irodalom
Jenny Erpenbeck: Megy, ment, elment
„Hogy megy, aki nem tudja, hová menjen?”
Hogyan tudjuk elviselni az idő múlását, ha a hazánkból elmenekülve egy idegen ország számunkra idegen kultúrájában tétlenségre vagyunk kárhoztatva? Hogyan küzdjünk meg az állandó bizonytalanság érzésével, hogy az otthonunkba már nem mehetünk vissza, de ahova menekültünk, ott se biztos, hogy maradhatunk? Hogy sehol nem tudunk berendezkedni, állandó vándorlásra ítéltettünk? Richard, a nyugalmazott professzor a berlini Oranienplatzon tábort ütő észak-afrikai menekültekkel beszélgetve döbben rá ezekre a kérdésekre, s próbál segíteni a kilátástalan helyzetbe jutott embereken – a maga eszközeivel.
Jenny Erpenbeck nagy művészi érzékenységgel mesél odafigyelésről és félrenézésről, űzöttségről és bizonytalanságról, láthatóvá és láthatatlanná válásról. Kevés ennél aktuálisabb téma létezik napjaink Európájában.
Jenny Erpenbeck (1967) német írónő egy berlini íródinasztiába született. Színháztudományi és zenésszínház-rendezői tanulmányokat folytatott. 1991 óta irodalmi tevékenysége mellett színház- és operarendezőként dolgozik Berlinben és Grazban.
Megy, ment, elment című regényét a Német Könyvdíj zsűrije 2015-ben a legjobb hat könyv közé választotta. Az írónőt 2016-ban Thomas Mann-díjjal tüntették ki.
„Az egyik legerőteljesebb hang a német kortárs irodalomban.” (Neue Zürcher Zeitung)
„Bár ez egy nagyon megindító történet, a Megy, ment, elment elsősorban nem az olvasó szánalmára apellál. Inkább erősen reflektált és élvezetes módon juttatja érvényre az irodalmat mint a megértés eszközét, ahol az »idegen« és a »saját« ugyanannak az összefüggésnek a két oldala. Vagy hogy a régi római mondást idézzük: Rád is tartozik, ha a szomszéd háza ég.” (Frankfurter Allgemeine Zeitung)
http://park.libricsoport.hu/fooldal/konyvek/megy-ment-elment/
Fordította: Blaschtik Éva
keménytáblás védőborítóval, 308 oldal, 3490 Ft
Dorthe Nors: Tükör, index, kuplung
avagy egy negyvenes nő vezetni tanul
A Tükör, index, kuplung korunk középkorú, magányos szinglijének bibliája. Annak a nőnek a története, aki negyvenévesen meg akar tanulni vezetni, de nem tud sebességet váltani, nem érzékeli a holtteret és folyton elszédül. Annak a középkorú nőnek az egyszerre humoros, (ön)ironikus története, aki úgy érzi, láthatatlanná vált, eltévedt a nagyvárosban, nem tudja, honnan jött, hová tart.
Dorthe Nors (1970) a kortárs dán irodalom egyik legeredetibb szerzője. 2001-ben debütált Soul című regényével, majd ezt követően 2013-ban, Minna nem tud hol gyakorolni címmel jelent meg egy rövid regénye. Karateütés című novelláskötetét 2014-ben az Egyesült Államokban is kiadták, ami meghozta számára a világsikert. Írásait a legjelentősebb irodalmi lapok közlik. Ő az első dán szerző, akit Oprah Winfrey bemutatott, a New Yorker pedig publikált.
„Talán azért szeretjük annyira a skandináv irodalmat, mert nem lehet megunni azt, ahogyan az északi szerzők a leghétköznapibb jelenségek mélyebb tartalmait felszínre hozzák. Ez az, ami Dorthe Nors egyszerű, letisztult stílusát és gondolatgazdag történetszövését is emlékezetessé teszi.” (Könyvesblog, Tóth Anikó)
„Olyan igazságokat mond ki, amikre gyakran gondolni sem merünk, s olyan dolgokat hallgat el, melyekkel a kongó üresség elleni pótszerként töltjük tele az életünket.” (Librarius, Grozdits Hahó)
„Dorthe Nors fantasztikus.” (Junot Díaz, a Fulladás és az Így veszíted el szerzője)
Fordította: Kertész Judit
füles kartonált, 216 oldal, 2990 Ft
Toni Morrison: Könyörület
„Morrison regényében mély érzelmek érlelnek váratlan fordulatokat, és erőteljes sodrású, remekbe szabott képeken át bontakozik ki a végkifejlet.” (Sunday Telegraph)
Attól a naptól kezdve, hogy Jacob elfogad egyik adósától fizetség gyanánt egy rabszolgalányt, a kis Florens élete alaposan megváltozik. Florens szeret asszonya kimustrált cipőjében tündökölni, és e különcségével, valamint feltűnően éles eszével már gyermekként is kilóg társai közül. Nyolcévesen szakítják el az anyjától, hogy merőben új életet kezdjen. Jacob és felesége, Rebekka háztartásába kerül, ahol együtt szolgál az indián Linával és a titokzatos Bánattal, akit egy zátonyra futott vitorlás roncsai közül menekítettek ki. A tizenhetedik század végén járunk. Négy asszony próbál együttes erővel megbirkózni az új észak-amerikai telepek nehéz körülményeivel, ellentmondásos viszonyaival, míg Jacob maga is azon fáradozik, hogy mind gazdagabbá, szebbé varázsolja a birtokát.
