A bagdadi születésű Hadid, Beirutban tanult matematikát, majd 21 évesen a londoni AA építészakadémián folytatta tanulmányait, ahol olyan mesterektől tanulhatott, mint Rem Kooolhaas és Elia Zenghelis. Londoni évei alatt került közel Malevich szuprematista munkáihoz is, melyből korai absztrakt stílusa inspirálódott. Malevich formavilágát használta például a londoni Hungerford Bridge-re tervezett 14 emeletes Hotel terveinél is, mely lenyűgözte tanárait, és korán egyértelművé tette: Hadid egyedülálló tehetség, aki bevési nevét az építészet történetébe.

Malevich Tektonik Zaha Hadid 1977

Zaha megállíthatlan volt, minden energiáját a munkájára fordította, azonban merész épületei kivitelezéséhez sokáig nem talált befektetőket. A Hong Kong-i Peak Club 1983-ban készített terveit elnézve érthető, hogy korai munkáit miért tartották inkább lenyűgöző vízióknak, mint megvalósítható épületeknek: nem csak egyszerű skiccek ezek, hanem 4 dimenziós, zseniálisan megtervezett épületek térben merészen elnyújtott, szuggesztív festményei is egyben. Korai tervei olyan elképzeléseket vetítettek előre, melyekre sem a technikai körülmények, sem a kellően befogadó társadalmi ízlés nem voltak adottak.

Vitra Fire Station Zaha Hadid Architects 1993

Lassú változást a németországi Vitrának tervezett tűzoltó állomás hozott 1993-ban, melyet azóta is legéretteb alkotásai között tartanak számon.
A szakma és a média figyelme azonban csak 2004-ben fordult munkái felé, amikor első női díjazottként vehette át a legrangosabb nemzetközi elismerésnek számító Pritzker-díjat.

A 2000-es évektől a Zaha Hadid Építésziroda produktív évek elé nézhetett. Egy speciális tervezési módszer, a parametrizmus kifejlesztésével és alkalmazásával a legkomplexebb formákat is képesek voltak organikus egységgé alkotni, az így keletkezett épületek pedig fluid térhatásukkal új távlatokat nyitottak a kortárs építészet előtt, és összetéveszthetetlen stílusjegyévé váltak Hadid építészirodájának.

Heydar Aliyev Centre Baku Zaha Hadid Architects 2013

MAXXI Rome Zaha Hadid Architects 2009

Opera House Guangzhou Zaha Hadid Architects 2010

Port House Antwerp Zaha Hadid Architects 2009

A Bakuban nemrég átadott Heydar Aliyev Center épületének hullámzó homlokzata, vagy a római MAXXI kortárs múzeum egymásba kanyarodó terei, akárcsak a kínai Guangzhou opera terve Hadid szenvedélyes viszonyát mutatják a folyton mozgásban lévő formák iránt.
Bár épületei nem mindig simulnak a körülöttük lévő városszövetbe, de stílusának talán pont ez az esszenciája és elementáris lényege: változásokat hozni, a lehető legradikálisabb módon. Keményfejű és öntörvényű dívaként élt a köztudatban aki mindenből igyekezett a maximumot kihozni.

Kreativitása nem csupán az építészetre korlátozódott, bámulatos épületei mellett az elmúlt években dolgozott az Adidasszal, táskát tervezett a Louis Vuittonnak, 2008-ban piacra dobta saját tervezésű hidrogénmeghajtású autóját, de tervezett jachtot, bútorokat, ruhákat, kiegészítőket, színházi díszleteket, a legutóbbi projectje pedig egy babaház volt a KIDS londoni segélyszervezetének.
 

Doll house Zaha Hadid 2013


Flames Zaha Hadid 2015

SuperYacht Zaha Hadid 2013

Zaha nyughatatlan és sokoldalú nő volt, azonban nem volt egyszerű napjaink építészetének legmeghatározóbb ikonjává válni.

Nem egyszerűen nőként, de arab nőként kellett kivívnia helyét a férfiak által dominált levegőtlen építész szakmában. Neki azonban tér kellett. Kompromisszumot nem ismerő természete folyamatosan hajtotta előre, kitartása rengeteg nőnek mutatott példát. Bagdadi értelmiségi családból származva már gyerek korában magába szívta azt a kozmopolita, szabad látásmódot, ami az 50-60-as évek Irakját (akkor még) jellemezte. Egy olyan környezetből érkezve, ahol teljesen elfogadott és hétköznapi volt, ha egy nő mérnöki pályát választ, Hadidnak a nyugati világban teljesen más attitűddel kellett szembenéznie. Nem ő volt az egyetlen.

Zaha Hadid

Bár a tendencia mára javulni látszik, még mindig kevés nő volt képes áttörni az építészszakma üvegplafonján. 2015-ben készült felmérés szerint a Brit egyetemek építészhallgatóinak jelenleg 43%-a nő, mindennek ellenére praktizáló építészek között ez az arány 17%-ra tehető. Magyar viszonylatban még kellemetlenebb statisztikák rajzolódnak ki: míg a Műegyetem építész karán 2015-ben 53%-volt a lányok száma, addig a szakmában elhelyezkedők között elkeserítően alacsony számban találunk nőket.

A gyakori diszkrimináció, a hétköznapivá vált szexizmus, érzelmi támogatás és pozitív példák hiánya potenciális szerepet játszanak a nők szakmán belüli alulreprezentáltságban. Hadid szerepe ilyen értelemben szimbolikus volt. A Pritzker-díj átvételével megtörte az építész szakmáról masszívan élő sztereotip, macsó képet, és megmutatta, hogy a nőknek is helyük van az építészetben. Mindamellet, hogy mintaként szolgált többezer pályakezdőnek, komoly szerepe volt abban, hogy a női építészek kérdése mára a szakmai diskurzusok tárgya lett, nem pusztán, mint építészet specifikus jelenségként, hanem mint a mérnöki pályát választó nők egyenlőtlen esélyeinek példájaként.

Zaha Hadid egyedülálló és páratlan személyiség volt, aki minden téren forradalmat indított. Úttörő, aki új perspektívába helyezte az építészet jövőjét, melyben a nők szerepe kikerülhetetlenné vált. Ahogy a Columbia Egyetem dékánja is fogalmazott: „Hadid a természet igazi forrása volt, aki hatalmasabb volt az életnél.” Márciusban az építészet egyik ragyogó csillaga távozott.