, ami megváltoztatta Rondót, szintén érzékenyítő könyvnek számít. Az író és az illusztrátor egy könyvvásáron találkozott és fél óra ismeretség után eldöntötték, hogy ezt a könyvet, ami akkor még csak ötletszinten létezett Vadas fejében, együtt valósítják meg. A közös munka olyan jól sikerült, hogy már a következő könyvet is tervezik, de erről nem árultak még el többet.

A könyvbemutatók során kiderült, hogy a visegrádi országok gyerekkönyvszerzőit ugyanazok a kérdések és témák foglalkoztatják, mint a magyar kollégáikat, azzal az ebből a rövid metszetből is kiderülő különbséggel, hogy néhány témához láthatóan bátrabban nyúlnak hozzá mind szerzői, mind kiadói szinten.

Ilyen például Makréta Baňková Apróság – Románc a genetika időszakából (ford. Balázs Andrea), melyben a genetika kereszteződik a regény műfajával. A könyv hőse, Tomáš genetikát tanul, az őt körülvevő embereket biológiai gépnek látja, ebből a szempontból vizsgálja például a szerelmet is, miközben kutat élete párja után. A korán elvesztett szülők és a tudomány által megadott alaphangra épül a determináció és szabadság, az előfeltevés és akarat, irracionalitás és értelem kettősségei közti eligazodás kísérlete. A sci-finek is beillő fejlődési regényben megjelenik a felelőtlenül végzett génmanipuláció következményének súlya is.

KaeReL Lauma című képregénye immáron a harmadik kiadást érte meg, a folyamatosan játszott színpadi változata után hamarosan érkezik filmváltozata is. Dorotka, a főszereplő kislány Lojmba látogat a nagymamájához, aki az erdőben él, illetve élt, mert a nagymama furcsa körülmények közt elhunyt. A család leköltözik a nagyvárosból. A vicces, karikírozott jelenetek után a család élete akár idilli is lehetne, de apa egy napon agyonüti – épp Dorotka miatt – az ágy alatt élő kígyót. A szláv mitológia megelevenedett rémei és a fekete-fehér rajzok Lakatos István Lencsilányát juttatták sokunk eszébe.

Pavel Šrut Zoknifalók című könyvét Pet’rovká Flóra fordító mutatta be. A zoknifalók különös világát egy immár trilógiává nőtt történeten keresztül ismerhetik meg az olvasók, akik a kötelező gyerekkönyvelemek mellett a nagy zokniválság idején nyerészkedő nagybácsiról és az afrikai zokniéhínségről is képet kapnak. A kötetet tíz nyelvre fordították már le, hamarosan indul az HBO-n a belőle készített rajzfilmsorozat. 
Marka Míková Varvara A szürke bálna című könyve a legszebb könyvnek járó díjat nyerte el tavaly Csehországban. Az igaz történeten alapuló mű áttételesen, gyönyörű képek segítségével az alapvető emberi értékekre is felhívja a figyelmet.

Másik könyve a Škvíry (Crevices) egy munkamániás apa mellett, csonka családban felnövő, álmodozó kislány története, ami engem rögtön Finn-Ole Heinrich Maulináját juttatta eszembe.

Hosszan lehetne még szemezgetni a bemutatott könyvekből, de érdemes inkább kilátogatni a standra, ahol a Cseh Centrum, a Lengyel Intézet és a Szlovák Intézet munkatársai szívesen bemutatják a standon található könyveket.