"Zenészként írt szépirodalmi jellegű memoárt, esszéregényt, ami számára szintugrás volt, izgalmas kaland, amely bizonyos szempontból fontosabb lehetett annál, hogy estéről-estére színpadra lép. Utóbbi már rutinszerű volt, míg a könyvírásban igazi kihívást talált. A nyugtalan gitáros, aki több évtizedet végigzenélt, az írásban tudott feloldódni" - mondta az MTI-nek Vass Norbert, aki a kéziratot sajtó alá rendezte.
    

Az NKA Cseh Tamás Programjának munkatársa, a hazai könnyűzenei örökség megőrzéséért felelős alprogram koordinátora felidézte, hogy a kéziratot halála előtt másfél évvel Dénes József Legát Tiborra, a zenészként is ismert újságíróra bízta, ezt követően azonban számos kiadó utasította vissza a megjelentetést. Vass Norbert hozzátette: ő maga tavaly, Szőnyei Tamás zenei szakírótól értesült az évek óta kallódó kézirat létezéséről.
    

"Az alapanyag meglehetősen nyers volt, erős élőszóbeliséggel. Olvasásakor olyan érzésem volt, mintha Dönci odaült volna mellém egy kocsma pultjánál és elkezdte volna mesélni az életét. Arra törekedtem, hogy a szerkesztett változat megőrizze ezt az érzetet. Személyesen nem ismerhettem őt, de a munka során nagy segítségemre voltak életének fontos szereplői, barátai. A végső változatot Legát Tiboron kívül megnézte Víg Mihály, aki Döncivel együtt játszott a Balaton együttesben, Forgách András, akivel évtizedes, mély barátság kötötte össze, valamint áldását adta az anyagra Kamondy Ágnes is, aki meghatározó társa volt" - fejtette ki Vass Norbert.
    

Az 1957-ben született Dénes József mélyről, a ferencvárosi munkásnegyedből indult, intézetben nevelkedett, ez markánsan rányomta bélyegét felnőtt éveire is. Kihívást, sokszor megpróbáltatást jelentett számára a fiatal budapesti értelmiségi réteg, ahogy ő fogalmazott, a "szakállas szürkeállomány", vagy amikor 1981-ben bekerült a "pasarétiek" zenekarába, az Európa Kiadóba. A beilleszkedés sikerült, a nyolcvanas években Dönci a pesti underground központi figurájává vált.
    

Az Európa Kiadó és a Balaton mellett be-beszállt a Trabantba, zenélt a Neurotic-ban, 1987-től több éven át a Hit Gyülekezetében az Amenben. Később, a kilencvenes években játszott a Vadsanzonban, a Vidámparkban, 2006-ban Dönci Projekt néven megjelent lemeze Gémes Jánosnak (Dixinek), a 80-90-es évek kultikus underground figurájának állított emléket. Utolsó zenekara a Legát Tiborral közös Lidérc volt.
    

"Bárkivel beszéltem egykori környezetéből, mindenki azt mondta, nagyon fontos, hogy maradjon belőle valami kézzel fogható az utókor számára, ne csak a hangzóanyagok, néhány filmfelvétel, hanem az ő narratívája is. Sokan szerették, de nem volt könnyű ember, nyers, olykor vad volt a stílusa, tele lehetett komplexusokkal, amikkel a kéziratban is próbált számot vetni. Voltak élethelyzetek, amikor rossz döntéseket hozott, az írással talán maga előtt akarta tisztázni ezeket" - jegyezte meg a szerkesztő.
    

Dénes József sorsa sok hasonló vonást mutat a halála előtt negyedszázaddal elhunyt másik gitárhőssel, Radics Bélával, akit Dönci is csodált, és akinek gitárját kipróbálhatta a hetvenes évek első felében, egy koncert szünetében. "Mindketten nagyon mélyről indultak és borzasztóan tehetségesek voltak, de nem kapták meg azt a figyelmet, amit megérdemeltek volna. Részben ez vezetett Radics és Dénes esetében is az alkoholhoz".
    

Vass Norbert szerint a kötet dokumentumértékkel bír a magyar könnyűzene történetének feldolgozásában. Megjegyezte, hogy Dénes József szociográfiai igényű "képeslapokkal" mutatja be a hatvanas évek ferencvárosi munkásvilágát, akárcsak a nyolcvanas évek underground zenei miliőjét, amire ritkán van példa a hazai publikációban.
    

Mint elmondta, a Cseh Tamás Programon, a könnyűzenei örökség alprogramon belül tervezik további kötetek megjelentetését, amelyek az elmúlt ötven év fontos szereplőit, színtereit, epizódjait mutatják be.
    

A Jaffa Kiadó szintén a Könyvhétre időzítve jelentette meg Csernus Imre A férfi - Srácoknak című könyvét, amely a 14-20 év közötti korosztály problémáit veszi végig, a szülőkhöz fűződő kapcsolattól, a lányoktól és a szextől kezdve a drogokon, a barátokon, a tanuláson át a pénzig vagy az okostelefonig. A pszichiáter szerző ajánlásokat fogalmaz meg, hogyan tanulhatnak meg a fiatalok felelősséget vállalni a sorsukért.
    

Szelke László A Gresham a nácik ellen című műve a Lánchíd pesti hídfőjénél álló Gresham-palota, a mai luxusszálloda fordulatos történetét kíséri végig a 19. századtól a második világháborúig.