Lipcsey Emőke: A vadnyúl bukfencet vet

Regény

Lipcsey Emőke magyar író, költő, műfordító – Svédországban él. Az északi ország jelenének és közelmúltjának epizódjai villannak föl harmadik regényének fordulatos, több szálon futó cselekményében.

Európa egyre érezhetőbb morális-kulturális válságát átélve, a hazai olvasónak különösképp érdekes lehet, hogy Svédország hetvenéves szociáldemokrata rezsimjének dogmatikája milyen sok ponton egybevág a kelet-európai szocializmuséval, a svéd jóléti állam, a „Svéd Csoda” eszménye a mi fridzsider-szocializmusunkéval. „Gondolkodj velünk azonosan, és élj jól!” – Az eszme nálunk már huszonöt éve kudarcot vallott, Északon pedig most kezd.

Lipcsey Emőke írói erénye, hogy a saját bőrén tapasztalt svéd ellentmondásokat eleven karaktereken keresztül, eltérő szocializációjú és habitusú szereplők sorsán át érezteti, árnyalt lélekrajz, hiteles társadalom-, kor- és kórképpel. Távolságtartással, fegyelemmel-figyelemmel, minden szépítéstől mentesen. A sorsok tragédiába futnak, alkoholizmusba, öngyilkosságba, prostitúcióba, perverziókba, jobb esetben is esztelen feminizmusba vagy szerelmi ábránd kergetésébe, eszképizmusba. Történeteit Lipcsey Emőke nyitva hagyja, a válsághelyzeteket pedig megoldatlanul – megoldásra várva.

Miként egy becsületes író nem is tehetne másképp.

Lipcsey Emőke: A vadnyúl bukfencet vet

Regény

(Kortárs Próza, ISSN 1789-4123)

232 o., 117*200 mm, kartonált ragasztókötés

ISBN 978-963-435-008-8

2 750 Ft

Tömörkény István: Mihály furfangéroz

Kötetben meg nem jelent írások

Nyolcvan, eddig lappangó írás Tömörkény Istvántól, amelyek kötetben sosem jelentek meg. Korabeli folyóiratok közölték őket 1900-tól a szerző 1917-es haláláig. Novellák, tárcák, útirajzok, riportok és karcolatok – sok más mellett tájképekkel, a „kintlevők”, tanyasiak és a tanyavilág rajzával, balkáni (novibazári) katonaemlékekkel, korabeli bűnügyekkel, jellegzetes alföldi figurákkal, a vándorcigányokkal és a Nagy Háborúval foglalkozó írásokkal. 

„...őt nem befolyásolta sem politika, sem más, nem valami elvont, általános képet látott maga előtt, nem valami irányzat vagy társadalmi célzat hordozóit látta a nép embereiben, hanem egyéneket, emberi sorsokat és életeket. Nem állította be embereit bizonyos szerepekre, hanem hagyta őket élni a maguk természetes szokása, kedve szerint.(...) Tárgyilagos író volt, kifogástalanul becsületes író...” (Schöpflin Aladár)

„Tömörkény egyedülálló jelenség volt irodalmunkban. Eszközei teljesen eredetiek. Írásmódszere is merőben új. Fordulatai rajtaérhetetlenek, ahogy egyik gondolatkörből a másikba siklik át, majd megint visszatér. Szeretet, tisztaság, mély humor, az emberi összetartozás gyökerekig menő átérzése, tökéletes egyszerűség, az eseményeken kívülmaradó személytelenség és páratlan jelenítő-erő, egészen a kitapinthatóságig...” (Gulácsy Irén)

Tömörkény István: Mihály furfangéroz

Kötetben meg nem jelent írások

A kötet anyagát gyűjtötte, szerkesztette, a szöveget gondozta, és az utószót írta: dr. Urbán László

B5, 168x238 mm, kartonált ragasztókötés, 340 o.

ISBN 978-963-435-007-1

4 000 Ft

Zelei Miklós: A kettézárt falu

Dokumentumregény

Két időzóna egy faluban. A falu egyik felében, Nagyszelmencen az Európai Unió, Szlovákia. A másik felében, Kisszelmencen Ukrajna. Itt a kijivi idő a hivatalos, ott a közép-európai. De a kisszelmenciek is a közép-európai szerint élnek. 

Az első világháború végéig az Ung vármegyei Nagyszelmenc–Kisszelmenc ikerfalu Magyarország szerves része volt. A Párizs környéki békeszerződésekkel Csehszlovákiához került. 1938–1944 között újra Magyarországhoz tartozott. Majd a Szovjetunió nyugatra tolta a határait, bekebelezte Kisszelmencet is, és átláthatatlan vasfüggönyt húzott az ikerfalu két része közé. E két nincsország öröksége az ikerfaluban a mai schengeni határ, pontosan Sztálin vasfüggönyének nyomvonalán.

A kettézárt falu című dokumentumregény azt mondja el: a határ hogyan választott el gyereket a szüleitől, menyasszonyt a vőlegénytől, barátokat, haragosokat... Hívőket a templomtól, iskolásokat az iskolától – temetőt a holtaktól... Hogyan vitték a civil magyarokat hadifogolyként a gulágra, hogyan üldözték az egyházakat, a papokat... Az ikerfalu egyik felében elkezdődött történetek a túloldalon folytatódnak: hűségről és hűtlenségről, állhatatosságról és árulásról, kitartásról és föladásról beszélnek. 

A szerző hosszú évek munkájával illesztette össze a Szelmenc-kirakós darabjait: a huszadik század, az ezredforduló képét, amelyen láthatjuk, hogy a nagyeszmék mennyit érnek földközelben. Ahogy kisszelmenci emberünk a munkácsi sörgyár népköltészeti jelmondatát idézi: A sör már jobb, de még ihatatlan. 

Zelei Miklós: A kettézárt falu

Dokumentumregény

Harmadik, javított, bővített kiadás

B5 (165*238 mm), keménytáblás, 376 o., fekete-fehér ill.

ISBN 978-963-435-006-4

5 000 Ft