A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum az egyetlen közgyűjtemény Magyarországon, amelyik a kelet-ázsiai kultúrára specializálódott. A múzeum igazgatónője, a beszélgetést vezető dr. Fajcsák Györgyi elmondta, hogy legfontosabb feladataik közé tartoznak a gyűjteményezés, a feldolgozás, a gyűjtemények kutatása, kiállítások szervezése, más intézmények kiállításaiban való segítségnyújtás, valamint a könyvkiadás.

Hársvölgyi Virág művészettörténész, 2009 óta a múzeum munkatársa és ugyanakkor szerzője az eddig megjelent három, egységet alkotó könyvnek, ami magába foglalja a három legnagyobb kelet-ázsiai kultúrkört, Koreát, Japánt és Kínát. A monográfiák Ázsiai kultúrákról fiataloknak alcímen jelentek meg, de a könyvek a felnőtt érdeklődőket és a pedagógusokat is megcélozzák. 

A monográfiák célja a nem általános ismeretanyag bemutatása és a kultúra közvetítése. A könyvek az adott kultúrán belül nemcsak a múzeum gyűjteményének darabjait mutatják be, hanem az élet más területeibe is betekintést nyújtanak, mint például a sport, a zene, a hagyományok, az étkezés, a szimbólumok, egészen a kultúrák megszületésétől napjainkig. 

Hársvölgyi Virág szerint igény van a különböző kultúrák elválasztására, ezért már az ötlet megszületésekor könyvsorozatot képzeltek el. További könyvek megjelentetése van tervben, többek között Hopp Ferencről, Dél-kelet Ázsia szárazföldi térségéről és Indiáról. A szerző a könyv elkészültének minden munkafázisában részt vesz, kezdve a műtárgyak válogatásától, a műtárgyakról restaurátorokkal való konzultációkig, az anyagok összegyűjtésén át, egészen a fotózásig. Sok szakember munkája van egy-egy könyvben, a Kína című kötet elkészítése másfél évet vett igénybe.

Mindhárom kötet borítóján az adott kultúra egy-egy baba műtárgya látható. Dr. T. Szabó Júlia művészettörténész világosította fel a hallgatóságot, hogy Kelet-Ázsiában a baba nem játékszer, hanem kultusztárgy, kulturális idol: olyasmi, ami mára az európai babákból kiveszett. Ázsiában a babáknak mindmáig élő kultuszuk van, erősen kötődnek az ünnepekhez, valamint a figurákban megjelennek a társadalmi hierarchiák is. Kihangsúlyozta, hogy ezek nemcsak tárgyi emlékek, hanem művészi tárgyak is. Ázsiában erős esztétikum jellemzi a tárgykészítést, amelyhez külön mesterségek tartoznak, akár egy figura elkészítésén belül is. Az esztétikai igényesség nemcsak az egész kultúrájukat hatja át, hanem megjelenik a hagyományos kézműves technikákban is. Manapság leginkább a gyári tömegtermelés egyformaságával találkozunk, de szerencsére a mai napig készítenek a mesterek baba műtárgyakat.

Mitől újdonság ez a kiadvány? A kiskönyvtár egységes formát és struktúrát mutat, kompaktan, röviden és mégis tömören, mindenki számára érthetően fogalmazva az adott kultúráról. A múzeum célkitűzése az értékhordozás és átadás, ami a kötetek által kézzelfoghatóan megmarad, míg egy kiállítás nem feltétlenül: ezekről ugyan készülnek múzeumpedagógiai kiadványok, de ezek a könyvek a kiállításoktól függetlenül kapcsolódnak a múzeum kiállítási magjához. 

Mindhárom könyvet egy, az adott kultúra meséje zárja, amelyeknek mindig elgondolkodtató, morális tanulsága van. A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum minden kiállításához kortól függetlenül pályázatot hirdet meg, a pályaműveket a kötetek illusztrációinál is felhasználták.

Dr. Fajcsák Györgyi, a múzeum igazgatója a beszélgetés végén kihangsúlyozta, hogy a könyvsorozat elsődleges célja az ázsiai kultúrák hiteles közvetítése, végül hozzátette, hogy ne felejtsük el eme nagy múltú kultúrákat méltóságukban és grandiózus művészetükből szemlélni.