Magyari Tivadar: A ragasztott ház

Egyéni kolozsvári mitológiát teremt Magyari Tivadar a kötet címadó írásában, amely egy belvárosi, zsúfolt társasház lakói között, illetve mellett a nyolcvanas-kilencvenes évekbeli közélet jellegzetes, karikírozott alakjait is felvonultatja. Az eredetileg zsidók által épített, és számos épületrésszel megtoldott ház lakóit egy hosszas beszélgetésből ismeri meg az olvasó: köztük Becsedek Andor professzort, aki az élete főművét jelentő disszertációját Kőmíves Nagy Lajosról írja; feleségét, a néprajzos skiccelő Petyete-Szabó Nancsát; Gyla bácsit, akit nemi irányultsága miatt figyel a rendőrség; Tricskó nénit, a ház őslakóját, aki a negyvenes években két anyósával együtt kapott lakást. A felületesen elválasztott lakásokban mindent hallani, amit a szomszédban beszélnek, a szöveg egyik humorforrása ez az állandó, „áthallásos” beszélgetés, ami a falakon keresztül is zajlik. A kisregénynek valós szereplői is vannak, akik fiktív – de jellegzetesen kolozsvári – problémákra reflektálnak, a többi között maga a szerző is nyilatkozik benne, oktatáspolitikai ügyben. A kötet második írása, az Endre és Ágnes szürreális elemekkel átszőtt szerelmi történet – a főhős barátja képzelt kedvesébe szeret bele. A magányról, szexről és az égi szerelemről szóló, a valóság és a képzelet síkjait váltakoztató játékon alapuló novella Magyari Tivadar egyik legkiforrottabb írása. A Civilek és bolondok a képzeletbeli Brassó állomására vezeti az olvasót: ebben a párhuzamos világban egyre kevesebben dolgoznak hivatalosan az állomáson, viszont egyre több önkéntes csatlakozik hozzájuk – valamennyien megpróbálják felvenni a harcot az épületet és környékét ellepő piszokkal.

Jancsik Pál: Kedvük ragyog, mint az ég

Jancsik Pál gyermekirodalmi műveinek eddigi legátfogóbb válogatását nyújtja a Kedvük ragyog, mint az ég című kötet. A brassói születésű, Kolozsváron élő költő verseit Kürti Andrea és Sipos Gaudi Tünde illusztrálta.

A gazdagon illusztrált, igényes kivitelezésű kötetet nemcsak otthoni lapozgatásra, de iskolai foglalkozásokra, különböző rendezvények előkészítéséhez is ajánlja a kiadó. A kötetben szereplő versciklusok témák – állat- és növényvilág, a négy évszak, különböző alkalmakra írt köszöntők – szerint tagolódnak. A gyermekirodalmi életmű szinte egészét felvonultató kötetben a szerző a hasonló jellegű műfordításait is közli: Tudor Arghezi, Nina Cassian, Bertolt Brecht, Heinrich Heine néhány versének fordítását. 

Gál Andrea: Fecske utca 12.

Hogy milyen izgalmas lehet egy tízemeletes tömbházban az élet, csak az tudja igazán, aki ilyen helyen nő fel – és az is, aki elolvassa Gál Andrea Fecske utca 12. című könyvét. Huba és Fülöp másodikos gyerekek, jó barátok, ugyanazon a lakótelepen laknak, és ugyanabba az iskolába járnak. Az erdélyi városkának ebben a szegletében a két barát teljesen kiismeri magát: tudják, hogy kihez kell fordulni, ha az építőtelepen talált és otthon rejtegetett Kismacseknek sürgősen ennivalóra van szüksége, és azt is tudják, kit kérdezzenek arról, hogy hol találhatják meg a legjobb gyermekkönyvet. Fülöphöz képest Huba védettebb világban él, amelyben a szülők szerető-furfangos módon igazítják útba, Fülöpöt viszont az év nagy részében a nagymamája neveli: szülei külföldön dolgoznak. A kissé hallgatag, megfontoltabb Huba és a szószátyár, romantikus alkatú Fülöp barátságát még Vilmika, a negyedikes szépség – Fülöp titkos szerelme – színre lépése sem kezdi ki. A közös játéknak, tanulásnak, világra eszmélésnek, egyszóval a barátságuknak köszönhetik, hogy a vakáció előtt ők nyerik meg az osztály páros vetélkedőjének a díját: övék lesz a nyárra a bűvös roller.  

A Koinónia-Bookart kiadók közös standjánál a következő dedikálások lesznek:

Pénteken, június 10-én 11 órától: Markó Béla 

Pénteken, június 10-én 11.30 órától: Fekete Vince 

Szombaton, június 11-én 11 órától: Zágoni Balázs 

Szombaton, június 11-én 11.30 órától: Balázs Imre József 

Szombaton, június 11-én 12 órától: Márton Evelin 

Szombaton, június 11-én 16 órától: Bódi Kati 

Szombaton, június 11-én 17 órától: Klein-Varga Noémi