Toni Morrison 1993-ban irodalmi Nobel-díjat kapott. Számos regénye közül a legismertebbek: Nagyonkék, A kedves (amelyből nagyjátékfilm is készült), Paradicsom, Szerelem. Magyarul olvasható még a Salamon-ének és a Dzsessz. Írásaival elnyerte az Amerikai Könyvkritikusok Díját és a Pulitzer-díjat is. A Princeton Egyetem nyugalmazott irodalomprofesszora.
„Sose mi alakítjuk a világot. A világ alakít minket.” (Toni Morrison )
http://park.libricsoport.hu/fooldal/konyvek/konyorulet/
Fordította: Lukács Laura
keménytáblás védőborítóval, 192 oldal, 3490 Ft
Robert Seethaler: Egy egész élet
„Meg lehet venni valakinek az óráit, el lehet lopni a napjait vagy akár az egész életét is. De senki nem foszthat meg egy embert egyetlen pillanattól sem.”
Andreas egész életét az osztrák Alpokban éli le, ahova négyéves kora körül, édesanyja halála után érkezik. Szűkszavú, nehezen megnyíló különc, akinek nehezére esik megfogalmaznia érzéseit, ezért amikor beleszeret Marie-ba, munkatársait kéri meg arra, hogy lobogó tüzekkel kiírják a szemközti hegy oldalára: „Neked, Marie!” Amikor nem sokkal később a várandós Marie-t maga alá temeti egy lavina, Andreasnak összetörik a szíve. A völgyet egyetlenegyszer hagyja el, a második világháborúban megjárja a Kaukázust és a szovjet lágereket. De hazajut, és visszatér a hegyre…
Akár John Williams Stonere, Robert Seethaler regénye is a méltóságteljes magányban és elszigeteltségben töltött élet himnusza. Egy nagyszerű, kifinomult regény, mely már eddig is vigaszt és utat mutatott olvasók százezreinek. Rávilágít életünk kisebb-nagyobb botlásaira és diadalaira, melyek azzá tesznek bennünket, akik vagyunk.
Robert Seethaler (1966) többszörösen kitüntetett, ötkötetes osztrák író, forgatókönyvíró, színész, ő játszotta a tagbaszakadt, szófukar hegymászót Paolo Sorrentino Ifjúság című filmjében. Legutóbbi két – regénypárként – számon tartott művét nagyon kedvezően fogadta a német kritika. Az Egy egész élet sokáig vezette a Spiegel bestsellerlistáját, és több mint 100 ezer példányban kelt el. Angol fordítása felkerült a 2016-os Nemzetközi Man Booker-díj listájára. Magyarul ez az első megjelent regénye.
„Miniatűr nagyregény.” (The New York Times)
„Egyszerű, megrázó, felkavaró csendes történet.” (The Times)
http://park.libricsoport.hu/fooldal/konyvek/egy-egesz-elet/
Fordította: Blaschtik Éva
keménytáblás védőborítóval, 138 oldal, 3490 Ft
Jean-Michel Guenassia: Javíthatatlan Optimisták Klubja
Az 1960-as évek Párizsa, a háttérben az algériai háború. A kiskamasz Michel Marini, olasz bevándorló család fia, a könyvek szerelmese. Egy nap a bisztróban, ahova rendszeresen csocsózni jár, egy hátsó kis teremben különös társaságra bukkan: kelet-közép-európai menekültek egy csoportjára, akik beszélgetni-vitatkozni járnak oda, s hogy tartsák egymásban a lelket. Ez a Javíthatatlan Optimisták Klubja. A világ dolgaira most eszmélő Michel mohón issza magába a különféle hatásokat. Guenassia sodró lendületű regénye szerelemről, barátságról, ideálokról, csalódásokról szól – a felnőtté válás gyötrelmeiről és szépségeiről.
Jean-Michel Guenassia (1950) algériai származású francia író, forgatókönyvíró. 2009-ben megjelent Javíthatatlan Optimisták Klubja című regényét, melyen több mint hat évig dolgozott, a francia kritikusok egyértelműen magasztalták, és egy 1500 gimnazistából álló zsűri Diák Goncourt-díjjal tüntette ki.
„Zseniális! Olykor humoros, máskor szomorú, de mindig őszinte. Beleszerettünk.” (L'Humanité)
„Jean-Michel Guenassia igazi párizsi regényt írt. Nem kíméletes szereplőivel, pedig bensőségesen szereti őket. Ez a kettősség mozgatja a regényt. Kommunisták, akik a kommunizmus elől menekültek el, de hithű bolsevikok maradtak, sőt még hazafiak is.
Jean-Michel Guenassia feltár, és nem ítélkezik: olyan történetet mond el egy kamasz szavaival, amit rajta kívül így még nem mondott el senki.” (Forgách András)
„A Javíthatatlan Optimisták Klubja könnyed kézzel megírt fejlődésregény, egy feszültségekkel terhelt család története, ahol a sebek már nem gyógyíthatók, ugyanakkor politikai-társadalmi témájú könyv is. Ritka kombináció: gondolatébresztő olvasmány, élvezetes stílusban.” (Basler Zeitung)
http://park.libricsoport.hu/fooldal/konyvek/javithatatlan-optimistak-klubja/
Fordította: Szántó Judit, Lukács Laura
kartonált, 716 oldal, 4950 Ft
Programok
A túlélő árnyéka. Az El Kazovszkij-élet/mű – katalógusbemutató
2017. április 22., szombat, 16 óra
Helyszín: Millenáris Park, D épület (emelet), Lázár Ervin terem
A közelmúlt egyik legnagyobb visszhangot kiváltó kiállításának katalógusát Alföldi Róbert, Rényi András, Siklós Péter és Szilágyi Ákos mutatja be.
Bővebb információ: https://www.facebook.com/events/1461868890491069