A Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics életművéből egyetlen könyv, az Utolsó tanúk nem volt olvasható eddig magyarul. A kötet Az utópia hangjai című ciklus második részeként, az 1980-as években jelent meg, és egészen másként szólt a "Nagy Honvédő Háborúról", mint addig szokás volt: bemutatta azt az elképesztő szenvedést, amelyet a szovjet népek átéltek a háború alatt - mondta el az MTI-nek az Európa Könyvkiadó igazgatója, aki a kötet fordítását is jegyzi.
    

M. Nagy Miklós hozzátette, az Utolsó tanúk rendkívül megrázó könyv, Alekszijevics ugyanis azt kutatta, milyen volt gyerekként átélni a háború éveit; az interjúkötetben az akkori gyerekek, kamaszok már felnőttként emlékeznek vissza. A háború alatt sokan elveszítették a szüleiket; volt, hogy a szemük előtt végezték ki őket, sokan koncentrációs táborba kerültek, akadtak, akik a partizánok között éltek, mások pedig egyszerűen csak éheztek, és próbálták valahogy túlélni az iszonyatot - szólt a száz interjút tartalmazó kötetről.
    

A könyv átültetése nyelvi szempontból átlagos munka, lelkileg viszont a legnehezebb feladat volt - árulta el a fordító, hozzátéve: mégis mindenkinek el kellene olvasnia, hiszen a gyerekek szenvedésén keresztül érthető meg a legjobban: mindent el kell követni a háború elkerüléséért.
    

Az Utolsó tanúk nem az eredeti változatában jelenik meg magyarul, Szvetlana Alekszijevics ugyanis az elmúlt években némileg átírta: radikális változtatásokat nem hajtott végre, de bekerültek olyan visszaemlékezések, amelyek még a peresztrojka idején sem láthattak napvilágot nyomtatásban - számolt be.
    

M. Nagy Miklós elmondása szerint Boualem Sansal 2084 című regénye orwelli ihletésű disztópia, míg azonban az 1984-ben nem játszott szerepet a vallás, az algériai író munkája egy teokratikus diktatúráról szól. A kötet főhőse ez ellen próbál lázadni azzal, hogy válaszokat keres kérdéseire.
    

A franciául 2015-ben megjelent munka egyértelműen utal az Iszlám Államra és arra a veszélyre, amely Európát is fenyegeti - jegyezte meg.
    

A kiadóvezető szerint ebben a témában ma hatalmas politikai indulatok feszülnek egymásnak, de abban talán minden oldal egyetért, hogy a radikális iszlám komoly veszélyt jelent Európára, ha az európai kultúra tehetetlen lesz vele szemben. Sansal algériai íróként elsősorban egy új reneszánszt, egy új felvilágosodást vár a nyugati világtól. Hazájában ezért nem is lehet "próféta"; a betiltással, a cenzúrával kell szembenéznie az iszlám talán legkérlelhetetlenebb arab kritikusaként - közölte.
    

A 2016-ban Nobel-díjas Bob Dylan előtti tisztelgésként az Európa két kötetét is újra megjelenteti a Könyvfesztiválra: a dalszerző-énekes Krónikák című önéletrajzát, valamint dalszövegeinek kibővített válogatását eredetiben és Barna Imre fordításában.
    

Guzel Jahina Zulejka kinyitja a szemét című kötete az elmúlt évek legnagyobb könyvsikere Oroszországban; az első nagyregény az 1930-as évek nagy deportálási hullámáról, amely a tatárokat is tömegesen érintette. A főhőst is Szibériába száműzik, ahol embertelen körülmények között kell küzdenie az életben maradásért, másrészt azonban kiszakadva az archaikusan merev tatár muszlim közösségből nőként egyenlővé válik a férfiakkal.
    

Krzysztof Varga Magyarországról szóló trilógiájának harmadik kötete is a fesztiválra jelenik meg, Lángos a jurtában címmel. A magyar felmenőkkel is rendelkező lengyel szerző ezúttal Magyarország határvidékeit járta be, félig kívülállóként rácsodálkozva arra, milyenek is a magyarok.
    

Nagy Miklós elmondása szerint Miranda Julyt jó ideje az amerikai irodalom egyik legnagyobb tehetségeként tartják számon. Az első rosszfiú című regénye két nő, egy gyönyörű fiatal lány és egy mindentől megcsömörlött asszony különös kapcsolatáról szól, egyszerre romantikusan és meghatóan, ugyanakkor bizarr és tabudöntögető módon.
    

A Magyarországon kevéssé ismert Joan Didion az amerikai irodalom egyik legnagyobb élő alakja, köteteinek megjelenése hosszú évtizedek óta irodalmi esemény hazájában. A mágikus gondolatok éve különös műfajú önéletrajzi kötet, melyben az írónő a férje elvesztése utáni egy évét meséli el - számolt be az Európa vezetője.
    

Scott Stambach Ivan Iszajenko láthatatlan élete című regénye egy belorusz kórházban játszódik, és egy sérült testben született csernobili fiúról szól. Különleges irodalmi csemege Truman Capote fiatalkori elbeszéléseinek gyűjteménye, valamint Samuel Beckett angolul is csupán nemrég megjelent, Ekhó csontjai című kisregénye.
    

Zadie Smith negyedik kötete Észak-London regénye: az NW az északnyugati zóna világát egy egyáltalán nem egyenes vonalú történetben meséli el, az emberi kapcsolatok szövevényes világán keresztül.
    

Háy János Az öregtő felé címmel az utóbbi nyolc év verseit gyűjtötte egybe, olyan dolgokat is ábrázolva, amelyekről csak ő tud beszélni, megtalálva azt a szikár költői formát, amely ehhez az őszinteséghez illik - mondta el M. Nagy Miklós.
    

A szépirodalom mellett az Európa számos más műfajban is jelentkezik újdonságokkal: többek között életrajzi kötet jelenik meg José Mourinho sztáredzőről és Yves-Saint Laurent divattervezőről; kiadják Rudolf trónörökös özvegye, Stefánia főhercegnő emlékiratait, valamint Joshua Rubinstein Sztálin utolsó éveiről írt monográfiáját is.