Csukás István a tőle megszokott derűjével és a mesékből ajándékba kapott hangján a közönség felé fordulva mondta, többen ismerik őt meseíróként, mint költőként, persze, ezzel nincs semmi baj, mert mindkét műfajban ugyanaz a szerző. Kiemelte, mennyire hálás a kiadónak, hogy hozzájárul a költészete szélesebb körben való megismertetéséhez. Külön hálával tartozik Bérczessy Gergely újságírónak, aki nélkül nem jöhetett volna létre a frissen megjelent könyv, amely az Évszakom a szerelem címen, válogatott verseit foglalja össze.

A színpadon jelen lévő Bérczessy Gergely szerint „a mesehegy eltakarja a másik hegyet.” Éppenséggel a költészetét. Az újságíró találta ki, hogy összeválogatja a számára legtetszőbb Csukás-verseket, hátha új, sajátos keresztmetszetét adja Csukás költészetének.

Csukás elmondta, hogy az újságíró válogatásával elégedett volt, tetszett neki a versek sorrendje. Ha nem is idegen, de sajátos volt az így egymást erősítő versek együttese. Zenei példával élt, mint majdnem-hegedűművész, amikor két húrt összehúznak, csodálatos módon egy harmadik hang szólal meg. Valami ehhez hasonló történt a válogatott kötet esetében is, ilyesféle újszerűséggel hatott rá, és reményei szerint az olvasónál nem kevésbé lesz hasonló az élmény.

A könyvben Bérczessy Gergely Csukás Istvánnal készített interjúja olvasható a versek mellett. Csukás állítása szerint a jó és érzékeny kérdések hívták elő belőle a jó és érzékeny válaszokat.

A beszélgetések között Elek Ferenc színművész több felolvasott verssel jelezte, miről maradt le az eddig, aki nem ismerte Csukás verseit. Aki Gombóc Artúrtól nem látta a költőt.

Akinek megvan a tavaly kiadott, Csukás összegyűjtött verseit magába foglaló kötet, vegye meg a mostanit amellé, annyira más és ez is. Ahogy mondani szokás: régi új. 

Fotó: Bach Máté