A Halmos Béla emlékezete című könyv történeti részét a szerző a 2013-ban, nem sokkal a zenész, kutató halála előtt publikált A magyar folk története című munkájára alapozta. A kötet emellett a folkMAGazin egy évvel későbbi különszámára épít, amelyet Jávorszky Halmosról állított össze.
    

"Jó személyes viszonyban voltam Halmos Bélával, számomra személyes ügy volt a különszám, és a most elkészült könyv is. Több új interjút készítettem, mások mellett megszólaltattam Szomjas György rendezőt, Béla feleségét, Gyenes Katalint, Virágvölgyi Mártát, Sebő Ferencet, Éri Pétert, Gryllus Dánielt, Lányi Györgyöt vagy Sebestyén Mártát" - mondta Jávorszky Béla Szilárd az MTI-nek.
    

Mint a szerző kifejtette, Halmos Béla négy évtizeden keresztül, a hetvenes évek elejétől fogva rendkívül szerteágazó tevékenységet folytatott és igen intenzív életet élt: hegedült több formációban (Sebő-Halmos duó, Sebő együttes, Bartók Béla Néptáncegyüttes, Kalamajka együttes), népzenét oktatott, kiemelkedő szerepe volt a táncházmozgalom beindításában, és számos szervezet mellett dolgozott (MTA Zenetudományi Intézet, Hagyományos Háza).
    

"Igazi mozgalmár volt, ennek a könyvben külön fejezetet is szenteltem. A közösségben gondolkodás, a kapcsolatok nagyon fontos szerepet játszottak az életében. Emellett csupaszív és önzetlen ember volt, aki mindent szívesen megosztott másokkal. Elégedett volt a sorsával, soha nem panaszkodott" - tette hozzá.
    

A kötet számos, a közönség előtt ismeretlen fotót tartalmaz, valamint egy különleges CD-t, amelyen eddig publikálatlan, például Kallós Zoltánnal közös gyűjtéseiből, felvidéki, erdélyi és más népzenékből szerepel válogatás. Van rajta magyarszováti, gyimesközéploki, nagysajói, méhkeréki és széki gyűjtés, az 1978 és 1991 közötti időszakból. "Nemcsak magyar népzenét gyűjtött, szlovákot, ruszint, románt, zsidót és cigányt is, akárcsak Bartók".
    

A Kossuth Kiadói Csoport könyvheti újdonságai között szerepel Matuscsák Tamás tollából Rejtő Jenő elveszett naplója, amely egyes szám első személyben örökítette meg a legendás író életének legfontosabb pillanatait. Szunyogh Szabolcs Bringaút a Holdra című kötetében egy szenvedélyes kerékpáros emlékeit adja közre (mindkettőt a Noran Libri adta ki). Irwin Shaw Gazdag ember, szegény ember című regénye a második világháború után Németországból Amerikába vándorolt apa és családja történetét meséli el.
   

 Vekerdy Tamás Naplók könyve című kötete privát történelmi áttekintés a világháború előtti évektől napjainkig. Szintén visszatekint Bálint György, aki Emlékfoszlányok címmel ötven történetet gyűjtött össze. Ormos Mária A Föld felfedezése és meghódítása címmel a globalizálódás időszakának sok száz évvel ezelőtti kezdetéhez nyúlt vissza és könyvében a máig érezhető hatásokat boncolgatja. Csepeli György Meg nem gondolt gondolat című könyve a mindennapi antiszemitizmus jelenségét járja körül.
    

Vajda Lajos festőművész pályáját mutatja be Passuth Krisztina és Petőcz György Ki a katakombából című könyve, László Ágnes interjúkötete, az Értékteremtők 2016 pedig Hazám-díjas alkotókkal, Baranyi Ferenccel, Keres Emillel, Maurer Dórával, Snétberger Ferenccel, Szabó Istvánnal, Ungvári Tamással és a tavaly elhunyt Ferenczi Krisztinával közöl portréinterjút. Interjúkötet jelent meg Hankiss Elemér egykori beszélgetéseiből is, amelyeket - mások mellett - Szilágyi Ákossal, Romsics Ignáccal, Lengyel Lászlóval és Csányi Vilmossal folytatott.
    

A kiadó Hangzó Líra sorozatában két hangoskönyvet is megjelentetett. Az Oscar-díjas film, a Saul fia főszereplője, Röhrig Géza nemrég a Magvetőnél Az ember, aki a cipőjében hordta a gyökereit címmel kiadott verseskötetét most a szerző előadásában is élvezni lehet. Bródy János mintegy félszáz dalszöveget írt az elmúlt több mint fél évszázad alatt; ezek közül ötven hallható versként, Bálint András színművész előadásban a Magyarok közt európai című CD-n.
    

"Dallamokra írok énekelhető szavakat, és megpróbálom ezeket értelmes rendbe illeszteni. Számomra hízelgő, ha úgy gondolják, ebben költészet is van" - mondta Bródy János korábban az MTI-nek.